2012. augusztus 28., kedd

Háború teremtménye

Dalton Trumbo: Johnny háborúja
4/5

A történet főszereplője Johnny, aki mit sem sejtve, a hazájáért indul háborúba. Amikor magához tér, egy kórházi ágyban fekszik. Elveszíti mindkét kezét, lábát, arca nagy részét. Magatehetetlen, ám éppúgy érez és gondolkodik mint egy normális ember. Mi pedig a gondolataiba nyerünk bepillantást.

A történet engem részben emlékeztetett a Szkafander és pillangó című könyvre. A főszereplő ott is a saját testének fogja, miközben mindent pontosan felfog a környezetében történtekből, gondolkodik. Ott is eltart egy darabig, míg sikerül megértetni a környezetével magát. Innentől kezdve azonban eltérnek egymástól.
Johnny tehetetlenségét a háborús sérülései okozzák, bár erről komolyabb felvilágosítást nem kapunk, mi is csak akkor jövünk rá. hogy valamelyik része hiányzik, amikor ő maga.

Ez a történet nem a nagy történések könyve, legalábbis akció tekintetében nem. De ettől függetlenül komoly témát feszeget. Mert lássuk be, amíg ember él, valószínűleg lesznek háborúk. És amíg van háború, lesznek sebesültek. Mind fizikai, mind szellemi tekintetben. És ők lesznek az igazi vesztesei a harcnak, függetlenül attól, hogy a nyertes, vagy a vesztes oldalon álltak.

Tetszett a könyv, mert elgondolkodtatott. Hiszen mivel engem, és környezetemet közvetlenül nem érinti háború veszélye (legalábbis erőteljesen remélem), nem is nagyon gondoltam bele, milyen lehet egy harctéren sérült embernek az élete. Jó, nyilván az író erőteljes túlzással élt, de a lényeget így sem tagadhatjuk. És pont ezért igyekszünk az ilyesmit a szőnyeg alá söpörni, ahol nem látszik.
Vagy az, ahogy szép lassan egyre többet tudtunk meg Johnnyról, a múltjáról, félelmeiről és vágyairól.
Ami nem tetszett, hogy néhol hirtelen én sem tudtam eldönteni, mikor emlékezik vissza valós, a múltban megtörtént dolgokra, és mikor álmodik. Ami rendjén is van egy ideig, hiszen a lázas, beteges időszakban maga a beteg sem tud különbséget tenni. De amikor már nem volt annyira rossz az állapota, sem tudtam élesen elkülöníteni a kettőt, és ez engem zavart.
Illetve az is ellenkező hatást érte el nálam, ahogy a főszereplő az ágyban elkezd mindenféle magasztos fogalom mibenlétéről gondolkodni. Ezt némileg már erőltettetnek  gondoltam.

Ennek ellenére ajánlani tudom, ha egy vékonyabb, ám annál elgondolkodtatóbb könyvet keresel olvasásra. Borongós hangulathoz nem ajánlom, mert azon csak tovább ront (tapasztaltam)

Kiadó: Cartaphilus
Oldalak száma: 204
 

2012. augusztus 27., hétfő

Ismét 11 kérdés

Nos, újabb 11 kérdést kaptam, ezúttal @monalisa jóvoltából.

11 dolog rólam:(ha valami lenne a másikban, bocsi, nem emlékszem már pontosan rá, mit írtam abban le)

1. Télen a kedvenc folyadékom a forró csoki, nagy adag tejszínhabbal és csokiöntettel...egy-egy ilyenért a lelkem eltudnám adni :D.
2. A fenti italt leszámítva nem szeretem a telet.
3. Imádnék francia ágyon heverészni, ha lenne elég hely a szobámban, hogy legyen egy ilyen ágyam...
4. Mindig könyvet veszek, pedig már inkább polc kellene, ahol tartani tudnám az új szerzeményeket
5. Igyekszem minden molyos író ismerősömnek a könyvét megszerezni :D
6. Szeretek rajzolni, hímezni
7. Mostanában kezdek rákapni a sorozat nézésre, pedig eddig ez nem nagyon volt jellemző rám.
8. Amióta dolgozom, átérzem az "Utálom a hétfőt" mondat jelentését
9. Imádok mesefilmeket nézni, még úgyis, hogy 22 vagyok.
10. Ha valakit nagyon kedvelek, és fogalmam sincs, mit csináljak neki ajándékba, akkor verset írok neki :D
11. Imádom a lepkés dolgokat.

Kérdések:
1.Olvastál-e könyvet amiatt, mert tetszett a filmes adaptációja? Ha igen, mit vagy mi volt a legutóbbi?
Nem. Én mindig előbb olvasom a könyvet, mint ahogy megnézem a filmet. Sokszor kellett emiatt várni egy-egy filmnek, hogy megnézhessem, de ez nálam már csak így megy.
2. Megnéztél egy filmet azért, mert tetszett könyvben? Ha igen, mit vagy mi volt a legutóbbi?
Sokszor. Legutóbbi? Húha...Csúcshatás. Azt néztem meg legutóbb.
3. Van-e könyvespolc a hálószobádban?
A lakásban egy szoba teljesen az enyém, így igen. Az ágyam mindkét vége egy-egy könyves polcra néz, és még azon kívül van másik 3 is a szobámban.
4. Melyik a legnagyobb becsben tartott könyved otthon?
Így konkrétan egy nincs. Több van, ami fontos nekem. Az utolsó Harry Potter könyv, amit még nagyanyámtól kapott pénzen vettem, meg, nem sokkal a halála után. Vagy azok a könyvek, amiket a barátaimtól kaptam.
5. Szoktál-e kölcsönadni könyveket, mik a tapasztalataid?
Szoktam, bár amióta moly vagyok, lényegesen nagyobb mennyiségben, mint előtte. Eddig mindig visszakaptam, maximum sokat kellett rá várni :D.
6. Elutaznál-e egy olyan helyre, melynek leírása tetszett könyvben?
De még mennyire...csak sajnos nem igazán lehet.
7. Mi a legnagyobb könyv-hiányosságod, amely még elolvasásra vár?
Nem tudom, igyekszem folyamatosan haladni az alapműveltségnek tartott könyvekkel is. Idei évben szeretnék belekezdeni a Nyomorultakba, és a Háború és Békébe, de ezen kívül is van még, amit olvasni szeretnék.
8. Volt-e olyan könyv a kezedben, melynek olvasása közben azt gondoltad „bárcsak sose lenne vége”?
Gyűrűk Ura, Harry Potter anno. Mostanában annyi könyvet olvastam, és olyan gyorsan, hogy nem is volt nagyon érkezésem ilyenen gondolkodni. Talán @Serene könyve: Kísértés Rt.
9. Volt-e olyan kötelező olvasmány, amelyet szerettél olvasni?
A többségét szeretettem, csak kettő volt, amit nem.
10. Milyen gyakorisággal veszel magadnak könyvet?
Ahogy a pénztárcám engedi. Évente kétszer-háromszor biztos, ez a szülinap, névnap stb. Ha dolgozom, akkor az első fizetésemből egy részt is arra szoktam eltenni. Most egy elvileg tartós munkahelyen töltöm az elkövetkező évet, amíg nem lesz nyelvvizsgám és vissza nem mehetek az egyetemre, és a fizetésemből havi egyetlen 1 könyv vételét szeretném kispórolni, ha tudom.
11. Mikor kaptál utoljára könyvet és mi volt az?
Utólagos szülinapi ajándék volt barátnőmtől, előző hét szombatján. Ralston Aron: 127 óra 

2012. augusztus 19., vasárnap

Kémia felhasználása kicsit másként

Simon Beckett: A halál kémiája
5/5

Újabb krimi. Kicsit lassabb, mint az eleddig olvasottak, de ennek ellenére tetszett.

David Hunter egy nyugodt kis faluban él, mint háziorvos, amikor egy nő holttestét gyerekek fedeznek fel. És a közösség élete gyökerestül felfordul, Hunter dokit pedig kísérteni kezdi a múltja...

Ami nagyon tetszett, azaz, ahogyan a kémiai ismereteket és a különféle vizsgálatokat elmagyarázza nekünk az író, méghozzá úgy, hogy az a laikusnak is érthető legyen. Persze elég sok gusztustalan rész is van benne, de ha jó gyomra van az embernek, akkor ez nem okoz komolyabb problémát.
Jól le van írva szerintem az is, hogy mitörténik egy ilyen pici közösségben akkor, ha úgy néz ki, a gyilkos köztük van. Megindulnak a találgatások, a bizalom szétfoszlik, és sokan a saját kezükbe veszik az ítélkezést. Na meg egyesek ezt a felfordulást használják ki.

David alakja szimpatikus volt, bár néhol a végén már idegesített a sok nyavalygása. Mondjuk ilyen helyzetben nyilván másként viselkedik az ember, mint általában.
A történet összeszedett, jól kidolgozott, és számomra a végén csavart is hozott, hogy csak pislogtam. Úgyhogy kifejezetten kellemesen csalódtam a  regényben.

Kiadó: Partvonal
Oldalak száma: 328

Görög istenek napjainkban

Rick Riordan: Villámtolvaj
3/5

A sorozat első kötete öcsém polcáról vándorolt ideiglenesen hozzám. Ha már veszem neki, el is kellene olvasni, hogy tudjam miről szól, nem?

Percy Jackson 12 éves, és a tanárai, valamint volt iskolái szerint igen problémás gyerek. De mi van, ha problémái nem is olyan egyszerűek, mint azt elszeretnék vele hitetni? Amikor már többször is az életére tőrnek, Pecy kezdi sejteni, hogy valami nem stimmel. De még mennyire nem. Kiderül, hogy az ókori görög istenek nem tűntek el, hanem napjainkban is köztünk élnek, és bele-bele szólnak az ember életébe...

Az alapötlet jó. Én kisebbként imádtam a görög mitológiát, számomra sokkal jobban elképzelhetőek voltak az emberszerűen viselkedő istenek, mint az az egy, aki mindent lát és hall. Kedvenc istennőm Athéné volt. Így kíváncsian vágtam bele ebbe a könyvbe. Sok rosszat hallottam róla molyos ismerőseimtől, míg az ismeretségi körömben mások az egekig dicsérték.

Az első, és legnagyobb problémám az volt, hogy Percy elviekben 12 éves, de viselkedése, gondolkodása sokkal idősebb egyénre utal. Ezen mindig fent akadtam :D. Azon már meg sem lepődtem, hogy az olümposzi istenek Amerikában székelne, ami állítólag a "nyugati tudás" őrzője napjainkban. Aham...csak szerényen emberek, csak szerényen XD. Végülis a világon nincs is más ország ezenkívül...
Ami még szó szerint fárasztott, az a folyamatos történések sorozata. Egyik helyzetből a másikba estünk, nem is volt időnk szusszanni sem. Bár ez valószínűleg azért van, mert a kiszemelt korosztály ezt igényli. 14 éves ismerősöm mondta, hogy őt untatják azok a könyvek, amikben nem történik szinte semmi. A számítógépes játékokon és filmeken felnevelkedett gyerekeknek nyilván szükséges, hogy folyamatosan történjen valami, különben elkalandozik a figyelmük. Sajnálom őket, mert nagyon sok jó könyvről lemaradhatnak, ha csak az akciódús könyveket fogják szeretni...
Azt már csak úgy mellesleg említem meg, hogy a szereplők szinte sose lepődtek meg semmin, vagy nagyon hamar túltették magukat rajta. Percy helyében én sokkal rosszabbul fogadtam volna a tényt, miszerint egy isten fia vagyok. De lehet hogy csak én vagyok ilyen rugalmatlan.

Mondjuk mindezek ellenére azért lekötött a történet. Nem tudom, mit várjak a folytatásoktól, de azért remélem lesz némi javulás, mert rengeteg lehetőség van ebben a történetben.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 372   

Zombik kis hazánkban

Lengyel Dávid - Kuba Richárd: Holtak világa - A jóslat
4,5/5

Egy magyar szerző páros első megjelent könyve. Az írókat molyról ismerem, így nagy kíváncsisággal fogtam neki a még könyvhéten beszerzett kötetnek.

Magyarországon vagyunk, amikor a jól ismert világban fordulat következik be, és mindent elözönlenek a zombik. Elindul a harc az életben maradásért, kialakulnak a különféle táborok, ahol a túlélők együtt próbálnak megoldást találni a helyzetre. A történet kezdetét egy naplóból tudhatjuk meg, mely Kozma András nevű fiatal férfié, s melyet egy csapat katona talál meg és kezd el olvasni...

Annak ellenére hogy első kötet, nekem tetszett. Olvastatta magát, és a végén sem éreztem elégedetlenséget, csak abban a tekintetben, hogy azonnal kell a folytatás. Persze nem tökéletes, de nem hiszem, hogy lesz valaha olyan regény, ami az lenne.

Ami engem zavart, az az elején volt leginkább. A hírek, melyek zavargásokról szólnak, nekem még személy szerint semmi különlegeset nem jelentettek, míg főhősünk rögvest zombit kiáltott, és igen vakmerő tettekbe kezd. Értettem én, hogyha igaza van, akkor minden időre szüksége van, hogy feltudjon készülni, de kicsit bővebben lehetett volna kifejteni, hogy pontosan mire is alapozta a feltevését, hogy azok ott zombik. Persze, ott a jóslat, de nekem kicsit hiányérzetem volt. A másik, hogy kettőt pislantottam, és az amerikai zavargások után már kis hazánkat is elözönlötték az élőhalottak. Jó gyors volt. :D. Néhol még a szóismétlések zavartak, de nem túlzottan. Nah ennyit a problémáimról.

Ami tetszett, hogy magyar helyszíneken, magyar emberekkel történtek a dolgok. Bár ez az elején szokatlan volt, mivel nagyon hozzászoktam a külföldi helyszínekhez, de hamar belerázódtam. Tetszett az alapötlet is, hogy jóslat jelzi az embereknek a bajt, csak erről nem kaptam túl sok információt.
A szereplők szerethetőek, illetve utálhatóak. Én szurkoltam a lányoknak és Andrisnak, és élénken utáltam Szabit, amikor egy felfuvalkodott hólyaggá vált.
Amit szintén értékeltem, hogy a főhősünk nem tökéletes, követ el hibákat, néha megfutamodik stb. Szóval hihető személyiség.
 Nem tudnám eldönteni, hogy melyik részt szerettem jobban, amikor Andrist követtük nyomon, vagy amikor a jelenben voltunk a katonákkal. Mindkettő érdekes volt.

Szóval, összességében egy igen ígéretes történet ez, némi hibával, de sokkal több pozitívummal. (Fiúk, csak én éreztem úgy, hogy Andris alakja Dávidra hajaz? :D)
Úgyhogy ide a folytatással! :D

Kiadó: Ad Librum
Oldalak száma: 252

Egy zárt világban

Emma Donoghue: A szoba
4,5/5

Jack 5 éves, és ezen éveit végig a Szobában töltötte édesanyjával. Eddig nem is sejtette, hogy amit a tévében látott, vagy amikről a könyvei szóltak, az mind valóság, a külvilágban megtalálhatóak. Egy biztonságos "burokban" élt. Ám a helyzet változik, és kénytelen ráébredni, hogy a világ sokkal, de sokkal nagyobb a Szobánál. Vajon képes lesz ebbe az új helyzetbe beilleszkedni?

A történet nem ismeretlen számunkra, hiszen már sok hasonlót hallottunk a hírekben. Jack édesanyját még 19 évesen rabolja el a férfi, bezárja egy kerti helyiségből kialakított atom biztos szobába. Ide születik Jack, akinek próbált mindent megadni a szűkös keretein belül.

El sem tudom képzelni, milyen lehet ezt megélni, és hogy tudja valaki épp ésszel elviselni. A fogság talán kicsit könnyebb a gyereknek, hiszen ő sosem ismerte a kinti életet, ellentétben a nővel. Kettejük kapcsolata szívet melengető, hiszen képesek a félelmeiket legyőzni, azért hogy segítsenek a másiknak. Így szökik meg Jack is, és talál segítségre. Ám a kinti életbe mindkettejüknek nehéz beleszokni. Más-más okokból. A fiú a biztonságát, a napi rendjét veszíti, vagyis szinte mindent amit ismer. Az édesanyja pedig próbálja bepótolni az elmaradt éveket. Itt mondjuk engem zavart, hogy mennyire nehezen viselte el, hogy a fiának hiányoznak a régi napok, de azt hiszem ilyen helyzetben senki sem tud mindig jól dönteni, és viselkedni.

Elgondolkodtató könyv. Egyrészt az, hogy emberek hogy képesek ilyen tettekre. Illetve hogy képesek ilyen helyzetben életben maradni. Másrészt magával ragadó is, ahogyan az 5 éves szemén keresztül látjuk a történteket. Nagyon jól van megírva, tényleg úgy éreztem, hogy egy kisgyermek az, aki meséli a történteket, nem pedig egy idősebb személy.
Érdekes is volt látni, hogy a rokonok, más emberek hogyan reagáltak a felbukkanásukra. Ki jobban, ki rosszabbul.

Ajánlani tudom csak, bár aki nehezen bírja az agressziót, és kegyetlenséget, hiszen ez is annak egy fajtája, akkor nehéz olvasmány lehet.

Kiadó: Alexandra
Oldalak száma: 388

Pillantás egy életbe

Gátay-Günther Ferenc: A becsület ára
4/5

A könyvet barátomnak köszönhetően olvashattam, a nyaralás során (mert olyankor sem nyugszik a moly) kaptam tőle. A nagyapja meséli el benne az életét, születésétől kezdve a nyugdíj napjaiig.

Mivel személyesen már nem lesz lehetőségem találkozni az íróval, így kétszeres kíváncsisággal fogtam bele az olvasásába.
Érdekes a történelem könyvben tanultakat, más könyvben olvasottakat így olvasni, olyan valakinek a szemén keresztül, aki azt teljesen meg is tapasztalta. Nem volt könnyű élete, és a megéltek után (szovjet fogság, stb.) őszintén csodálom, hogy igyekezett mindig pozitívan gondolkodni.

A stílusa sem volt rossz, és nem egy olyan gondolatot találtam benne, amivel egyetértettem, vagy meg tetszett. Ami néha zavart, azaz, hogy sokszor ismételte a dolgokat. De persze lehet, hogy ez csak az én problémám, hogy rosszul tűröm a könyvekben a dolgok sokszor hangoztatását. :D. Mindezek ellenére nem rossz könyv. Szerintem kedveltem volna, bár ki tudja, azért mert tetszik a stílusa, a gondolkodása, nem biztos hogy élőben is így lett volna...

Szerintem sok családban van legalább egy rokon, aki hasonlókat tapasztalt meg, de ha nincs is, érdekes lehet a múltat, a mi múltunkat megismerni, bár nyilván mindenki másként élte meg azokat az éveket, de sosem árt, ha az ember több nézőpontot ismer.

Kiadó: Pixelgraf Bt.
Oldalak száma: 471

2012. augusztus 12., vasárnap

Jézus szeret engem

David Safier: Jézus szeret engem
4/5

Safiernek ez a második könyve, amit olvastam. Ez is aranyos, humoros könyv, amiben ugyan van némi mondanivaló, de fő célja a szórakoztatás, és nem a világ megváltás. A cím ellenére sem :D.

Marie épp az oltárnál hagyja faképnél barátját, és azon elmélkedik, hogy hátralévő életében szingli marad, amikor belép az életébe Joshua, az ács. Csinos, okos, kedves...és azt állítja magáról, hogy ő Jézus. Mit tehet ilyenkor az ember lánya? Főleg ha közeledik a nagy leszámolás is?

Elég érdekes elgondolás a Biblia bizonyos részeiről, de tetszett. Marie-től mondjuk néha a falat kapartam, de sokszor megtudott nevettetni is. Joshua is vicces volt, ahogy a 2000 évvel ezelőtti tudását próbálja felhozni a mai világhoz :D.
Van itt minden, szerelmes angyal, tervezgető Sátán, bosszúszomjas ex-vőlegény. A komolyabb gondolat pedig a szabad akarattal kapcsolatos, ezen elmélkedtem utána egy sort, szóval még azt sem mondhatom, hogy semmit nem ad az olvasónak a mű.

Egy nap alatt elolvasható kis könyv, ami kikapcsol, megnevetett. Ha valaki egy fáradt nap után ki akar kapcsolni, ezt ajánlani tudom.

Kiadó: Ulpius
Oldalak száma: 350

Bűneid által megjelölve

Lauren Beukes: Zoo city
5/5

Újabb Ad Astra kiadós könyv. És ismét szerelmes vagyok a borítójába. Még a könyvhéten sikerült eme drágaságot megvásárolni, és azóta türelmesen várta, hogy elolvassam. Most sikerült, méghozzá egyetlen nap alatt.

Egy olyan világba lépünk be, ahol ha az ember elkövet valamilyen bűnt (megöl valakit), akkor annak mindenki által látható jele fogja hátralévő életében kísérni. Méghozzá egy állat formájában. Ezek az emberek az új "társ" megjelenése után már nem léphetnek be a régi életükbe, újat kell kezdeniük, miközben a társadalom féli és gyűlöli őket. Zinzi December is egyike ezen páriáknak, aki próbál életben maradni. Különleges képessége segítségével eltűnt tárgyakat talál meg az embereknek, ám egy nap egy eltűnt lányt szeretnének a segítségével megkeresni. Vajon sikerül neki? És jól teszi ha segít?

Az alapötlet nagyon megfogott. És felvett egy olyan problémát, hogy az ember az életében követ el hibákat, néha olyan szörnyűt is, ami egy életet követelhet. Vajon megérdemel egy második esélyt? Ismerjük mi azokat az okokat, amik egy ilyen tetthez vezetnek? Mindenesetre elgondolkodtató a dolog.
A krimi szál...nos talán nem a legtökéletesebb, de azért érhetik az embert benne meglepetések. Engem értek, pedig volt amit egészen jól kitaláltam. Mindenesetre nekem nem volt különösebb bajom vele.

A szereplők élethűek, bár Zinzi nem lett a szívem csücske. Sokkal jobban szerettem Lajhárt. Sőt, néha úgy éreztem jobban bírom az állatokat. :D.
Tetszett az is, hogy egy varázslatos világot szőtt a mi hétköznapi világunkba, és ezt különféle filmekkel, jegyzetekkel és elméletekkel mutatja be nekünk. És ez cseppet sem akasztja meg a történéseket. Legalábbis számomra nem volt zavaró.
Ha valaki nem bírja az erőszakot, nem biztos, hogy ez lesz a kedvenc könyve. De egy olyan világban, ahol Zinzi él, az erőszak szinte mindennapos.
Egyetlen bajom volt csak a könyvvel...hogy rövid :D.

Kiadó: Ad Astra
Oldala száma: 356

2012. augusztus 11., szombat

Sárkányok tánca

George R. R. Martin: Sárkányok tánca
4/5

Huh, mostanában mennyi 4 pontos könyvet olvastam...
Ezzel a könyvvel is úgy voltam, hogy nem rossz,de valami még hiányzik belőle.
Ez a kötet az előzővel sok helyen párhuzamos időben fut, csak épp egy másik szereplő szemszögéből. Ám egy idő után meghaladja annak történéseit.
Itt Havas Jon, Daenerys, Tyrion, Arya, Theon, Stannis és még jó pár új szereplő szemein keresztül láthatjuk a dolgokat. Sokak közülük kedvenceim, így örültem, hogy végre megtudom, mi történt velük...hát nem unatkoztak. Havas igyekszik a Falat és az embereket védeni, de ezt nem egészen úgy teszi, ahogy azt elvárják tőle a testvérei. S talán nagy árat kell ezért fizetnie. Tyrion persze megint a sűrűjébe csöppen a dolgoknak, több szempontból is. Nem tudom, végül melyik sárkány oldalán fog kikötni :D. Arya igyekszik megfelelni annak, hogy ő egy Senki, talán sikerülni fog neki.

Ami bajom van a történettel, azaz, hogy a végén már megint úgy éreztem, hogy nyúlik, mint a rétes tészta, az utolsó 100 oldalt már kínkeservesen olvastam végig. A másik problémám a függő vég. Hogy fogom kivárni, hogy megtudjam egyesek akkor most élnek vagy halnak? O.o Jah, és néhol a név változtatás, amit meg kellett szokni.
A meglepetésekben, csavarokban nincs hiány. Néhol csak pislogtam, és annyit tudtam nyögni, hogy: Na neeee. :D. Ezekután én már senkinek nem fogok hinni, még az írónak sem :D.

Aki az eddigi köteteket elolvasta, az szerintem úgyis elfogja ezt is olvasni. Hogy csalódik-e benne vagy sem, azt meg ő fogja tudni, én végülis elégedett voltam vele.

Kiadó: Alexandra
Oldalak száma: 1152

Salem-i boszorkányok

Katherine Howe: A boszorkányos könyv
4/5

Connie az egyetemi disszertációjához keres valami témát, amikor édesanyja közli vele, hogy a nagyanyja régi házát rendbe kell hoznia, hogy el lehessen adni. Így a nyarat a régi házban tölti, ám ott egy ismeretlen név miatt saját kis nyomozásba kezd, ezzel pedig események sorozatát indítja be.

Mindig is érdekeltek a boszorkányok, és a hozzájuk kapcsolódó elképzelések. Talán azért, mert úgy gondolom, ha abban a korban élek, engem is simán máglyára tesznek :D.

Ami tetszett a könyvben az a két szálú történet vezetés volt, ami nem zavart abban, hogy a következő fejezetnél a megfelelő szál folytatását felvegyem és tovább vigyem. Illetve maga az alapötlet, hogy lányról lányra egy ilyen könyv és a képességek is öröklődjenek.
Ami nem tetszett, az a szereplők bemutatása, a villámgyorsan bekövetkező szerelem, az ottani ellentmondások.
Összességében azt kell mondanom, hogy nem egy rossz könyv, e vannak hibái, amiket egy kis csiszolgatással meg lehetett volna oldani. Néhol olyan érzésem volt, mintha csak túl akarna lenni rajta, illetve minél több mindent belezsúfol, mert úgy a tuti. Néha a kevesebb több.
De mindezek ellenére engem szórakoztatott, és kikapcsolt. A régi időkbeli szál pedig kifejezetten tetszett.

Ha valaki nem egy világot megváltó könyvet akar olvasni, akkor ezt leveheti, de készüljön fel, hogy néha kicsit bosszankodni fog. :)

A borító amúgy gyönyörű, engem ez fogott meg legelőször.

Kiadó: Gabo
Oldalak száma: 369 

Hová mész?

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis
4/5

Egy molyos kihívás keretein belül jutottam el ehhez a könyvhöz, bár igaz, már egy ideje gondolkodtam az olvasásán. Barátom pedig kölcsön is adta, így sikerült végül elolvasni.

A történet Rómában játszódik, Néró uralkodása alatt. A kereszténység ekkor még épp csak terjeszkedő vallás, melyet félre ismernek, és nem igazán kedvelnek. Mindezek mellett figyelemmel követhetjük egy szerelem kibontakozását is egy keresztény lány Lygia és egy római patricius Vinicius között bontakozik ki, illetve Petronius életét mely cselszövések és intrikák között zajlik.

Hm. A történet nem volt rossz, és kifejezetten szerettem azokat a részeket amelyek bemutatták az akkori római életet, szinte láttam magam előtt az épületeket, az embereket. Néhol azonban kissé dagályosnak éreztem a stílusát az írónak, és ez sokszor visszafogott, így tovább tartott elolvasni, mint terveztem. A szereplők hihetőek, bár nem tudom így utólag elmondani Néró tényleg ennyire öntelt és hibbant volt, vagy ebben már van némi költői túlzás is. Petronius-t már az elején kedveltem, annak ellenére, hogy érdekes világ szemlélete volt, de legalább azon belül igyekezett embernek maradni. Ezt becsültem benne, meg hatalmas tudását.
Vinicius az elején idegesített, simán eltudtam volna képzelni valami gyors nemesi halált az önteltsége miatt. :D De a végére azért alakult ő is, bár nem tudom vajon a valóságban létezik-e ily gyökeres átalakulás?
Lygia túl éteri volt ahhoz, hogy megkedveljem, vagy megutáljam.

Minden korban megvolt a maga bűnbakja az embereknek, néha több is, és ahogy ilyenkor lenni szokott, minden rosszt az ő nyakukba varrnak. Így esett ez a keresztényekkel is. Nem ez az első olyan könyv, ahol igazán érzem, hogy ember embernek farkasa...mert ki tudna kegyetlenebbül bánni a saját társával, ha nem az ember? És milyen találékonyak vagyunk, ha arról van szó, hogy másoknak fájdalmat okozzunk, saját hatalmunkat megtartsuk, kiterjesszük.
A regény ad gondolkodni valót emberségről, vallásokról, és arról mit lehet megtenni azért, hogy elérjünk dolgokat.
Nem könnyű olvasmány, leginkább a nyelvezete miatt, ami sok latin, görög és esetenként olasz szavakat is tartalmaz, ám ezek alul lábjegyzet formájában megtalálhatóak. De ez is lassítja az olvasót. Ennek ellenére megéri.

Kiadó: Európa
Oldalak száma: 570

2012. augusztus 6., hétfő

Díj



undefinedA nyaralásról hazatérve az fogadott, hogy 3 molytól is megkaptam ezt a díjat, illetve a kérdéseket. Csak az első részeit teljesítem, mert szerintem már mindenki akit ismerek megkapta :).
1. rész 11 dolog rólam:
 1. Imádok olvasni, (gondolom ez másoknak is feltűnt :D) általános iskola első osztályának végétől falom a könyveket.
2. Mind a zenei, mind a könyvek terén nagyon vegyes az ízlésem, leginkább a hangulatom határozza meg, mit hallgatok, vagy olvasok. (Vagy esetleg egy szorosabb határidő :D)
3. Bolondulok az állatokért, ha rajtam múlna a lakásunk úgy nézne ki, mint Noé hajója. :D
4. Többek szerint a csendes, jó kislány viselkedésem csak álca, mert ha akarok, akkor folyamatosan képes vagyok csacsogni, bármiről
5. Alkohol, drog, egyéb tudatmódosító szerek használata nélkül is simán tudok hülyeségeket beszélni, csinálni, pláne ha baráti társasággal vagyok :D.
6. Szeretek írni, meséket, novellákat, verseket, mikor mit. Regényt mg nem próbáltam, ahhoz még nőnöm kell...
7. Szeretek új embereket megismerni, annak ellenére, hogy az első alkalommal sokszor gátlásos vagyok. (talán mazochizmus...:D)
8. Lepidopterologus szeretnék lenni, majd egyszer, ha végzek az egyetemen (Ez egy létező szó :D)
9. Sokkal jobban kijövök a nálam fiatalabb vagy épp nálam idősebb emberekkel, mint a velem egykorúakkal. Bár a moly ezen is kezd alakítani :D.
10. Édesszájú vagyok.
11. Szeretek horrort olvasni, még akkor is, ha utána félek egyedül a sötét utcán haza menni. :P

2. rész: Kérdésekre válaszolni.
Fleur_Rouge_Cerise kérdései:

1. Mi volt a legelső könyv, amit olvastál?
Uh, jó kérdés. Azt hiszem, amit magamtól, saját örömömre olvastam, az Andersen legszebb meséi: A bolha és a tanár könyvecske volt, amit az első osztály végén kaptam jutalomként.
2. E-book, hangoskönyv vagy "hagyományos" könyv? Esetleg mindhárom?
Hangoskönyvet még nem próbáltam, így ahhoz nem tudok hozzászólni, de nem vagyok egyelőre ellene sem. Az e-book-ot praktikusnak találom,leginkább hely és pénz spórolás miatt, de sose fogja teljesen helyettesíteni a hagyományos könyveket nálam. 
3. Mi a véleményed a Vörös Pöttyös könyvekről? "Megérdemlik", hogy ennyire felkapottak legyenek?
Nem sokat olvastam még, azok is vegyesek voltak. Volt nagyon jó, és volt rossz. Nem vagyok biztos benne, hogy megfelel a minőségnek a felhajtás, amit kapnak, de különösképpen nem is zavar.
4. Szoktál képregényt vagy mangát olvasni? Ha igen mit és melyek a kedvenceid? Mi a véleményed róluk? (Külön kérem hogy fejtsd ki a mangát és a képregényt.) 
Szoktam olvasni ilyesmiket. Képregény: Régen, és most is igen nagy Garfield fan voltam. Nagyon szeretem ezt a lusta macskát, szerintem ennek hatására akartam már sok-sok éve egy saját macsekot.
Manga: Ezzel a műfajjal sincs problémám, kifejezetten élvezem őket. Az Árnybíró az, ami nekem is meg van nagyrészt, de olvastam már a Hetaliát is. Igazán még nincs kedvenc műfajom azon belül.
5. Ha blogot írsz neked mennyire fontos a külalak? Szoktál teljesen jelentéktelen dolgokat javítgatni? Pl.: Pont helye, szóköz idézőjel után, bekezdések stb. stb. (Oké ezt muszáj volt megkérdeznem, tudni akarom, hogy egyedül vagyok-e)
Szoktam figyelni a külalakra, más kérdés, hogy ez néha nem látszik :D.
6. Szoktál idegen nyelvű könyvet olvasni? Ha igen, mi volt az első idegen nyelvű? Nehéz volt megszoknod?
Ezzel még csak most próbálkozom. Az első Alice Csodaországban volt, azóta a Harry Potter első kötetét olvastam még, de szeretnék minél többet angolul olvasni. Szokatlan volt, mert inkább szótáraztam, mintsem haladtam a történettel, de remélem ez később változni fog :D. 
7. Kihívás függő és plecsni mániákus vagy?
Néha, de még nem vészes a dolog.
8. Kötelezőkkel hogy állsz/álltál? Szereted/szeretted vagy utálod/utáltad őket, esetleg is-is? 
Melyik (volt) a kedvenc köteleződ, feltéve ha van.
Csak két könyv volt, amit nem szerettem, az összes többi kötelezőt kedveltem. Nincs különös kedvencem belőle, és rég volt az már...
9. El fogod olvasni az 1001 könyvet, amit el kell olvasnod mielőtt meghalsz? Illetve meghallgatod/megnézed a másik két listát?
Tervezem, hogy örökké élek, mert túl sok jó könyv van, amit el kellene olvasnom...de nem tudom. Szerintem ami megfog a listáról azt elolvasom, ami meg nem, azt nem. Jobb szeretem én eldönteni, mit kell elolvasni, mint mástól hallani. Ez áll a másik kettőre is.
10. Szoktál-e a kádban olvasni? Esetleg a strandon?
Kádban igen, strandon is, de mivel ott kevesebbet vagyok, az igen ritka.
11. Film adaptáció hatására elolvasod-e a könyvet?
Igyekszem a kinézett filmekről kideríteni van-e könyv, és ha igen, akkor azt előbb elolvasni. Ha ez utólag derül ki, akkor csak akkor olvasom el, ha tetszett a film.

Shanara kérdései:
1.) Mi a kedvenc műfajod és miért?
Több is van. Horror: Mert néha szeretek félni. Fantasy: Mert szeretem a fantázia által megteremtett lényeket, világokat. Sci-fi: Mindig is elvarázsolt az, hogy milyen is lesz a jövő. Szép irodalom: Mert néha az is kell.
2.) Mi motivált arra, hogy elkezd a blogod vezetését?
Addigra már jó pár blogger oldalát követtem figyelemmel, és úgy gondoltam, hogy szeretném a saját véleményem megosztani másokkal.
3.) Könyv vagy e-könyv? Esetleg mindkettő?
Könyvet jobban szeretem, de e-könyvet is olvasok.
4.) Kedvenc kiadód? Miért? Miben jobbak, mint a többi kiadó?
Huh. Talán Agave és mostanában az Ad Astra. Olyan írok és olyan témák vannak náluk, amik érdekelnek. De a többi kiadónál is mindig találok valami jót :D.
5.) Ha választanod kell, akkor külföldi vagy magyar szerző könyvét veszed először kézbe? A választásod indokold is meg.
Őszintén? Azt hiszem külföldi. Mert a legtöbbjéről van már vélemény, ami alapján el tudok indulni, hogy vajon érdekelne-e egyáltalán a téma, és mert jobban is vannak reklámozva. De nem feltétlenül azért, mert annyival jobbak is lennének. Olvastam olyan magyar íróktól könyvet, akik teljesen megfogtak.
6.) Utánanézel egy könyvnek mielőtt megvásárolod? Megvárod az első kritikákat vagy rögtön rohansz a boltba és hazamenekülsz a zsákmányoddal?
Szeretem látni az első kritikákat, hogy megvegyem-e egyáltalán, vagy inkább csak kérjem kölcsön, vagy vegyem ki a könyvtárból. Persze van olyan író, akit szeretek, és azt rögtön megveszem.
7.) Sok minden múlik a fordítókon. Ki a kedvenced? Ki az, akinek feltétel nélkül megbízol a munkájában?
Ilyen nincs legalábbis még. Túl sok fordítótól olvastam eddig könyvet, így még nem sikerült letenni senki mellé a voksom. Azt jobban tudom, kié nem tetszett annyira :D.
8.) Hogy állsz a sorozatokkal? Sorozatot olvasol szívesebben vagy önálló regényt keresel a boltok polcain?
Mindig sorozatokba futok bele. Egy ideig ez nem zavart, de mostanában már igen, úgyhogy hajlok az önálló regények felé.
9.) Ha egy könyvből több, egymástól külsőre és árban is eltérő kiadás is megjelenik, akkor ez szokott befolyásolni a vásárlásnál? Mi a döntő tényező Nálad? Az ár, a külalak, a tartósság? Esetleg a praktikusság?
Persze. Az ár, de a minőség is, főleg, hogy az adott fordítás mennyire tetszik, milyen a külalakja stb.
10.) Milyen rovatok szerepelnek a blogodon? Csak könyvértékelésekről írsz vagy más tartalmat is kínálsz az olvasóidnak?
Leginkább könyvértékelések, meg hogy mik várhatóak. A hétköznapokról, vagy versekről a másik blogom szól.
11.) Mi a véleményed erről a díjról? Jó dolognak tartod, hogy a kérdések alapján megismerheted a bloggert vagy csak egy újabb őrületnek tartod ezt a díjat?
Szerintem jó dolog, érdekes mások véleménye.

Rubintpikkely kérdései:
1., Mi a véleményed a mai napig tomboló vámpírmániáról?
Az elején még szórakoztatott, most már zavar, főleg mert sokan nagyon is sablonosan írnak ilyen témában, hogy meglovagolják a sikert.
2., Az első kérdéshez csatlakozik: Szerinted lendítettek a vérszívók a könyvpiacon?
Az elején biztos, hogy most is, azt nem tudom.
3., Kedvenc műfajod? Miért?
Lásd fentebb az első kérdésnél :D.
4., Határoztad-e el magad valaha is, hogy könyvet szeretnél írni?
Néha kacérkodom a gondolattal, de alapjáraton ahhoz még érnem kell.
5., Melyik könyv világában élnél legszívesebben?
Kérdezz könnyebbet. Általában a kedvenc könyveimben van néhány sötét motívum, ami miatt nem biztos hogy hajlandó lennék köztük élni :D.
6., Nemrég zajlott le az Álompasi 2012. Mi a véleményed a végeredményről?
Nem nagyon folytam bele, mert nagy része ismeretlen volt, így a végeredményt sem nagyon figyeltem :D.
7., Nyertél valaha könyvet?
Igen, versenyeken jutalomként.
8., Sikerült kismolyt csinálni valamelyik barátodból/ismerősödből?
Attól függ, olyan embert, aki utál olvasni még nem tudtam rá venni, de pl: barátom regisztrált a molyra, de ő alapjáraton szeret olvasni, és sok olyan barátnőm van, akinek rendszeresen adok kölcsön, és ajánlok könyveket.
9., Ha lehetne választani, melyikre voksolnál: a világ legnagyobb könyvtára a jelenkorban vagy visszautaznál az időben, és közvetlen közelről láthatnád, hogyan íródik meg 10 könyv?
Könyvtár! :D, Bevetném magam egy békés sarokba és csak olvasnék. Az írás végét nem tudnám kivárni XD.
10., Visszatérő kérdés: e-book vagy nyomtatott könyv?
Lásd korábban. :D
11., Szerinted milyen lesz a könyvpiac a jövőben?
Gondolom egyre nagyobb teret nyer az e-book, de ezenkívül sejtelmem sincs. :)
Tovább nem adom, és kérdéseket sem találnék ki, mert már körbeért, és minden engem érdeklő kérdés fel lett már téve.