2013. október 11., péntek

Lélektolvajok

Rachel Vincent: Lélektolvajok (Sikoltók 1.)

5/5

Valami nincs rendben Kaylee Cavanaugh-val; megérzi, ha valaki a közelében meg fog halni. És amikor ez bekövetkezik, egy ellenállhatatlan erő arra kényszeríti, hogy sikítson, mint egy lidérc. Szó szerint.
 

Kaylee szívesebben foglalkozna azzal, hogy végre sikerült felkeltenie az iskola legjobb pasijának a figyelmét. De nehéz végigcsinálni egy romantikus randevút olyasvalakivel, aki láthatóan többet tud az ember kényszeres sikítozásáról, mint ő maga.
Amikor pedig az iskolatársaik látszólag ok nélkül sorra holtan esnek össze, csak Kaylee tudja, ki lesz a következő…


„Az idegességtől verejtékes lett a tenyerem, és kivételesen örültem, hogy képtelen vagyok megszólalni. Hogy nem tudok válaszolni Emmának. Ehelyett nyeltem, és a torkom összeszorult, akadályt képezve az engem belülről perzselő sikoly előtt. A szürke köd sötétebbé vált, bár sűrűbbé nem igazán. Könnyedén keresztülláttam rajta, ugyanakkor megváltoztatott mindent, amin rémült tekintetem megpihent; mintha a tornatermet áttetsző szmogfelhő takarta volna. És a valamik továbbra is a látóhatárom peremén mozogtak, hol az egyik irányba rántva a tekintetemet, hol a másikba.
Abban a pillanatban bármit megadtam volna, hogy képes legyek megszólalni, nem csak azért, hogy figyelmeztethessem Emmát – mert ez természetesen vitatható tett lett volna –, hanem hogy megkérdezzem Nasht, mi a fene történik. Ő is látja, amit én? És ami még fontosabb, ők is látnak már minket?”


Sok, különleges lényről olvastam már történetet, vérfarkasok, vámpírok, tündérek (kedvesek, nem kedvesek), különböző istenek, sellők léptek ki regények lapjairól. Ám eddig egy történet sem szól kifejezetten a banshee lényekről.
Eredetileg egy kelta szóból ered, aminek jelentése tündérasszony/szellemasszony. A különféle történetek szólnak arról, hogy ezek a lények szépek voltak-e vagy csúnyák, ám abban mind egyetértenek, hogy hangjuk/sikolyuk/sírásuk csak akkor hallatszik, amikor valakinek a halálát megérzik. A kelta mitológia szerint néhány kiváltságos család "saját" banshee-vel rendelkezett, aki megérezte a családtagok halálát, és sírásával azt is megjósolta, milyen lesz az. Ha hangos volt, akkor erőszakos és fájdalmas véget ért a delikvens, ha halk, akkor békés.

Na már most, mi történetünk elején kapásból megismerjük Kaylee-t, aki legjobb barátnőjével illegálisan jut be egy disco-ba. Minden egészen jól alakul, sőt még jobban, mint várták volna, amikor megpillant egy lányt, akit azelőtt soha nem látott, és ellenállhatatlan vágyat érez a sikítozásra. Ami lássuk be, nem éppen normális reakció, még akkor sem, ha megmagyarázhatatlan sötét árnyat lát körülötte. Hála istennek Nash, az egyik legrajongottabb felsőéves, sportoló segítségére van. Ám másnap a hírek arról szólnak, hogy a lány meghalt, és az orvosok nem értik miért. És a halálesetek csak folytatódnak...

Nem hiába szemeztem én már régóta ezzel a könyvvel, ugyanis levett a lábamról. Kaylee egy szerethető főhősnő, aki nem érzi magát tökéletesnek, sőt néha önértékelési problémái vannak, de ez ebben a korban teljesen normális. Kíváncsi, és ha valami megragad a fejében, az addig nem hagyja nyugodni, amíg ki nem deríti. Jó humorú, a kellő helyeken nagyszájú lány, aki azonban tisztában van azzal, mik a határai. És ez tetszett. Persze sokszor szembemegy a többiek elgondolásaival, de itt azért nem volt olyan, hogy bajba keverte volna magát, aztán malmozva várt a megmentőire.
Nahs alakja pedig kiegészítette. Ki gondolta volna, hogy lehetnének férfi bansheek is? Miért ne? És ebben az esetben lehetőségek tárháza nyílik meg mind az író, mind az olvasó előtt, és szerintem ezt ebben az esetben az írónő ki is használta. Mindezek mellett egy olyan férfi alakot teremtett meg, aki kellőképpen ellensúlyozza Kaylee-t, ha kell. De vajon ketten elegek lesznek a halál ellen?
A történet érdekes dolgokat vetett fel, és egy olyan világba kalauzolt el, ami magával ragadja az olvasót, és nem ereszti el egészen az utolsó oldalig. Eközben mi betekintést nyerhetünk abba, hogyan is épül fel a hierarchia a halálok között, mit értünk kölcsönvett időn, és vajon mire is képes együtt egy férfi és női banshee.
Na meg persze elméleteket gyárthatunk arra nézvést ki is áll pontosan a fiatal lányok halála mögött. A végén az állam leesett, mert rá pont nem gondoltam...persze utólag visszagondolva voltak árulkodó dolgok...de utólag mindenki sokkal okosabb, nem igaz?
És ami még kifejezetten tetszett, az a szerelmi háromszög hiánya volt. Komolyan üdítő olyan történetet olvasni, ahol nincs ilyen, "jaj, kit is válasszak" nyavalygás...

Úgyhogy ha szeretnél valami újat olvasni, ami nem túl hosszú, de kikapcsol, szórakoztat, és közben nem érzed a késztetést, hogy elégesd, akkor ezt a történetet bátran tudom ajánlani.

Kiadó: Jaffa
Oldalak száma: 300

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése