Atlantic Press Kiadó és az Aba Könyvkiadó Könyvheti programjai

William G. Winkler neve már nem ismeretlen senki számára, hiszen A pénzváltó történetével berobbant a magyar thriller, krimi műfajába. A Könyvhétre megjelenő A 210-es izotóp sem fog csalódást okozni. Winkler a londoni polóniumos gyilkosságot teljesen új megvilágításba helyezve, szenvedéllyel és romantikával is megfűszerezve csábítja olvasásra közönségét. A szerző június 14-én, szombaton 16 órától dedikál a Vörösmarty téren, a 19-es pavilonnál. 

William G. Winkler: A 210-es izotóp

Sir Alex Cramer, a tenger alatti olajkutatás világszerte elismert szakértője egy Bécsi Konferencián ismerkedik meg Kathy-vel, a tolmácsnővel, és az egy éjszakás házasságtörő kalandból életre szóló szerelem lesz, mely tele van nosztalgiával és bizonytalansággal, ahogy Sir Alex különös karrierje is, mely már egészen fiatalon a Royal Dutch Shell olajkonszern amerikai vállalatának igazgatói posztjáig repíti. A felfelé ívelő pálya azonban elszántabb versenytársak ambícióiba ütközve egyszer csak abbamarad. És ekkor kezd érdeklődni Sir Alex a nagy oroszországi változások és a még nagyobb szibériai olajlelőhelyek iránt. Első moszkvai útján ismerkedik meg Vlagyimir Golubenkóval, a KGB majd az FSZB ügynökével, aki megpróbálkozik a neves olajkutató beszervezésével. Sok évvel később Londonban találkoznak újra, de Golubenko hamarosan egy radioaktív izotóppal végrehajtott gyilkosság áldozatául esik. Egy szenvedélyes szerelem és egy végzetes nagyhatalmi intrika története ez a thriller, melyben a nagy sikerű A pénzváltó szerzője Sir Alex Cramer életútját követve tárja fel a hírhedt londoni polóniumos gyilkosság hátterét.

Dedikálások:

Június 13. péntek

15 óra Károlyi Hortenzia

Smaragdzöld versek

Dr. Károlyi Hortenzia tizenéves iskolás lányként már országos és erdélyi irodalmi versenyeket nyert költeményeivel, de az élet később a nem kevésbé romantikus orvosi pályára sodorta. Első verseskötete ezért későn látott napvilágot, de ebben a kötetben, mely érzelmi gazdagságában párját ritkítja, az önzetlen szerelemre épülő párkapcsolat örök asszonyi problémáit önti versbe, dalba.

16 óra Lendvai Béla

Adriakék, tengerzöld

Lendvai Béla újságíróként, az MTI tudósítójaként ismert, valamint arról, hogy lassan húsz éve évente többször is újra felfedezi magának az Adriai tengert. Adriakék, tengerzöld című kötetében, mely nélkül ma már nem ajánlatos Horvátország felé elindulni, így szerzett különleges tudását és remek stílusát osztotta meg a déli tengerekre készülő honfitársaival.

Június 14. szombat

10 óra Lilian H. AgiVega

Második Atlantisz - A tízezer éves varázs, Az elveszett tündérfalu, A Bermudák királynője

AgiVega neve jól ismert a faniction és a fantasy rajongói között. Írásaival egy álomvilágba visz el bennünket, és a könnyed humora, az elbűvölő történetei, a szerethető figurái és a szellemes cselekményszövés, ami jellemző rá, megnyugtatják a napi gondokban elfáradt lelkünket.

11 óra Nagy Nikolett Beatrix

Életfogytig

Nikolett – azon kívül, hogy különleges jelmezeket készít, melyekkel neves díjakat is szerzett már –, írásaival a huszonéveseket csábítja el az általa megálmodott álomvilágba. Történeteinek hősei mindig győzedelmeskednek a rossz fölött, és elfogadják a sorsukat, még akkor is, ha az lemondásokkal jár.

13 óra Trux Béla, Rozsnyai János

A templomos lovag, Akkon ostroma, A táltos keresztje

Öt év anyaggyűjtés és három év írói munka után Trux Béla Akkon sorozatának hitelességéhez kétség sem férhet. Az olvasó olyan pontos és hiteles leírást kap a  helyszínekről, eseményekről, a keresztesek életéről és szokásairól, hogy egy idő után már maga is az események résztvevőjének érzi magát… 

Magyarcsanád határában ma is áll az embermagasságú kőkereszt, melyet az ott élők Kun-keresztnek neveznek. Rozsnyai János elmeséli, hogyan kerülhetett oda. Eközben hűen bemutatja a kora középkort, a magyarok szentföldi kalandjait, és azt is megtudjuk, honnan ered a mondás: "Olyan messze van, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől". 

14 óra Dora Craiban

Fénytörés, Szabadesés

Dóra tizenhét évesen írta első könyvét, a Fénytörést. A tini lányok minden vágyálma és minden lelki válsága jelen van ebben a két könyvben, mindenekelőtt persze az örök szerelem problémája, és  a nagy kérdés: szerethetünk-e olyat, aki mindenben más, mint mi, és szabadulhatunk-e az előítéletektől. 

15 óra Rupáner-Gallé Margó

Lányok a kastélyból, Nászajándék Salzburgból, Malom a tóparton, Kicsi Betti a nagyvárosban, Randevú a Nílus partján, Szerelem Szegeden

Margó két tündéri kislány anyukája, és mindig időhiányban szenved. Az éjszakái a nagy sikerű Rupáner-konyha nevű blog írásával telnek, vagy épp a Lányok-sorozat főhőseinek életét terelgeti. Hatrészes történetének szereplői olyan valóságosak, hogy akár a szomszéd lányok is lehetnének.

16 óra William G. Winkler

A pénzváltó, A 210-es izotóp

William G. Winkler bejárta a fél világot. Utazásai során mindig nyitott volt a részletekre, és a tapasztalat, a tájékozottság sarkallta arra, hogy politikai krimiket írjon. Első könyvében a Moszad a palesztin terrorszervezetek egyikének "pénzügyminiszterére" vadászik. A másodiknak a hírhedt londoni polóniumos gyilkosság a témája. 

Június 15. vasárnap

11 óra Ferenczik Adrienne

Napfényes Riviéra, Incognito

Adrienne-t mindig is foglalkoztatták a társadalmi problémák, tévés riportműsoraival sorozatosan díjakat nyer. Regényeiben a modern házasság válságának okait boncolgatja, a miértekre keresi a választ. Mindkét regénye tele van az érett nőkhöz szóló mondanivalóval, melyek egyike az, hogy saját személyiségünk háttérbe szorítása semmire nem jelent megoldást. 

15 óra Benkő László

A spanyol grófnő, Drezdai emberünk

Benkő László a Történelmiregény-írók Társaságának alelnöke újabb könyveiben a közelmúltat veszi górcső alá. A női lelkek nagy szakértőjeként ír egy fiatal spanyol arisztokrata nő tragikus életéről, aki a világháborús megpróbáltatások súlya alatt érik erős egyéniséggé. A Drezdai emberünk rendszerváltás titkosszolgálati hátterébe világít bele.  

Tündérek, sellők és emberek kalandjai

Lilian H. AgiVega: Az elveszett tündérfalu

4,5/5

"Tíz évvel járunk az első kötet, a Második Atlantisz eseményei után. Hőseink felnőttek, és problémáik már nem kamaszos botorságok, hanem a felnőttkor jóval komolyabb gondjai.
Azaész, miközben attól tart, hogy varázsereje ismét rossz útra téríti, kénytelen azzal is szembenézni, hogy édesapja betegsége miatt hamarosan rászáll a korona.
Aengus a pilisi erdő mélyén rálel egy eddig ismeretlen tündérkolóniára, ahol az őskori matriarchális társadalmak törvényei uralkodnak.
Szerelemmel és árulással egyaránt meg kell küzdenie, miközben megpróbál változtatni a magyarországi tündérek évezredes, kegyetlen szokásain.
Santorinin feltűnik Lucien, Spiro féltestvére, hogy híres bátyja találmányai után szaglásszon, ő pedig többre bukkan, mint legvadabb álmaiban képzelte volna.
Az emberi kapzsiság lelepleződéssel fenyegeti Atlantisz városát, ahova a gaztevők útja a pilisi tündérek aljas kihasználásán keresztül vezet.
Vajon fel tud-e nőni Azaész az uralkodás sellőt próbáló feladatához? Sikerül-e ismét megmentenie Atlantiszt, és felelősségteljes uralkodóvá válni? És miféle titkot rejt az a norvég barlang, amely képes az egész tündértársadalom életét egy szempillantás alatt megváltoztatni?"

Miután már az első kötet is elnyerte tetszésemet, csak idő kérdése volt, míg elkértem a folytatásokat is, és ismét belemerülhettem Atlantisz és a Tündekirályság, illetve ezúttal még a magyar tündérfalu életébe is.

Ami a történet nagy erőssége számomra, a meglepő ötletek, és a szereplők. Imádtam Aengus megjegyzéseit, és ahogy a világot látta. Szerettem Lillát, mert sok mindenben hasonlóan gondolkodunk, bár én a helyében már többször megcsapkodtam volna Azaészt. Az új szereplők közül abszolút kedvencem lett Morc, mert lássuk be, ő egy igazi egyéniség, bár nem kaptam belőle eleget ebben a kötetben. Még Patrikot is bírtam, a többiekkel se volt semmi komolyabb bajom, de a fentiek a szívem csücskei. Na jó, Azaész nyavalygása nekem néhol sok volt, mert értem én, hogy félt a hatalmas varázserőtől, hogy esetleg megint rosszra használja, meg hogy rossz apa lenne, de helló, ha nem próbálod meg a dolgokat sose tudod meg, mi lesz, nem igaz?
A magyar tündérek pedig egy hatalmas piros pontot jelentettek, kifejezetten tetszett mind az, hogyan kerültek oda, mind az, hogy matriarchális társadalom volt, na meg persze a belterjesség okozta tündérbolondéiák se voltak kutyák.

Van amúgy itt minden, az olvasónak olyan érzése van, hogy mindenki mindenki ellen összeesküdött :D. Kutatók, tündérek, atlantisziak, és mind hőseinket fenyegeti így, vagy úgy.Nekem már néha sok is volt a jóból, zsongott a fejem, ahogy próbáltam követni a szálakat, de mindenesetre elszórakoztatott a történet, és sajnáltam, amikor az utolsó sorát elolvastam, hogy vége.
Persze ez a szomorúság nem tartott túl sokáig, mert szinte azonnal bele is kezdtem a harmadik kötetbe:

Lilian H. AgiVega: A bermudák királynője

5/5

"A Második Atlantisz trilógia befejező kötete a Bermuda-háromszögbe kalauzolja el olvasóit.
A térség hatalmas varázserővel bíró, de gonosz királynője, aki ráadásul atlantiszi gyökerekkel rendelkezik, évezredeken át ejti fogságba a mélytengeri birodalma felett elhaladó hajók utasait, hogy velük egészítse ki elöregedő alattvalói sorát.
Ezúttal nagyobb halra veti ki a hálóját, mint valaha: Atlantisz királyát szemeli ki új áldozatául, s őt nem csupán alattvalójává akarja tenni; tőle többet akar, mint azelőtt bárki mástól. Többet, mint amit Azaész hajlandó lenne megadni neki.
Nem Atlantisz királya azonban az egyetlen uralkodó, aki rablók kezére kerül, s míg a pilisi tündérek Azaész nyomába erednek, Aengus és Elel belesétál egy rég elfeledett ismerős állította csapdába.
A Bermuda-háromszög mindenkinek meglepetéseket tartogat: Spirónak egy atlantiszi géniusz személyében vetélytársa akad, és az élete múlik azon, hogy sikerül-e felvennie vele a versenyt, a városban pedig egymást követik a rejtélyes események, melyekre sem a tudomány, sem a mágia nem talál magyarázatot.
Az eluralkodó káosz közepette féltve őrzött titkok és félreértelmezett jóslatok kerülnek a felszínre, de vajon a megoldást vagy a pusztulást hozzák el?"

 És én még azt hittem, nem lehet már meglepni az előző kötetek után semmivel. Ekkorát még nem tévedtem. :D
Mindenki hallott már a Bermuda-háromszögről, és a köré kialakult legendákról. Nos, ez a történet egy újabb lehetőséget ad arra, vajon miért is tűnnek el ott a repülők és hajók.
Itt is alapvetően a már korábban említett szereplőket szerettem leginkább, és legnagyobb örömömre Morc papa ebben a kötetben jóval több szerephez jutott :). Sőt, itt még Azaész is nagyon szimpatikusan viselkedett, íme egy uralkodó, aki a népért él, és nem fordítva. Árkádiának volna mit tanulnia tőle. Akit ebben a kötetben nem kedveltem annyira az Patrik volt. Nem tehetek róla, de engem idegesítenek a nyafogó férfi szereplők, még akkor is, ha vannak dolgok, amikben egyetértek velük...de ne 500 oldalon keresztül sírjanak már...O.o Most Ricsit is jobban kedveltem, így, hogy kivételesen nem akarta egy hölgyet sem elcsábítani. Bár szerintem nekem jóval hamarabb leesett, hogy mi a helyzet az ő háza táján, de végül csak kiderült számára is a dolog :).
Ezenkívül sem volt még ötletekben hiány, mind Árkádia világa, mind a vörös haj genetikai háttere, na meg persze a múlt felépítése vitte a pálmát, a megszokott remek párbeszédek, és jelenetek mellett. Na és persze a két tündérvilág összeboronálása sem megy olyan egyszerűen, mint gondolnánk, ráadásul cselszövések itt is vannak, bár ezt lassan kezdjük megszokni :D.


Itt viszont tényleg rosszul esett, hogy vége a történetnek, bár happy end párti vagyok, azért elszomorodtam, hogy ennyi volt, nincs tovább. Azért remélem, hogy valamikor, valamiért még visszatérhetek ezekbe a világokba.


Kiadó: Aba

Atlantiszban jártam

Lilian H. AgiVega: Második Atlantisz
5/5

Egy újabb mesés, varázslatos történet. Kell ez is, a sok disztópia után. Atlantisz süllyedését a rabszolgaként tartott tündérek lázadása okozta. Uralkodójuk, hogy mentse népét, sellővé változtatta őket, ám visszanyerhetik emberi mivoltukat, ha kiúsznak a partra. Igen ám, de mi történik akkor, ha már nincs, aki ezt közölje a rettegő lakosokkal? Nos, akkor a város megmarad a víz alatt, s sellők lassan elfelejtik múltjukat. Na igen, csakhogy a tündérek nem felejtenek. És mi történik akkor, ha valaki ezt a két népet ismét egymásnak próbálja ugrasztani? Ráadásul a történetbe magyar fiatalok is belekeverednek.

Nekem tetszett. Elvarázsolt, ott sétálgattam, illetve úsztam a két birodalom területén. Eme területekről szívesen olvastam még volna többet is, de a szerző megnyugtatott, ami késik, nem múlik, a folytatásokban lesz még részem eme csodálatos világokról olvasgatni. Az alapötletet pedig eleve nagyon ötletesnek találtam. Persze lehet, hogy csak a gyermeki énem az, akinek jobban tetszik ez az ok, mint egy egyszerű vulkán kitörési magyarázat.
Ugyebár mindkét oldalról megismerhetjük a hercegeket, plusz a magyar családot és barátot. Rögtön találunk szerethető, és kevésbé szerethető, illetve konkrétan az ember idegeire menő szereplőket.

Kifejezetten kedveltem Aengust, lehet azt mondani rá, hogy önző, bár szerintem ez egyáltalán nem igaz, és ráadásul nem egy mosolyogtató pillanat hozzá kötődik.
Elel hol ilyen, hol olyan szereplő volt, bár a vége felé már inkább a pozitív oldal felé dőlt a mérleg. Aki kifejezetten idegesített, az Ricsi volt. Hiába a vége, nekem ő jelenleg nem jön be. De amíg élek, remélek, és állítólag változni is fog, szóval én készen állok megkedvelni, ha ő megteszi a kellő lépéseket :D.
Azaész pedig...a sellőherceg szintén kettős érzéseket váltott ki belőlem. A teljesen önző s....fej üzemmódban leledző, öntelt pukkancsot nem kedveltem. A rossz fiú, aki azért mégiscsak képes jó dolgokra, egészen bejött. Amikor viszont már túl jó fiú volt, ismét csak lestem. Jó, tudom, nekem aztán nem könnyű a kedvemre tenni.

Engem az sem zavart, hogy mindenki keresi és talán (?) meg is találja a párját, szeretem a happy end-es történeteket. És ehhez a regényhez ez ráadásul illet is. Úgyhogy egy rossz szavam sincs ellene.
 Nagyon kíváncsi lettem a folytatásokra, ugyanis szeretném tudni, sikerül-e Atlantisznak visszaszerezni az elfelejtett tudást, a tündéreknek elfogadni, hogy bizony köztük is lehetnek árulók, és rossz fiúk, a hercegeknek méltó uralkodóvá válni (már akinél ez sürgős lesz.).

A történet leírása, nyelvezete, a humor igen nagy erőssége a regénynek. A szerelmi civakodás néhol sok volt (például mennyi pofon elcsattan már :D, nem lett izomláza a lánynak?), de azért még az elviselhető kategórián belül. Szerintem mindenki megtalálja a neki szimpatikus karaktert, akik nem csak színtiszta jók vagy színtiszta rosszak, hanem kicsit ilyenek, kicsit olyanok. Ezáltal lesznek esendőek, szerethetőek. Akárcsak maga a történet.

Kiadó: Aba
Oldalak száma: 478

Testvérek új élete

Rupáner-Gallé Margó: Lányok a kastélyból
3/5

Alapjáraton nem vagyok az a nagy romantikus történet olvasós lány, de néha- néha azért szoktam. Ezért kíváncsian vártam eme könyv megérkezésére. Habár nem vagyok oda a rózsaszín, lila színekért, amikor kivettem a csomagolásból meglepődtem azon, hogy tetszik a borítója. Már ez egy jó pont neki.

A történet a gazdasági válság miatt mindenét elveszítő és ezért hazatérő Arlene Harris megismerésével történik, ő lesz a mi főhősnőnk. Habár nem túl nagy lelkesedéssel gondol bele, hogy segítséget kell kérnie, mégis megteszi. Nah persze vannak dolgok, amire ő sem számított. Mondjuk a cseppet sem dicső hazatérésre :D, vagy hogy mostohatestvérivel lesz kénytelen élni. Vajon sikerül nekik az évek sérelmeit elfelejteni?

A történet olvastakor egy igen nagy bajom volt, ami igazából az összes elégedetlenségemet okozta, mégpedig az hogy rövid a könyv. Ezért, hogy minden beleférjen, szinte rohamléptekben történnek az események. Az egyik mondatban még azt olvassuk, hogy a három nővér épp verbálisan készül egymást megsemmisíteni, majd az oldal alján már jól összeszokott csapatként jelennek meg, akik jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. Ez nagyon szép, de kifejezetten kíváncsi lettem volna arra, hogy ez a ragaszkodás hogy is alakul ki. Volt még néhány olyan pillanat, amit szerintem szintén ki lehetett volna bővebben fejteni, mert én szívesen olvastam volna többet is (lányok múltja, életútja stb.) Igazán emiatt a szereplők sem kerültek közel hozzám, benyomások alakultak ki róluk, de semmi több.

Itt van ugye a nagy szerelem, Leon személyében. Aki se veled-se nélküled állapotot szeretné fent tartani. Néhol Arlene helyében már simán lecsaptam volna mondjuk egy serpenyővel, aztán elindultam volna más szőke herceg keresésébe...de akkor ugye hol lett volna az izgalom? Mondjuk nekem a néhol gőgös, felsőbbrendű megnyilvánulásaitól, önteltségétől cseppet sem lett szimpatikusabb, hiába voltak néha kedves pillanatai.

Ami viszont megfogott, azaz ahogy az írónő leírja a tájat, a helyeket, épületeket. Szinte láttam magam előtt az éppen olvasott részt.

Aki szereti a kifejezetten romantikus, happy end végződésű történeteket, valószínűleg szeretni fogja ezt is.

Kiadó: Aba
Oldalak száma: 152

A könyvet köszönöm az Aba kiadónak.