5/5
"Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?… A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai – a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry: a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie: a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig – de nem utoljára! – minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry – mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani…"
Igazából nem is tudom, pontosan mikor is került a kezembe az első könyve az írónak. Tudom, hogy jó sokáig porosodtak a polcon, és csak utána kezdtem barátkozni vele, amikor egy nap anya szinte fetrengett a nevetéstől, miközben olvasta. Hát lehet ilyen után nem kipróbálni, hogy nekem bejön-e? Ugye, hogy nem.
Szóval így indult meg kettőnk kitartó barátsága, és ez töretlen azóta is.
