A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyermekbántalmazás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyermekbántalmazás. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 26., szombat

Kegyelem

Richard Paul Evans: Kegyelem
4,5/5

Eric és családja épp költözésen és kisebb-nagyobb változáson megy keresztül, amikor a fiú találkozik Grace-szel, és ez mindent teljesen megváltoztat az életében...

Valami aranyos karácsonyi történetre vártam. Hát...nem egészen azt kaptam. Voltak benne nagyon szép, és kedves részek, de sokkal komolyabb húrokat és gondokat penget meg benne az író, mint vártam.

Nem is tudtam, hogy milyen sokáig nem volt törvényileg szabályozva a gyerekvédelem, és hogy az emberek nem hittek a gyerekbántalmazásban, mint létező problémában. Milyen már, hogy előbb védték törvényekkel az állatokat, mint a gyerekeket? Félreértés ne essék, én állatimádó vagyok, és helyeslem, hogy ők is védelemben részesülnek, de hogy a gyerekeknél nem volt ilyen...

Amit a legszomorúbbnak tartok, hogy még a mai napig hallani olyan történetekről, mint ami itt le van írva.
Grace személye nagyon megfogott, ahogy azok a gondolatok is, amik a fejezetek elején ki vadnak szedve, mintha a naplójából lenne idézve. Az emberiségnek pedig több Erichez hasonló emberre lenne szüksége.
Na és tessék, itt egy szerelmes szál, ami szépen, és jól van megírva, cseppet sem idegesít, és hitelesnek tűnt. Csak úgy vágytam volna ha a vége más lesz...

Nem nagyon tudok úgy írni, hogy ne spoilerezzek. Csak ajánlani tudom, ha egy kicsit elgondolkodtatóbb, keserédes történetre vágysz karácsony környékén. Ami után talán másképp állsz dolgokhoz, értékekhez.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 360

2011. szeptember 28., szerda

Mikor csak azt szeretnéd, hogy szeressenek...

Margaux Fragoso: Csak ha te is akarod

Ez egy olyan könyv, amire nem lehet, legalábbis én nem tudok pontot adni. Mert itt mit pontozzak? Egy másik ember szenvedését, félelmeit?

Margaux családi háttere hagy némi kívánnivalót maga után, de ezzel persze nincs egyedül a világon. Édesapja gyakran kénytelen munka után nézni, hajlamos az ivászatra, és a környezetében élőket terrorizálni. Édesanyja pedig paranoiával, és öngyilkos hajlammal küzd...
Mindez egy 7 éves gyereket érzékenyen érint, hiszen azt szeretné, hogy figyeljenek rá, és szeressék. Ki ne ezt szeretné?
Nos, a férfi ezt használja ki. Peter, aki kedves, figyelmes, és otthona egy tökéletes világ egy olyan fantáziával megáldott kisembernek, mint Margaux.
Kezdetben ezzel nincs is baj. Ám egy nap Peter úgy dönt, néha ő is megérdemel egy kis "ellenszolgáltatást".

Ami talán igazán megrázó, az a gyermek ragaszkodása, és félelme, hogy elveszítheti azt a személyt, aki figyel rá, ezért aztán mindent meg tesz neki, még azt is, amit először nem akar. Mindig elcsodálkozom azon, hogy milyen furmányos köntösbe tudják csavarni a felnőttek a mondanivalójukat, hogy a végén úgy érezd, te is azt akartad, vagy az jó neked...Peter ezt maradéktalanul ki is használja. És mégis...tényleg foglalkozik a lánnyal. Játszik vele, ajándékokat készít neki, elviszi motorozni, úszni...
Ahogy a lány egyre idősebb lesz, úgy kezdik zavarni egyre inkább bizonyos dolgok, de nincs ereje, vagy talán nem is akar tényleg kilépni ebből a kapcsolatból. Olyan magatartásformákat vesz fel, melyeket csak bizonyos helyzetekben használ.

Felkavaró történet, ahogy a lány őszinte gondolatait, emlékeit olvassuk, és magunk előtt látjuk a megelevenedő képeket. A jót, és a rosszat is. Mert vannak benne vidám pillanatok, ahol az ember önként is elmosolyodik. Hiszen nincsen árnyék fény nélkül...
Nem úgy kell nézni, mint egy nagyra törekvő irodalmi művet, mert nem ez a célja. Tulajdonképpen egy napló, mely talán segít a tulajdonosának megérteni és elfogadni a dolgokat. Itt nem feltétlenül találod meg a költői eszközök tárházát...de nem is hiányolod. A történet maga túlságosan lefog foglalni. És hogy a végére mit fogsz gondolni? Ki tudja. Én szívből senkit nem tudtam utálni, néha volt, hogy megvetettem egyes cselekedeteiket. De oly nehéz elválasztani a szürkében azt, hogy mi a fehér, és mi a fekete. Ki az áldozat, és ki a bűnös...talán mindenki egy kicsit mind a kettő...hiszen a múltja meghatározza az ember jövőjét is, és ebben a könyvben nincsenek szép, csodás múltak, csak olyanok, melyet megpróbálnak elfelejteni.

Kiadó: Nyitott Könyvműhely
Oldalak száma: 398