Nélküled élni tovább

Szabó Magda: Liber Mortis
5/5

Mindenki azt reméli, hogy az életben megleli azt a személyt, aki a lelke másik fele, akivel összetartoznak, vagyis az IGAZIT. Elég romantikus elképzelés, de merjünk nagyot álmodni ugyebár. De vajon mi történik, ha tényleg megtalálod ezt a különleges személyt? Boldogság, szerelem, happy end. Egészen addig, míg el nem távozik az élők közül. Akkor vajon mit érzel? Mit teszel?

Szabó Magda halottaskönyve, sőt inkább könyvei ebbe a helyzetbe engednek nekünk bepillantást. Az elsőt Szobotka Tibor halála után kezdte el írni, amikor szembesült azzal, hogy nem és nem képes elfogadni a szeretett férj halálát. Leírja a mindennapokat, az ürességet, a félelmet, a vágyat. Hogyan próbálja meg összeszedni magát, és egy új életmódot kialakítani, már egymagában.

Ami hihetetlenül megfogott, az az őszinteség. Mondjuk nem igazán kiadásra írta ezt ő anno, de például mégiscsak figyelt arra, hogy ne írjon mindent le úgy, ahogy gondolja, mert nehogy halála után az illető elolvassa és megsértődjön. Egyszerre napló, levél ez a túlvilágra. Reménykedés, jobb-rosszabb hangulatú napokon keresztül siklik az olvasó Magdával. Megdöbbentő, hogy évek múltán sem lett kisebb a fájdalom és a veszteség érzése. Hiába láthatták mosolyogni, szerepelni, ő belül szenvedett. És semmi se volt elég jó és szép neki, mert nem volt kivel megbeszélni, megosztani.

Akárhány Szabó Magda regényt olvasok, mindig magával ragad az írónő stílusa. Ahogy választékosan kifejezi magát, ahogy olyan húrokat penget meg rajtam, amitől a szereplőket, a helyzeteket jobban megértem és átérzem. Itt is így volt. Választékos kifejezéssel meséli, sírja el a fájdalom fokozatait, a félelmeit, a harcot, hogy férje hagyatékát rendbe tegye.
Átéreztem, hogy fájhat neki a másik hiánya, talán azért is, mert hétköznap én is érzem hiányát a saját páromnak. Igaz, hétvégén találkozunk, nem kell abban reménykednem, hogy talán a túlvilágon majd összefutunk újra.

Több mint 600 oldalas könyv, és nem könnyű olvasmány. Néha csak 10 oldalt olvastam, de annyi érzelem jött át nekem, hogy úgy éreztem már legalább 100 oldalon vagyok túl, aztán meglepődtem.

Egy könyv, mely egy halhatatlan szerelemnek emel örök emléket.

 

Kiadó: Európa

Oldalak száma: 644

Felnőni

Szabó Magda: Születésnap
5/5

Egy régi, még gyermekkori kedvenc könyvem került a kezeim közé újra. Szegény már viseltes, már az édesanyám is elég sokat nyúzhatta. Emlékszem még, milyen volt a szereplőkkel egykorúként olvasni a történetet, az ismerős és mégis ismeretlen helyzeteket olvasóként követni.

Illés Bori 14 éves, és tűrhetetlennek érzi helyzetét, hiszen a szülei nem veszik felnőtt számba. Csupa gyerekruhát vesznek neki, nem engedik sminkelni és a haját is gyerekes copfba kényszerítik! Pedig ő már nagylány.
És ezt így is gondolja, míg nem egy estén édesanyját baleset nem éri, és Borinak szembesülnie kell magával és a felnőttek világával is. Vajon sikerül felnőnie?

A szereplők közül már gyerekként is Jutka személyisége állt hozzám a legközelebb. A jó kislány, aki önzetlenül segít mindenkinek, mindenkit maga elé helyez.
Bori, Boriska még gyerek.Amolyan elkényeztetett, minden rossztól féltve óvott leányka, aki megingathatatlanul hiszi, ő mindent tud, és azt is mindenkinél jobban. Nem volt ellenszenves, csak gyerekes. Aztán a baleset miatt változik. A legemlékezetesebb rész számomra a karácsony este, amiből őt kihagyják. Gyerekként ott sírva fakadtam. :D. Ültem a könyv fölött, és csendben peregtek a könnyeim. Sajnáltam, hogy végre elkezd változni a jó irányba, és egy félreértés miatt kirekesztik. Szabó Magda hihetetlenül jól ír, magam előtt láttam a fáradt gyereklányt, aki végül elteszi azt a kevéske ajándékot is, amit sikerült vennie, és mosogatni kezd...Most, szintén ennél a résznél ismét elérzékenyültem (van, ami nem változik XD).

Az írónő mesél. De még hogy. Olvasás közben ismét gyerek lettem, hiszen én is vágytam arra, hogy minél előbb "nagy" legyek. És mégis, ezt a történetet olvasva akkor is úgy éreztem, mindennek meg van a maga ideje. Kell, hogy gyerekek legyünk, mert épp eleget leszünk felnőttek a jövőben, felesleges ezt siettetni. Tanít, hogy ne csak magunkkal foglalkozzunk, hanem a környezetünkben élőkkel is, mert bizony sokszor kiderülhet, hogy semmit nem tudunk igazából a másikról.
Tény, hogy nincsenek benne vámpírok és vérfarkasok, egy számítógépes játékhoz viszonyítva lassan halad a történet. De van benne barátság, összetartás, közösség. Szavak, melyek körbefognak és egy pillanat alatt Eperjes Benjamin utcába varázsolnak minket.

Kiadó: Móra Ferenc
Oldalak száma: 316