2012. szeptember 22., szombat

Nélküled élni tovább

Szabó Magda: Liber Mortis
5/5

Mindenki azt reméli, hogy az életben megleli azt a személyt, aki a lelke másik fele, akivel összetartoznak, vagyis az IGAZIT. Elég romantikus elképzelés, de merjünk nagyot álmodni ugyebár. De vajon mi történik, ha tényleg megtalálod ezt a különleges személyt? Boldogság, szerelem, happy end. Egészen addig, míg el nem távozik az élők közül. Akkor vajon mit érzel? Mit teszel?

Szabó Magda halottaskönyve, sőt inkább könyvei ebbe a helyzetbe engednek nekünk bepillantást. Az elsőt Szobotka Tibor halála után kezdte el írni, amikor szembesült azzal, hogy nem és nem képes elfogadni a szeretett férj halálát. Leírja a mindennapokat, az ürességet, a félelmet, a vágyat. Hogyan próbálja meg összeszedni magát, és egy új életmódot kialakítani, már egymagában.

Ami hihetetlenül megfogott, az az őszinteség. Mondjuk nem igazán kiadásra írta ezt ő anno, de például mégiscsak figyelt arra, hogy ne írjon mindent le úgy, ahogy gondolja, mert nehogy halála után az illető elolvassa és megsértődjön. Egyszerre napló, levél ez a túlvilágra. Reménykedés, jobb-rosszabb hangulatú napokon keresztül siklik az olvasó Magdával. Megdöbbentő, hogy évek múltán sem lett kisebb a fájdalom és a veszteség érzése. Hiába láthatták mosolyogni, szerepelni, ő belül szenvedett. És semmi se volt elég jó és szép neki, mert nem volt kivel megbeszélni, megosztani.

Akárhány Szabó Magda regényt olvasok, mindig magával ragad az írónő stílusa. Ahogy választékosan kifejezi magát, ahogy olyan húrokat penget meg rajtam, amitől a szereplőket, a helyzeteket jobban megértem és átérzem. Itt is így volt. Választékos kifejezéssel meséli, sírja el a fájdalom fokozatait, a félelmeit, a harcot, hogy férje hagyatékát rendbe tegye.
Átéreztem, hogy fájhat neki a másik hiánya, talán azért is, mert hétköznap én is érzem hiányát a saját páromnak. Igaz, hétvégén találkozunk, nem kell abban reménykednem, hogy talán a túlvilágon majd összefutunk újra.

Több mint 600 oldalas könyv, és nem könnyű olvasmány. Néha csak 10 oldalt olvastam, de annyi érzelem jött át nekem, hogy úgy éreztem már legalább 100 oldalon vagyok túl, aztán meglepődtem.
Egy könyv, mely egy halhatatlan szerelemnek emel örök emléket.
 
Kiadó: Európa
Oldalak száma: 644

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése