2013. január 26., szombat

Kegyelem

Richard Paul Evans: Kegyelem
4,5/5

Eric és családja épp költözésen és kisebb-nagyobb változáson megy keresztül, amikor a fiú találkozik Grace-szel, és ez mindent teljesen megváltoztat az életében...

Valami aranyos karácsonyi történetre vártam. Hát...nem egészen azt kaptam. Voltak benne nagyon szép, és kedves részek, de sokkal komolyabb húrokat és gondokat penget meg benne az író, mint vártam.

Nem is tudtam, hogy milyen sokáig nem volt törvényileg szabályozva a gyerekvédelem, és hogy az emberek nem hittek a gyerekbántalmazásban, mint létező problémában. Milyen már, hogy előbb védték törvényekkel az állatokat, mint a gyerekeket? Félreértés ne essék, én állatimádó vagyok, és helyeslem, hogy ők is védelemben részesülnek, de hogy a gyerekeknél nem volt ilyen...

Amit a legszomorúbbnak tartok, hogy még a mai napig hallani olyan történetekről, mint ami itt le van írva.
Grace személye nagyon megfogott, ahogy azok a gondolatok is, amik a fejezetek elején ki vadnak szedve, mintha a naplójából lenne idézve. Az emberiségnek pedig több Erichez hasonló emberre lenne szüksége.
Na és tessék, itt egy szerelmes szál, ami szépen, és jól van megírva, cseppet sem idegesít, és hitelesnek tűnt. Csak úgy vágytam volna ha a vége más lesz...

Nem nagyon tudok úgy írni, hogy ne spoilerezzek. Csak ajánlani tudom, ha egy kicsit elgondolkodtatóbb, keserédes történetre vágysz karácsony környékén. Ami után talán másképp állsz dolgokhoz, értékekhez.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 360

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése