2016. október 10., hétfő

A Csillagösvény útja

Bán Mór: A Csillagösvény hídja

5/5

Bár a blogon nem látszik, de azért olvasgatok serényen, már amennyire az időm engedi. Az már más kérdés, hogy bejegyzést írni még annyira se futja a szabadidőm, de igyekszem. Na de lássuk, miből élünk ;)

Az eddigi kötetek közül ez tetszett talán a legjobban. Ebbe belejátszik az is, hogy Drakula nem bukkant fel, így az a szál nem tudott kizökkenteni az olvasás élményéből.

Viszont egyre inkább lelassul a történet, mármint sokkal rövidebb időt járunk be ezen kötetben, mint az eddigiekben. Na, persze ezt nem panasznak írom, mert volt itt mit olvasni, peregtek az események, és egy pillanatra sem unatkoztam. De így azt hiszem még jó sokat várhatok, míg eljutunk az engem igazán izgató kérdések megválaszolásához. De fene bánja, ha valaki ilyen jól fonja a meseszálakat, nem igaz?

Határozottan tehetsége van az írónak ahhoz, hogy úgy vonjon be a történetébe, hogy fel se merül bennem, talán nem így volt, vagy nem ilyenek voltak az emberek. Maximum csak miután letettem a könyvet, ám addigra már mindegy is. Engem mondjuk nem zavar, hogy Hunyadi már-már eszményi képként van ábrázolva, gyerekként is azt akartuk hallani, hogy a hősök milyen tökéletesek voltak, nem pedig hogy gyarlóak és esendőek, mint mi. Azt pedig már senki nem tudja megmondani nekünk, hogyan is zajlottak akkoriban a dolgok pontosan, de ha majd képesek leszünk az időben utazni, erre is választ kaphat mindenki.

Bukkannak fel újabb szereplők is, talán Veronika volt az, akit a legjobban megkedveltem, úgyhogy csak reménykedni tudok abban, a sorsa jóra fordul majd. Mondjuk egy ilyen férfit szeretni nem feltétlen életbiztosítás, de élni tudni kell.

Ármánykodásban és cselszövésben nincs hiány, továbbra is hálát adok a sorsomnak, hogy nem abban a korban éltem, és főleg nem olyan közegben, mert hamar problémáim lettek volna, az fix. Nem szeretem az emberekről azonnal a legrosszabbat feltételezni, és állandóan azt figyelni ki akar az életemre törni, hát ez elég frusztrálóan hangzik.
Persze mindenki leteheti a voksát valamelyik csapat mellett, aztán lehet szurkolni nekik. Ilyenkor kicsit rossz, hogy valós történelmi eseményeken alapszik a sztori, mert így tudja az ember, mik lesznek a főbb események.

Szóval továbbra is érdekes, szerethető szereplőkkel, eseménydús cselekménnyel. Csak ne 10-20 oldalakat akarjak belőle olvasni, mert ahhoz hogy megfogjon több idő kell, de őszintén mondom, megéri rászánni azokat az órákat.

Kiadó: Gold Book
Oldalak száma: 420

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése