2014. április 22., kedd

Vérvörös út

Moira Young: Blood Red Road - Vérvörös út

4,5/5

"Hogy megmeneküljön, küzdenie kell.
Hogy túléljen, vezetővé kell váljon.
Saba világa darabokra hullik, amikor az ikertestvérét, Lugh-t fogságba ejti négy kabátos lovas. Saba eldönti, hogy megmenti, ezért nekivág a Pusztítók által hátrahagyott törvényen kívüli sivár tájnak. Ez egy brutális világ, ahol Saba felfedez magáról pár meglepő dolgot. Vad harcos, ravasz ellenfél és mindenek fölött legyőzhetetlen túlélő. Egy Jack nevű fenegyerekkel és egy Szabad Sólymok nevű lány forradalmár csapattal Saba útnak indul, hogy megmentse a testvérét – és talán az egész világot."

Azt hiszem nem kell mondanom, mi volt az, ami első látásra le vett a lábamról eme könyv esetén. Igen, a borító. Na de ki tud ellenállni egy ilyen színvilágnak? A fülszöveg nem lő le semmi lényegeset, így alapvetően nem tudtam mire is számíthatok majd a történettől.

Saba az ikertestvérével, kishúgával és az édesapjával él egy sivár tájon. Lassan a túlélésük a tét, s hiába is fohászkodnak az esőért, az nem jön. Ellenben helyette érkezik 4 lovas, akik elrabolják Lugh-t. Saba pedig úgy dönt, hogy bármibe is kerül, de utána megy, és megmenti, így hát neki vág a hátrahagyott nyomoknak...

Annak ellenére, hogy kicsit féltem a történettől, meglepő módon nagyon tetszett. Egy alapvetően pörgő cselekményű, és sodró lendületű történetbe kapcsolódunk be, ami amellett hogy magába szippant, unatkozni sem hagy bennünket. Persze itt is vannak kicsit lassabb részek, de kellenek az ilyenek is, hogy kicsit megpihenjünk.

Fontos szerepet kap a főhősnőnk jellemének alakulása is. Bár alapvetően sem az a tesze-tosza kisleány, azért van hová fejlődnie. Főleg a húgával kapcsolatban, na meg hogy ne csak a heves vérmérséklete vezesse, hanem néha az esze is. Igazából ez volt az elején talán az egyetlen dolog, ami kissé fárasztott. Anélkül, hogy végig gondolta volna, már vetett el ötletet, pedig az tényleg közelebb vitte volna a céljához. És kissé pökhendi is volt, pedig nem egyszer a saját "hamarisága" miatt került bajba. De innen szép fejlődni, nem igaz?

Lugh alakja nem került közel hozzám, de ez köszönhető annak, hogy ő inkább az elérni vágyott cél, mint sem szereplő, de remélem a folytatásokban őt is sikerül jobban megismerni. Elég ellentétes információkat kaptam róla, úgyhogy kíváncsian várom, merre billen majd a mérleg nyelve.

Emi, igazából ő sok mindenben hasonlít a nővérére, még ha ezt ők valószínűleg letagadnák. Makacs, kitartó, okos. Nekem hamarosan a szívemhez nőtt, és szurkoltam, hogy kettejük kapcsolata jobban alakuljon. Mert mit tehet arról egy gyermek, hogy a születése nem csak örömöt hoz, hanem bánatot is? És annak ellenére, ahogy a nővére viselkedett vele, ő sose hagyta cserben.

Persze a pergő cselekmény, a testvéri szeretet, és a jellemfejlődés mellett nem maradhat el a szerelem is. És igen, ez is egy első látásra kibontakozó love story, de legalább nem jelent meg a harmadik személy (egyelőre). Ráadásul Jack még egészen szimpatikus is. Jó a humora, nem hagyja cserben a barátait, és elég határozott fellépésű ahhoz, hogy még engem is levegyen a lábamról.

A világ, ami színhelyéül szolgál a cselekménynek, vad, és komor. Komoly problémák vannak a társadalomban, amik már egyáltalán nem bújnak meg a felszín alatt, hanem jól láthatóak. Van itt minden, emberkereskedelem, rabszolgatartás, ketrecharc, drog...olyan témák, amelyek bizony jelenleg is gondot okoznak, még ha nem is így, mint ahogy eme oldalakon olvashatjuk. Nem tudom, találnak-e rá valami igazán jó megoldást, mindenesetre én  vevő lennék, egy hihető majdani befejezésre.
Na meg egy kis múltba tekintésre, hogy pontosan hogyan is került a világ ebbe az állapotába.

Kifejezetten tetszett, hogy a csapat kezdetben nem a világ megmentésére indult, ez valahogy elfogadhatóbb számomra. Biztos vannak emberek, akik eltudják képzelni magukról, hogy kapásból megmentik a világot, én szeretek kisebb léptékben gondolkodni.

Összességében egy szórakoztató könyvet tarthat az olvasó a kezében, ami azért gondolkodni valót is ad.

A könyvért köszönet illeti a Könyvmolyképző kiadót.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése