5/5
Az ilyen könyvek olvasása közben/után mindig rájövök miért akartam annak idején én igazából ökológus lenni (az más kérdés, hogy azzal se biztos, hogy ilyen helyeken dolgozhatnék). Kinek ajánlanám igazán ezt a könyvet? Azoknak, akik szeretik az állatokat, és kíváncsiak arra, milyen is az élet, ha hirtelen egy csorda elefánttal ajándékoz meg a sors.
Nem titkolom, végig irigyeltem az írót, mert azért lássuk be, kevés embernek adatik meg, hogy saját rezervátuma legyen, ennyi álattal együtt. Persze nincs eltitkolva az sem, hogy ez esetenként veszélyes, és néha minden pillanatért meg kell kűzdeni. Azért én lehet bevállalnám. Azért mekkora élmény lehet már, hogy kinézel az ablakon, és a viszonylag érintetlen természetet látod?
A regény minden sorából süt az, hogy Lawrence mennyire szereti azt amit csinál (és jó is benne), küzdelmek ide vagy oda.
Nem kell megijedni senkinek, ez a kötet nincs teletömve szakszavakkal, vagy érthetetlennek tűnő latin kifejezésekkel. Nagyon olvasmányos, és ha igazán elkap a lendület le se tudod tenni, mert hol azért szurkolsz, hogy az elefántok nyugodjanak le, hol azért, hogy a fekete mamba marta ifjú ne halljon meg. Szóval nem fogsz unatkozni egy pillanatra sem.
Érdekes volt végig követni, hogyan nyerte el az állatok bizalmát, és később ez milyan izgalmakhoz vezetett (azért lehet egy kicsit én is meglepődnék, ha ekkora állatok jönnek el hozzám látogatóba, és próbálnának meg bejutni a házamba). A veteményes lelegelésén már meg sem lepődnék :D.
Egyetlen bajom volt csak a könyvvel, hogy rövid volt, még sokkal többet is tudtam volna olvasni a szereplőkről (legyen szó állatokról, emberekről), de kénytelen leszek ezen vágyamat az író többi könyvével kielégíteni, úgy érzem.
Kiadó: Park
Oldalak száma: 424
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése