2016. március 27., vasárnap

Az arab

Borsa Brown: Az arab

4/5

Habár néha-néha szembejött velem ez a könyv, meg a róla szóló értékelések, nem igazán mozgatott meg bennem semmit, és időm sem igazán akadt mostanában az olvasásra. Aztán munkatársam annyit áradozott róla, hogy úgy gondoltam, lehet mégis belenézek, hátha nekem is bejön. És a végeredmény: pozitív csalódás.
Nincs semmi bajom az idegen kultúrákkal, sőt inkább kíváncsi szoktam rájuk lenni, és minden olvasás után több és több helyre szeretnék eljutni, hogy saját szememmel is lássam a leírtakat. Így aztán nem meglepő, hogy számomra a könyv egyik legnagyobb erősségét az jelentette, hogy bepillantást nyerhettem egy tényleg idegen világba. Sok érdekes, és eddig tényleg ismeretlen információt kaptam a vallásukról, és életükről. És egy cseppet sem találtam unalmasnak, vagy éppen száraznak ezeket a bemutató részeket, úgyhogy emelem a kalapom az írónő előtt, mert nem olyan egyszerű ezeket az ismeretterjesztő epizódokat is izgalmasra megírni.

A szereplők közül talán Gamalt kedveltem a legkevésbé. Ez nem túl jó kezdet, főleg ha az ő szemszögéből követhetjük végig a történetet. Számomra ő egy elkényeztetett, arrogáns férfi volt az elején, akit nem érdekel más, csak maga. Aztán persze egyre jobban megismerjük, és látjuk, hogy fontos neki a családja is, és nem olyan érzéketlen, mint azt gondoltam, de még így is a megnyilvánulásai nagy részétől a falnak tudtam volna menni. Őt magát pedig megcsapkodtam volna valami jó, nehéz tárggyal.
Érdekes volt nézni, hogyan reagál Csillára, és a mi világunkra, mely azért igencsak más, mint amit megszokhatott. Azt be kellett látnom, hogy nem lehet könnyű"ugrálni" a két világ között, szóval dicséretes, hogy megpróbálta. Ám még így is, sokkal távolabb maradt számomra a történet végére is, mint Csilla.
Másik főszereplőnk, Csilla már sokkal inkább közelebb került hozzám, még úgy is, hogy az ő gondolatait, érzéseit nem ismerjük meg igazán (na, majd a folytatásban) de az ő alakjával sokkal jobban tudtam azonosulni. Kedveltem, hogy megpróbál minden helyzetben erős maradni, hogy felvágták a nyelvét, és hogy meg mondta a véleményét a dolgokról.

Szurkoltam kettejükért, még úgy is, hogy őszintén sajnáltam Gamal feleségét, mert hihetetlenül fájdalmas lehet végig nézni azt, hogy akit szeretsz, nem érdekled olyan szinten, mint egy másik, idegen nő. A történet vége pedig igazán meglepett, nem gondoltam volna, hogy így ér véget ez a regény.

Összességében szórakoztató volt, és kikapcsolt, amíg olvastam, úgyhogy én elégedett voltam vel, és kíváncsi is lettem, mit tud még kihozni ebből az írónő.

Kiadó: Álomgyár
Oldalak száma:  512

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése