4/5
"Gróf Eszterházy Richárd, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legagyafúrtabb kémje különösen fontos megbízást kap: le kell lepleznie az áruló ezredest, aki fontos hadititkokat adott el a birodalom legveszedelmesebb ellenségének. A bűnügy felderítésébe egy budapesti nyomozót is bevonnak: Ritter Istvánra egyedi módszerei miatt figyelt fel a császári titkosszolgálat. A különös páros versenyfutásba kezd az idővel: az újabb és újabb nyomokat követve megpróbálják megakadályozni a világtörténelem egyik legtragikusabb eseményét. Közben mindketten kénytelenek megtanulni, hogy még a legmagasztosabb elvek sem számítanak, ha egy nemzet jövője a tét… Tarjányi Péter és Dosek Rita új könyvében a XX. század egyik legsúlyosabb következményekkel járó kémjátszmájáról rántja le a leplet. Megváltoztathatja egy eltévedt postai levél az egész világ sorsát? Mennyire védtelen a nemzet, ha csak egyetlen polgára is elárulja? Hogyan formálta át két magyar a történelem menetét? – És most mi lesz? – kérdezte Ritter, kissé tartva a választól. Eszterházy szemei a semmibe révedtek. A korábbi tűz elkeseredett közönnyé változott. – Az a császár hangulatától függ – sóhajtotta. – Ha felelősen dönt, levadásszuk ezt a szervezetet, az összes résztvevőt beleértve. Ha személyes sértésnek veszi a történteket, akkor Isten óvja Európát! – Úgy érti, háborút robbant ki? – Pontosan úgy értem – válaszolta Eszterházy. – Hadat üzen Szerbiának? – próbált következtetni Ritter. – Ez csak az első lépés. Ha Szerbiát megtámadjuk, Oroszország hadat üzen a Monarchiának. Ha a Monarchia hadba lép, Németország hadat üzen Oroszországnak. Ezt nem hagyhatja szó nélkül Franciaország és Nagy-Britannia sem, hiszen mindenkinek vannak érdekeltségei a térségben… Ez egy borzalmas háború lesz. A legkegyetlenebb fegyverekkel. Olyan, amilyet még nem látott a világ."
Úgy néz ki mostanában a történelmi regények jobban bejönnek, és nagyobb lelkesedéssel olvasok ilyen témában, mint ezelőtt. De néha kell egy kis változatosság, nem igaz?
Erről a szerző párosról eleddig semmit nem hallottam, és csak barátomnak köszönhetően kerültek a figyelmem középpontjába. Na és persze a könyvet is tőle kuncsorogtam el. (Ez már lassan kezeltetésre szoruló dolog lesz nálam :D) Na, de térjünk is vissza a könyvhöz.
Az elején kissé lassan rázódtam bele a dolgokba, főleg mert a kémek világában nem igazán vagyok jártas. De egyszer mindent el kell kezdeni, és ha ilyen jól megírt könyvvel vezetnek be ebbe a világba, akkor ez még élvezet is. Mondjuk tény, hogy nem tudom megítélni, mennyire voltak reálisak a regényben leírtak, mindenesetre számomra, mint a témában teljesen járatlan személynek hihetőnek tűntek. És amúgyis, a sok menekülés és szurkolás (mármint hogy hőseink ne hagyják ott a fogukat) közben ilyeneken amúgy se értem rá gondolkozni.
Mindenesetre akkora logikai baki, ami még nekem is feltűnt volna és kiveri a biztosítékot, hála istennek nem volt.
A regény fővonalát szerintem mindenki ismeri, még akkor is, ha nem olyan közeliek azok a középiskolai történelemórák. Tulajdonképpen ez a hátulütője is a dolognak, mert így az ember pontosan tudja, mi felé száguld a történet gőzerővel. (Még ha reménykedik is benne, hogy ezúttal majd másként lesz. Azért érdekes lenne eljátszani egyszer ezzel is, mi lett volna, ha másként történik...hol tartanánk?) De mindezt olyan lehengerlően, izgalmasan teszi, hogy az ember nehezen tud elszakadni ettől a világtól, és gyakran vissza-visszatér a gondolata akkor is, amikor nem kellene.
Két főszereplőnk is van, akik kifejezetten jól egészítik ki egymást. Az arisztokrata, aki az egyik legkiválóbb kém aki valaha is létezett, és a rendőr aki a nyomozást, nyomelemzést egészen magas szinten űzi. Mindketten a legjobbak a saját területükön. Kicsit nehezen csiszolódtak össze, de még ezt is élvezet volt olvasni. Aztán pedig már nem is tudnánk elképzelni őket egymás nélkül.
Személy szerint nem tudnám megmondani, kihez húz jobban a szívem, egyaránt szeretem Ritter alakját és Eszterházyét. Nekem ők együtt az igaziak.
Viszont kém sem lennék, az fix. Eleve rosszul tűröm a mindenféle összeesküvéseket, hazugságokat, a mások megtévesztését, szóval gyanítom, hogy nem is tudnám alkalmazni ezeket szükség esetén. Nagyon hamar lebuknék :D. És amúgy sem lehet könnyű épp ésszel azt elviselni, hogy állandóan gyanakodni kell, nem bízhat az ember senkiben, és minden eshetőségre fel kell készülni, mert ha nem így teszel, meghalsz. Biztató...
Persze a könyv nagyon sok érdekes kérdést is felvetett, és egy csomó olyan dolgot is leírt, amit simán eltudok képzelni, hogy így történt. Vagy legalábbis hasonlóan. Ez mondjuk elég lesújtó képet mutat az emberiségről...
És persze hogy nagyon érdekes résznél kell abbahagyni. Még akkor is, ha ott is nagyjából képben vagyunk, mi lesz. Mégiscsak jobb volna olvasni. Szerencse, hogy hozzáférhető számomra a második rész is :D.
Aki szereti a történelmi regényt, a kémkedés és összeesküvések világát, nyugodtan ragadja magához ezt a könyvet. Szerintem nem fog csalódni benne.
Kiadó: Libri
Oldalak száma: 416
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése