4/5
"A Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint
egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a
kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála
után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az
idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom
ellenszenvét.
Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált.
Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát."
Amióta PhD hallgató lettem, nem voltam az egyetem könyvtárában, pedig mind az épületet, mind a könyveket nagyon szeretem. Most hosszú idő után furcsa volt kifejezetten azzal a céllal odamenni, hogy ismét kölcsönözni fogok. Nem volt konkrét ötletem a könyveket illetően, de amikor ezt a kötet megláttam, úgy döntöttem, ő lesz az első, amivel a könyvkölcsönzést kezdeni fogom (meg még két másik társával, akikről szintén jön a bejegyzés ;) ).
Marie Curie neve természetesen nem volt előttem ismeretlen, és valamikor még sok-sok évvel ezelőtt (középiskolásként) olvastam is róla könyvet. De mint a legtöbben, én is leginkább a föbb pontokat ismertem az életéből: a Nobel-díjakat, férje halálát, na meg a saját halálát melyet a rádioaktív sugárzás okozott.
Viszont nem sokat hallottam arról, hogy milyen volt anyaként, hogyan nevelte a két lányát, hogyan viselte a férje halálát, mi történt a családdal a későbbi években. Persze lehet, hogy ezek az információk csak az én figyelmemet kerülték el.
Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált.
Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát."
Amióta PhD hallgató lettem, nem voltam az egyetem könyvtárában, pedig mind az épületet, mind a könyveket nagyon szeretem. Most hosszú idő után furcsa volt kifejezetten azzal a céllal odamenni, hogy ismét kölcsönözni fogok. Nem volt konkrét ötletem a könyveket illetően, de amikor ezt a kötet megláttam, úgy döntöttem, ő lesz az első, amivel a könyvkölcsönzést kezdeni fogom (meg még két másik társával, akikről szintén jön a bejegyzés ;) ).
Marie Curie neve természetesen nem volt előttem ismeretlen, és valamikor még sok-sok évvel ezelőtt (középiskolásként) olvastam is róla könyvet. De mint a legtöbben, én is leginkább a föbb pontokat ismertem az életéből: a Nobel-díjakat, férje halálát, na meg a saját halálát melyet a rádioaktív sugárzás okozott.
Viszont nem sokat hallottam arról, hogy milyen volt anyaként, hogyan nevelte a két lányát, hogyan viselte a férje halálát, mi történt a családdal a későbbi években. Persze lehet, hogy ezek az információk csak az én figyelmemet kerülték el.
Minden tiszteletem ezé az asszonyé, nem lehetett egyszerű a munkát és a családot összeegyeztetni, főleg a férje halála után. Bár a könyvet olvasva azért a lányok helyében sem lettem volna, engem biztos az őrületbe kergetett volna az, ha a levelekben matematikai feladatokat kapok a távollévő szülőmtől :D. (De az is igaz, hogy belőlem nem lett Nobel-díjas.)
Sajnálattal vegyes dühvel olvastam azokat a részeket, amik arról szóltak, hogy egyes ötleteit, vagy ő magát is azért utasították el a korabeli tudósok, mert nő. Nyílván nőként eleve másképp élem ezt meg, de akkor sem tartom fair-nak, hogy valakit csak azért ne vegyenek fel tagnak, azért ne fogadják el felfedezésének létjogosultságát, mert két x kromoszómával rendelkezik, bár ugyanez igaz lenne akkor is, ha más lenne a bőrszíne/vallása stb.
Azon meg sem lepődtem, hogy mennyire rosszul viselte a világ, amikor kiderült, hogy szerelmes lett, mégpedig egy házas férfiba. Na igen, nem feltétlen a legjobb döntés, de hát a szívnek nehéz észérvekkel megmagyarázni a dolgokat, és el tudom képzelni, milyen magányos lehetett.
Ami még nagyon érdekes volt számomra, azaz, hogy a lányait is megismerhettem közelebbről. Nem sokat tudtam róluk, így meglepett, hogy az idősebb lány is a tudományok területén dolgozott, és Nobel-díjas volt, míg a fiatalabb lánya haditudósítóként dolgozott a háború alatt.
Nem egy vastag könyvecske, gyorsan lehet haladni vele, mégis, nekem sok ismeretlen információval szolgált, így élvezettel olvastam.
Kiadó: HVG
Oldalak száma: 280
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése