2011. február 16., szerda

Ahol a tél az úr

Fekete István: Téli berek
5/5
Tél, természet, és két 15 éves főhősünk, Tutajos és Bütyök. Míg Tüskevár a nyarat hozta vissza a téli valóságomba, és gyermekkori emlékeimet, addig ez könyv a lassú felnőtté válásról, az első szerelemről, barátságról és becsületről beszélt nekem. Arról, hogy tisztelni kell az embert, a természetet. Fekete István messzemenőkig kihasználja a magyar nyelv nyújtotta lehetőségeket, érzékletesen elénk festve egy-egy hold által bevilágított éjszakai lest, vagy az önmagát, és a világban betöltendő helyét kereső ifjú lelki ingadozásait. A történet, és a mondanivaló egyaránt kortalan. Csak az érzések változnak, amit az olvasóból kivált. Hiszen mi is megtapasztaljuk az érzelmi ingadozásokat, a szerelmet. Még ha nem is a berekben.
Mindenkinek ajánlom, azok is nyugodtan olvashatják, akik nem igazán rajonganak a szépirodalmi könyvekért. Ez nem egyszerűen egy kötelező olvasmány. Ez mi vagyunk. Te, én, ő. Csak szebben, emberhez közelibben megfogalmazva, felesleges sallangok nélkül. Na és persze a természet, ami a maga nemében könyörtelen, és szép. Örök kedvenc lesz.

Kiadta: Móra Kiadó
Oldalszám: 386 vagy 408 (kiadástól függ)

2 megjegyzés:

  1. Meglepetés! :-)

    http://erika-sorolvaso.blogspot.com/2011/02/dij-nem-olyan-regi-ismerosom-sajtosrolo.html

    VálaszTörlés
  2. O.o
    Nagyon szépen köszönöm! :)

    VálaszTörlés