5/5
A könyv első olvasatra nagy kedvenc lett. A történet az első mondatoktól kezdve magával ragadott, és nem engedett el az utolsó mondatvégi pontig.
Rengeteg kérdést vetett fel bennem, és egy nagy adag bizony megválaszolatlanul maradt, ezekre ugyanis az olvasónak magának kell megkeresnie a választ. És ez jó. Nem szeretem, ha a számba rágják, mit is kell gondolnom az adott témáról. Itt aztán volt mind gondolkodnom.
Egy forró, nyári napon vagyunk, valahol Olaszországban, egy falucskában, ahol mindenki ismer mindenkit. A gyerekek épp versenyeznek egymással, miközben a felnőttek a házakban próbálják valahogy elviselni az időjárást.
A verseny vesztese, Michele, a büntetését végzi, amikor egy talált kis faház korhadt tetőgerendáin csúszik-mászik. Már-már baj nélkül sikerül teljesítenie a feladatát, amikor egy rossz mozdulat miatt megcsúszik és lezuhan. Nem esik komolyabb baja, ám egy olyan felfedezést tesz, ami megváltoztatja az ő és az egész falú életét...
Az író nagyon hitelesen mutatja be az emberi tulajdonságok teljes tárházát. A kapzsiságtól kezdve a szereteten át a gyermeki gonoszságig,kegyetlenségig. Egy kis falu, ahol az emberek megélhetése nem egyszerű, és természetes, hogy vágynak a jobbra, többre. A kérdés az, ezért meddig képesek elmenni? Mit hajlandó feláldozni valaki azért, hogy jobb életet biztosítson magának, a családjának? Miközben ezek a kérdések mocorognak a fejünkben, végig követhetjük Michele tipródását is, a családhoz való hűség, és az őszinte segíteni akarás között. Olyan terhet cipel ő, mely egy felnőttet is komoly próba elé állítana. Mert mi is az igazi bátorság? Pláne, ha ez ember még gyerek? És kik az igai szörnyek? Azok, melyek a fantázia által megteremtve éldegélnek az ágyad alatt? Vagy talán azok a felnőttek, akikről eddig azt hitted, hogy ismered őket.
Hihetetlenül jól megalkotott szereplők és helyzetek haladnak el a szemeink előtt, miközben egyre hevesebben verő szívvel várjuk a végső megoldást. Kifejezetten tetszett, hogy nem csak a felnőttekre van kihegyezve a történet, sőt, sokkal inkább a gyerekekre, főleg Michele-re. Nagyon pontos, ahogyan leírja a kegyetlenkedést, ahogy egymással bánnak, csak mert esetleg unatkoznak, vagy mert kell egy valaki, akit kipécézhetnek maguknak, ez esetben természetesen az egy szem lányt. Persze megfogalmazódik bennünk is a kérdés, miért van még velük, ha mindig őt bántják? Egyszerű. Ki mással lenne? Ha nincs más lehetőséged, akkor bizony fogakat összeszorítva teszel meg mindent, csak hogy elfogadjanak...vajon nem ezt tesszük mi is, csak épp már felnőttként?
Kérdések, és válaszok, gomolygó, alaktalan gondolatok. Amik kicsit a helyükre kerülnek a történet végére, ám én még napokig a bűvkörében éltem.
Csak ajánlani tudom. Több rétegű történet, felnőttnek, és fiatalabbaknak egyaránt élvezhető. (Mondjuk kicsiknek azért nem ezt olvasnám fel esti mesének.)
Kiadó: Európa
Oldalak száma: 260
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése