5/5
Már régebben kinéztem magamnak ezt a könyvet, de a félév rohanásában nem sikerült egyhamar a kezeim közé kaparintanom. Végül a hőn szeretett könyvtárunkból sikerült hozzájutnom.
És az olvasásával kezdetét vette egy furcsa, ám mégis izgalmas utazás. És egyike lett azon kevés könyveknek, amiket olvastam, és mégis, saját példányként a polcomon a helye.
A történet szerint Anglia utolsó vadonját ismerhetjük meg, méghozzá nem is akármilyen szempontból. Az erdőség mellett él közvetlenül a Huxley család. A fiúk végig követhették, ahogy édesapjukat szinte teljesen magába szippantja az erdő, és az azt követő titok, míg az édesanyjukat pedig ez, valamint a férj távolléte felemészti. Érthető hát, hogy nem igazán szívlelik a területet. Ám minden megváltozik, amikor apjuk beteg lesz, majd meghal. A két férfi pedig ezúttal már felnőttként néz szembe a titokkal. Vajon őket beszippantja-e ez a világ?
Őket is, és engem is teljesen beszippantott ez a csodás látomás. Vagy nem is tudom minek nevezzem ezt. Éppúgy a részemmé vált, a bőröm alá mászott. Az alapötlet elég szokatlan, de engem egészen megfogott. Rhyope-erdőben megtalálunk mindent, ami az emberré válásunk óta felhalmozódott a közös emberi tudatban. Ismerős, és ismeretlen mítoszok alakjai elevenednek meg, és lépnek mellénk, és vagy segítőkészen egyengetik az utunkat, vagy éppen elakarnak tenni minket láb alól.
Maga a történet lassú folyású, de engem ez meglepő módon éppen nem zavart. Kíváncsian vártam, mi fog kibontakozni a titokként, de erre nem számítottam, az tény. A lassú csordogálása mellett a könyv nagyon sokrétű, melyet (én legalábbis) a könyv olvasása után fedeztem fel. Mert olvasás közben egy csepp ideje sincs unatkozni az embernek, mindig új alakok bukkannak fel, új összefüggések jelennek meg (vagy már mi magunk kreálunk ott is, ahol nincs). Így első körben az apa-fiú, testvér kapcsolatok boncolgatása, a ki nem mondott dolgok hatása egy család életére, a szerelem (főleg ha az félig-meddig nem valós), és az emberi mítoszok alakulása volt az, ami lekötötte a figyelmemet. Ez sem kevés, főleg, hogy nagyon pontosan és precízen vannak ábrázolva. Nincs finomkodás, itt az árny oldal éppúgy szerves részét képezi az életnek, és vele a történetnek, mint a boldog, lelket melengető pillanatok.
Aztán ha az ember már elolvasta, és sokat elmélkedett rajta, akkor rájön, hogy ez bizony sokkal több rétegűbb, itt az emberi lélek, és tudat rétegei elevenednek meg. Persze lehet, ha valaki ezekben a körökben mozog, akkor annak ez hamarabb leesik, nekem így is teljesen élvezhető volt a történet.
A világ felépítése nagyon precíz, és alapos. Szívesen töltöttem volna el még több időt a különböző részek felfedezésével, újabb és újabb mitológiai alakok megismerésével. Nem egy volt olyan, akiről még életemben nem is hallottam, de mégis elbűvölt.
A szereplőket az elején nem tudtam hova tenni. George (az édesapa) nem lett a kedvencem, mert bár egy idő után megértettem a motivációját, és felfedeztem azt is, hogy sokszor a családját próbálta meg védeni, mégis magára hagyta őket. Két kicsi gyereket és egy feleséget.
A fiúk közül egyértelműen a fiatalabbat kedveltem meg, bár néha jól megtudtam volna rázni, hogy térj magadhoz, és légy férfi! :D
És persze, hogy ez egy sorozat, szóval csorgathatom a nyálam a folytatásokért. Remélem azok legalább ennyire jók lesznek.
Főleg azoknak ajánlom, akiket nem zavar, ha lassan indul be valami. Mert különben a hajukat fogják tépkedni. Viszont ha van türelmetek, akkor egy remek utazás részesei lehettek. Szóval hajrá, ismerjétek meg ti is ezt a titokzatos világot!
Kiadó: Gabo
Oldalak száma: 368
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése