3/5
Ezt a kötetet ajándékba kaptam névnapomra, de csak mostanában sikerült elolvasni (igen, azt hiszem van még fejlődni ebben). Nem most volt, amikor az első kötetét olvastam, így csak halovány emlékeim voltak arról, kivel mi is történt a történet végére, s nyílván ez is nehezítette azt, hogy belerázódjak a dolgokba. Ám ezzel együtt is kicsit csalódásként éltem meg a könyvet.
Most sokkal jobban éreztem azt, hogy annyi mindent akar nekünk elmondani az írónő, ám a kötet maga elég vékony. Így néha azt éreztem, hogy elborít az a sok név és esemény, amin végig vágtatunk. Persze a főcsapást követve nagyon nem veszhetünk el, de akkor is. Mondjuk azt még le kell csekkolnom, ugyanilyen zavaró ez a dolog, ha olyasvalaki olvassa, aki sokkal jártasabb a történelemben, de engem simán ki tudott zökkenteni a történetből.
A másik, ami szintén frusztráló volt, hogy állandóan váltakoztak a nézőpontok. De nem csak 1-2 ember, hanem sokkal több között. S mire kezdtem volna hozzászokni egy emberkéhez, már ugrottunk is a következőre. Az én ízlésemnek ez már kicsit sok volt, és felesleges is, mert annyit nem tett hozzá a történethez.
Mindezek ellenére sem bánom, hogy elolvastam, csak valahogy többet vártam volna tőle.
Ebben a kötetben nagy hangsúlyt kapnak a nők, és nem csak Krisztina, Katalin és Anna, hanem a különböző nemesek, udvarok hölgyei is előtérbe kerülnek, ami viszont üdítő változatosság.
A sok ugra-bugra miatt nem horgonyozunk le igazán egyikük mellett sem, talán Anna jut a legtöbb szerephez. Viszont az ő alakját meg nem igazán sikerült megszeretnem, nem tudtam eldönteni, milyen is. Egyik pillanatban olyan volt, mint egy magára hagyott kisgyermek, aki csak sodródik az árral, a másik pillanatban meg már kb a világuralomra tört.
Azért kíváncsi leszek, mit fogunk kapni a harmadik kötetben.
Kiadó: Libri
Oldalak száma: 356
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése