2011. november 3., csütörtök

Vérbál kezdete


                     Vavyan Fable: A Halkirálynő és a dzsinnek:
5/5

A Halkirálynő és a kommandó folytatását tarthatja az ember a kezében. Így tehát ismét Denisa, Mogorva (Belloq), Martin, és a nagyszerűek kerülnek a középpontba. Már-már elhihettük, hogy levágták a fő gonosz fejét, amikor kiderül, hogy ezzel csak időt nyertek, azt se sokat. A börtönből ugyanis már meg is van az új jelentkező, akik szívesen elfoglalná a megüresedett trónt, és ehhez bizony csak egy utat lát, mindenkin átgázolni.
Hőseink persze ezt nem hagyhatják, pláne hogy minden út ehhez az úriemberhez vezet. A férfi útját ugyanis ártatlan emberek halála szegélyezi...

Tény, hogy nem egy szépirodalmi művet tartottam a kezemben, de nem is azt kerestem. Túl sok elgondolkodtató, szomorú könyvet olvastam az utóbbi időben. Így aztán úgy gondoltam, lazítani fogok. És lőn. Fable mesél, méghozzá leginkább felnőtteknek. Mesél az életről, szerelemről, harcról.
Itt is a jó és a rossz harcáról olvashatunk, csak épp napjaink szeszélyes jelmezeibe öltöztetve. Így olyan érzése van az embernek, hogy amit olvas, bármikor megtörténhet a valóságban, vagy meg is történt már. De mégis, közben érezzük, hogy mégis csak egy mese. Ahol szurkolhatunk, hogy hőseink győzzenek, és a rosszak elbukjanak.

Sajátos a stílusa, kicsit fanyar, néhol ironikus, éles nyelvű.Ez elég közel áll a saját stílusomhoz is, már ha úgy igazán elengedem magam, így aztán élvezettel olvasom a szócsatákat, vagy épp az életről alkotott véleményét, melyet szereplői szájába ad.

Jelennek meg új szereplők, köztük egyik nagy kedvencem a "kaméleon kancsal" Cyd, akinek igen érdekes szóhasználatai vannak, úgymint vérbál, mandro. És szívesen fitogtatja azt, hogy mennyire kemény legény, és legnagyobb lelki nyugalommal rántja ki magából az orvosi eszközöket, vagy tárgyalja ki a véres részleteket.
A megszokott szereplők közül továbbra is Denisa a kedvencem, az ő stílusa fogott meg a leginkább. :). Bár én ennyire nem vagyok indulatos...általában.

Összességében nagyon elszórakoztatott, és ezt is vártam tőle. Pár napot, amikor elfelejtem a gondjaimat, és helyette a világában vagyok. Ezt teljesen elérte.


Kiadó: Kentaur Könyvek
Oldalak száma: 478

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése