2019. február 12., kedd

Felnőttek nélkül

Charlie Higson: The Enemy - Felnőttek nélkül

4/5

"Charlie ​Higson regénye egy young adult disztópia első része. Az ismeretlen vírus pusztította London romjain gyerekek próbálnak egy új világot felépíteni.
A végzetes járványt követően ugyanis bomlásnak indult testű, vérszomjas lényekké változtak mindazok, akik életben maradtak és elmúltak tizennégy évesek. A kiskamaszok különböző épületekben barikádozták el magukat London-szerte, és csak akkor merészkednek ki az utcára, ha élelmet kell keresniük.

A bátor Arran és az érzékeny Maxie vezette gyerekcsapat a Waitrose szupermarketben él. Tartalékaik megfogyatkoztak. Ám felbukkan egy titokzatos fiú, Jester, aki azzal kecsegteti őket, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnek, ételben, italban sem lesz hiány. Nekivágnak az útnak, miközben városszerte mindenütt (a sikátorokban, az elhagyatott házakban, a föld alatt) lesben állnak a felnőttek.
Vajon eljutnak a gyerekek a biztonságos helyre? A palotában tényleg boldog jövő vár rájuk, vagy a látszat csal?

A váratlan csavarokban bővelkedő The Enemy – Felnőttek nélkül megpróbál választ találni arra a kérdésre, hogyan élhetjük túl a rémálmainkat is messze meghaladó borzalmakat. Miközben az olvasó szembesül egy másik, filozofikusabb problémával is: mivé lesz a társadalom, ha a közösségek a gyerekek elképzelései szerint szerveződnek újra?"

Néha elgondolkozom azon, nem kellene-e több kedves, aranyos történetet olvasnom? Valami kis rózsaszínt, vagy ami boldoggá tesz...aztán az első leendő alkalommal lecsapok egy ilyen könyvre :D.

2019. február 11., hétfő

Semmi

Janne Teller: Semmi

4/5

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme.
Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie…

Amikor az embernek ilyen könyvet ajánlanak, azért elgondolkozik azon, mire fel pont ezt és pont neki. Mégis, azt hiszem valahol tényleg kellett ez a könyv nekem, ha másért nem, akkor azért, hogy elgondolkodjak dolgokon. Múlton és jövőn egyaránt.

2019. február 4., hétfő

A pillangó zsarnoksága

Frank Schätzing: A pillangó zsarnoksága

4/5

"Emlékszünk ​még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába.
Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal.
Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, az új RAJ, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig.
A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót."


 Emlékszem, még tinédzser voltam, amikor a könyvtárban az író korábbi könyve a kezembe akadt. Szép darab volt, kicsit több, mint 1000 oldal. Egy nap alatt rágtam magam végig rajta. Egyrészt mert nagyon tudni akartam, mi lesz a vége, másrészt mert vinni kellett vissza a könyvtárba :D.
Érthető, hogy hamar felkerült az "olvasni akarom" listára az új könyve is. Persze, amikor valaminek ekkora várakozással látok neki, mindig felmerül a lehetősége annak, hogy bizony nehezen fog megfelelni majd. De lássuk, itt mi volt a helyzet.