2012. július 27., péntek

Ne bántsátok a feketerigót!

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
4,5/5

Ismét egy olyan könyv akadt a kezembe, amely a nem oly távoli múltba vezéreli az olvasót. Pontosabban a '30-as évek Amerikájába, Maycomb városába. Itt él Scout, az ő szemével, narrációjával látjuk a történteket. A kislány, aki emlékeit megosztja velünk, elmeséli milyen volt egy olyan világban élni, ahol ha egy feketét fehér ügyvéd védett, azt árulónak tekintették, és ahol néha az ijesztő szomszéd sokkal többet rejt magában, mint azt gondolnánk.

Mindig próbálom elképzelni, milyen lehet egy olyan helyen élni, ahol mindenki ismer mindenkit...azért szerintem egy idő után ijesztő lehet. Vagy csak hozzá kellene szokni. Így érthető, hogy a szinte alig látható szomszéd Boo (as Arthur) mennyire izgatja a 6 és 10 éves gyerekek gondolatait, fantáziáit. Ez ugye az egyik fő szál. Ez is arra igyekszik rámutatni, hogy azért, mert valakit nem ismerünk, és mert a belénk nevelt előítéletek rögtön dolgozni kezdenek, nem feltétlenül van igazunk is. De persze lehet, hogy ez engem csak azért ragadott meg valamilyen szintig, mert én magam is furabogár vagyok, ki tudja.

A másik fő szál, Atticus jogi ügye, amikor is a fekete férfit védi, akit megvádolnak egy fehér nő megerőszakolásával. Ahogy végig nézek az emberiség történelmén, azt kell mondanom, hogy valahogy, valakinek mindig bizonygatnia kellett azt, hogy ő mennyire felsőbbrendű másokhoz képest. Ilyenek a vallások, vagy a bőrszín okozta különbségek, vagy a különféle szociális és pénzügyi helyzetű emberek. Mindig van olyan, aki a jobb, a Best of. És van az alantas, a megvetendő stb. Itt a fekete-fehér ellentét lép életbe. És az olvasót is arra próbálja rávenni, hogy gondoljon bele abba a korba, abba a helyzetbe. Mit tenne? Vagy mit nem?

A szereplők közül kettő került nagyon közel hozzám. Atticus a maga végtelen nyugalmával, amivel még engem is lehiggasztott, ha épp hőbörögtem az olvasás közben. Illetve azzal is megfogott, hogy hű maradt az elveihez, és igyekezte a gyermekeit az önálló gondolkozásra rávenni. Értékeket adott nekik, mindemellett szerető apa volt.
A másik szereplő pedig Scoutt. A cserfes kislány, aki nem akar úrihölgy lenni, szoknyában járni (ezt mélyen megértem). Ő fiús, és belevaló. Mindenről meg van a maga véleménye, és néha sokkal jobban látja az igazságot, mint a felnőttek. Ha gyerekem lesz, remélem ilyen lesz. :D

Elgondoltató, kissé szomorkás. Pláne, ahogy látjuk, hogy bizony van idő, amikor kénytelen minden gyerek felnőni.

Kiadó: Geopen
Oldalak száma: 412

2012. július 22., vasárnap

Gyilkosság New York-ban

Richard Castle: Heat Wave - Hőhullám
3,5/5

Meggyilkolnak egy ingatlanmágnást, és az ügy Nikki Heat-hez, illetve a csapatához kerül. Ahogy haladnak a nyomozással úgy bukkannak újabb hullára, egy műkincsrablásra is, és mindeközben gyűlik a lehetséges gyilkosok száma is. De vajon ki az, aki el is követte az egészet?

Aki szereti a sorozatot, már ismeri a borítót és a fülszöveget is. A regény nem egyszer jelenik meg az egyes évadok epizódjaiban. Elég nagy felhajtás van ott neki kerekítve, így némi izgalommal kezdtem a megszerzésének kivitelezésébe, majd elolvasásába.

Szerintem a sorozat fényévekkel jobb. Sem Nikki, sem Rook nem került közel a szívemhez, bár tény, hogy igyekeztek őket a sorozat alapján felépíteni. Mégis...úgy éreztem valami végig hiányzik belőlük, hogy csak gyenge másolatok.
A nyomozói szál egész jól meg van csinálva, sőt Pochenko még némi izgalmat is visz bele.
Amivel már komolyabb problémáim voltak, az a szerelmi szál...jó, eleve tudjuk, hogy a két főhős összefog jönni benne, de komolyan, az utalásokat olvasva úgy éreztem, mintha valami olcsóbb romantikus regény került volna kezeim közé. :D.
A stílus is még hagy maga után némi kívánnivalót. Szóval, ha egyben nézem, akkor a várakozásomhoz képest, ez csalódás. Ha elvonatkoztatok a sorozattól, akkor nem egy rossz könyv, amiben még akár lehetőségek is vannak, ha az író fejlődni fog még egy kicsit.

Mindezektől függetlenül, kíváncsi vagyok (vagy mazochista, ez későbbiekben ki fog derülni) a folytatásokra is.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 286

2012. július 21., szombat

Harc a Hollókirállyal

Stephen Chambers: Jane és a Hollókirály
5/5

A sok komoly, véres, elgondolkodtató könyv után úgy éreztem ideje váltani. Így szinte rávetettem magam eme könyvecskére, és őszintén mondom, jó döntés volt.

Jane egy kissé magának való kislány (egy cseppet magamra emlékeztetett), amolyan szürke kisegér, aki a többiek céltáblája, vagy éppen észre sem veszik az iskolában. Ám a dolog megváltozik, amikor a szüleik furcsán kezdenek viselkedni, őt és a testvérét pedig titokzatos pálcikaemberek és maga a Hollókirály is megtámadja. De miért? Mindez kiderül, ha végig olvasod.

Ez egy mese, és úgy is kell olvasni. Vagyis a világot nem fogom vele megváltani, de addig amíg olvastam újra gyerek voltam. :) És egy olyan világba léptem be, ami nagyon tetszett, és visszavágyok oda. :D.
Jane aki nem bízik önmagában, és nem érzi magát elég erősnek a feladat elvégzésére. Emiatt néhol nyavalyog, de nem vészes. Amúgy kifejezetten szimpatikus főszereplő volt. Az öccse már más tészta. Néha úgy képen töröltem volna! Vagy ráküldtem volna egy felhergelt jegesmedvét...Én a testvéremmel nem mindenben értettem/értek egyet, de ha baj volt, rögtön véd és dacszövetséget kötöttünk. Tartottuk egymásnak a hátunkat. Nah, ezt nem igazán éreztem a történetben, csak a vége felé, és akkor is inkább Jane felől.
Másik kedvenc szereplőm a sárkány, Finn volt. (Akarok egy sárkányt! Kész, ez eldöntetett!) Ő az, aki némi humort visz a történésekbe.

Az ötlet, hogy a föld alatt van egy másik világ, ahol minden állat el tud bújni, és szinte emberi életet él, tetszett. Ahogyan az is, hogy a felnőtteket a technikával tartják bűvölet alatt.

Nagyon kisgyereknek azért nem adnám a kezébe, mert ahhoz képest elég sok benne a halál, de mondjuk általános iskola felsőjétől már szerintem simán lehetne olvastatni.
Nem tudom, lesz-e bármilyen formában folytatása, de én vevő lennék rá, szeretnék még ebbe a világba visszatérni. És ismét gyereknek lenni.
Hm, ha valaki rájön, miért olyan furcsa az oldalak számozása,ossza meg velem is, mert én próbáltam rájönni de nem tudtam, pedig csak van benne valami vezérfonal. :D

Kiadó: Főnix Könyvműhely
Oldalak száma: 198 

A könyvért köszönet a Főnix Könyvműhely Kiadónak!

Az emberiség sötét oldala

Lawrence Block: Tánc a mészárszéken
4,5/5

Egy volt zsaru Matt Scudder nem tud szabadulni önmagától, és munkáját amolyan be nem jegyzett magándetektívként folytatja. Megbízatása arra szól, hogy derítse ki, Richard Thurman megölette fiatal feleségét és még meg sem született gyermekét, mint ahoogy azt néhányan gyanítják. Ám eközben saját szakállára egy video szereplőit is próbálja megtalálni. Ám New York sok meglepetést tartogat, és még több rejtegetni valót...
Vajon sikerül mindenre fényt derítenie? És mit ér a válasz, ha az illetők nem kapják meg a büntetést?

Az írótól ezelőtt nem olvastam könyvet, de gyanítom ez meg fog változni. A történet jó stílusban íródott, az események peregnek, de nem érzi azt az olvasó, hogy mindent a nyakába ömlesztenek, hanem logikus lépésekkel jutunk el minden új információhoz. A szereplők nem tökéletesek, még a "jófiúknak" is meg van a saját sötét oldaluk. A rosszfiúkról meg inkább ne is beszéljünk, bár némelyik kifejezetten szimpatikus volt nekem.
Ami számomra zavaró volt, és ezért a fél pont levonás, az az, hogy az elején úgy ugrál a jelen és múlt között, hogy nehezen követhető. Aztán később ezt nem éreztem már, szóval vagy én jöttem bele vagy jobban megoldotta az átvezetéseket, ezt most nem tudnám elmondani.

Hihetetlenül jó a hangulat megteremtése. Végig az a fojtott, feszült légkört éreztem, és ez tetszett. Aztán letettem a könyvet és úgy gondoltam, nem rossz könyv ez, de nem veszem a lelkemre a benne leírt dolgokat. Aha, este lefekvés után éberen feküdtem, minden ismeretlen zajra összerándultam, és azt vártam mikor törik be idegenek az ajtót és lőnek fejbe egy géppisztollyal. :D Szóval mégiscsak sikerült mélyen belefészkelnie magát a történetnek az agyamba. Emelem kalapom az író előtt ezért, mert erre csak kevesen képesek.

A könyv ezek mellett még is nagyon ajánlott. Mert bár sok benne az erőszak, vér, halál (úgyhogy az aki ezt nem bírja, nem feltétlenül ezt vegye le egy kis könnyed olvasmány érdekében), fontos kérdéseket feszeget.
Ki az, aki megúszhatja a bűneit? Ki az, aki egyáltalán dönthet ember életéről-haláláról?
Illetve én még elgondolkoztam azon, hogy az embernél nagyobb állat nincs a földön. Mert hogy jön ahhoz valaki, hogy csak a szórakozása kedvéért gyerekeket öljön?  Vagy úgy egyáltalán bárkit is megölni...

Szóval nem egy könnyed olvasmány, legalábbis nekem nem volt az, de megérte. Mert elgondolkodtatott olyan dolgokról, amiket az ember hajlamos a szőnyeg alá seperni, mert vele ilyen úgysem fordulhat elő, és stb. És mert amíg olvastam teljesen belefeledkeztem. A vége olyan, hogy szintén el lehet gondolkodni rajta, egyetért-e vele az ember vagy sem. Én igencsak bajban voltam vele, komoly dilemmát okozott. Hogy miért? Olvasd el, mert ha elmondanám, lelőném a dolgot, azt nem akarom. De ha elolvastad, azt hiszem rájössz, miről beszéltem.

Kiadó:Agave
Oldalak száma: 323

A könyvért köszönet illeti az Agave Kiadót.

2012. július 18., szerda

Lady Chatterley szeretője

D. H. Lawrence- Lady Chatterley szeretője
3/5

Szintén kölcsön könyv. Nos, a 3 közül ez az, amivel nem tudom mit kezdjek.

Lady Chatterley egy nem túl kielégítő házasságban él rokkant férje mellet. Habár nagyra tartja a szellemi frissességet, lassan teljesen belebetegszik, hogy nem szeretik, és napjai szürke mindennapokként telnek. Egészen addig, míg viszonyba nem keveredik a vadőrrel.

Hát...nem estem hanyatt a könyvtől. Pedig még én sem tagadhatom, hogy fontos gondolatok vannak benne. Olyanok, amik még napjainkra sem tűntek el. Ilyen például a pénz folyamatos hajhászása, vagy hogy a különböző társadalmi rétegek egymással milyen viszonyban vannak, illetve az ideális férfi-női viszony.
Ám mindezt néha olyan tálalásban kapja az olvasó, hogy már-már ütőeren akartam magam harapni. Kevdenc mondat kezdésem a következő volt: "Az érzés egészen a méhéig hatolt, és az beleremegett..." O.o Hm? Hogy hatolhat egy érzés a méhéig? Még ha szívéig. Na mindegy, nyilván az én fantáziám kevés ehhez.
Viszonylag sok filozófiai okfejtés van benne, amivel nem is lett volna különösebb bajom, csak néha a leghihetetlenebb helyzetekben adott egy-egy komoly gondolatot a szereplő szájába. Melyik pasi kezd el okfejtést a pénz hatalmáról, ha közben a nő épp a testét fedezi fel? :D. Micsoda önuralma lehet :D.
Ha valaki nem szereti a viszonylag sok erotikát, akkor nem ez lesz a kedvenc könyve. Elég realisztikusan leírja a dolgokat. Ezzel sem lenne bajom, bár azért a John Thomas és Lady Jane megnevezéseknél erősen vissza kellett fogni a röhögésemet, na meg amikor elkezdték egymást virágba borítani...O.o
A szereplők közül igazán egyet kedveltem meg, Mallors-t, a vadőrt.

Mindezek ellenére nem bánom, hogy elolvastam. Adott elgondolkodni valót, méghozzá a pozitív értelemben.

Kiadó: Ulpius
Oldalak száma: 451

Fiúakadémia élete régen

N. H. Kleinbaum: Holt költők társasága
4/5

Már annyit hallottam eme történetről. Mind a filmet, mind a könyvet dicsérték, és barátnőmnek köszönhetően sikerült ezt is elolvasnom. :D.

Nem éppen Szent Johanna, az biztos :D. A Welton Akadémiába csak a jó teljesítményű, gazdag családok fiú gyermekei kerülhetnek. A krémek krémje. Hogy jó-e ez nekik? Nem is tudom. Az Akadémia 4 alappillére a hagyomány, becsület, fegyelem, teljesítmény. Milyen szépen hangzik. Eme helyre járnak hőseink, akik az új angol tanár hatására kiszeretnének törni a korlátok közül, de van, amikor ezért nagy árat kell fizetni...

Elgondolkodtató könyv. Még napjainkban is sok helyen találkozunk azzal, hogy a szülőnek határozott elképzelése van a gyermeke sorsáról, és eszébe sem jut megkérdezni, az mit szeretne. Régen gondolom ez, főleg az arisztokrácia körében sokkal elterjedtebb lehetett. Én olyan családban nevelkedtem, ahol támogatták az elképzeléseimet, ötleteimet, hagyták, hogy minél több dologban kipróbáljam magam. Mellém álltak. El sem tudom milyen nehéz lehet az, hogy az ember egyrészt megakar felelni a szüleinek, de közben szeretné a saját életét élni, úgy ahogyan ő akarja. Ezt a szabadságot adja nekik vissza az új tanár, akit az elején kissé bolondnak tartanak. De feléled a Holt Költők Társasága, és tagjai az élet élvezésére törekednek.

Nehéz dolog dönteni, ha a hagyomány és az új között kell választani. Mindkettő fontos, része a személyiségünknek. De azt hiszem tudni kell mindkettőnél megtalálni a megfelelő mértéket. Nem szabad elfelejteni kik vagyunk, honnan jöttünk, de ettől függetlenül tudnunk kell az újat is megragadni, és élni. És ezt a szülőknek el kell fogadnia. Sőt, támogatnia kellene. Nem pedig nehezíteni.
Szóval egy akár napjainkban is aktuális problémát boncolgat, és persze szó kerül a bajtársias összetartásról, árulásról is. És mindezek ellenére, úgy éreztem valami hiányzott. Bizonyos részeknél éreztem, hogy azt, amit a színészi játék odatett, az nincs benne a könyvben, nem is tudták pótolni, és ezért nem érintett meg annyira. Mindezek ellenére ajánlom olvasásra, és ezt is főleg a fiatalabb korosztálynak.

Kiadó: Lazi
Oldalak száma: 171

A vörös sárkány lecsap

Thomas Harris: A vörös sárkány
4,5/5

A nyáron rákaptam a krimikre, mind filmekben, mind könyvekben. Így kétszeres érdeklődéssel került kezembe a könyv, amit amúgy több helyre is felraktam a molyon, mint elolvasandó könyv. Így a nyár közepén sikerült is eljutnom idáig :D.

Thomas Harris neve nem volt ismeretlen előttem eddig sem, bár könyvet még nem olvastam tőle. Így nagy elvárásokkal indultam neki. Ez elvileg nem túl jó, mert irtózatosan nagy pofára esések történtek már velem, de ebben az esetben nem csalódtam.

Két teljes családot ölnek meg brutális módon, és az FBI egyre inkább szeretné elkapni a tettest, ám nem is tudják merre induljanak. Így bevonják a nyomozásba Will Graham-et, aki annak idején Hannibal Lecter-t is elkapta. Graham nem éppen öröm ujjongva csatlakozik. Ahogy halad előre a nyomozás, egyre jobban ismeri meg a tettest, de még mindig nem teljes a kép, és kezdenek kifutni az időből, mely az újabb gyilkosságig  van.

Huh, szóval egy nagyon jól felépített regényt kapunk. A karakterek is jók, Grahamet sajnáltam, amiért muszáj ezt csinálnia, és amiért olyan jó a beleérzőképessége. Áldás és átok ez egyben. A feleségétől kiütéseket kaptam. Elhiszem, hogy nehéz lehet az élet egy ilyen munkát végző férfi mellett, de azért nah. Tehet ő arról, hogy az őröltek vonzódnak hozzá? És ráadásul sokáig nem is végezte ezt a munkát, próbált új életet kezdeni, szóval nem egészen értettem, mire fel a nő neheztelése. Utána meg az a halogatása annak, hogy kimondja mi a helyzet...nah mindegy. Lecter nem sokat szerepel, inkább amolyan statiszta szerepet kapott most, ennek ellenére érezni, hogy vele sem minden kóser. (Lásd, amikor elmesélik mit tett az mellkasröntgen készítésénél az ápolóval. O.o Juj.). De a tudása elgondolkodtatott, kíváncsi vagyok a későbbi kötetekben milyen is lesz ez az ember.
Az ellenség, alias Vörös sárkány...az ember először utálja, hiszen mégiscsak kinyírt 2 teljes családot, csak azért hogy saját vágyait kielégítse. Aztán az író aljas módon elkezd minket a múltjával megismertetni. (Tüneményes a nagymama, egy ilyen mellett én is pszichopata lettem volna...)Így már nehezebb nem sajnálattal ránézni a férfira. Ennek ellenére nem sirattam meg a végén.
Jah, és a minden lében kanál újságíró. Már az első feltűnése után érzi az ember, hogy igazi piócával van dolga, akit a hírnév és a pénz hajt, és ezért szinte bármire képes. Hát azért az ő kerekei sincsenek ki teljesen... 
Izgalmas, magával ragadó történet. Hol a csupa vér otthonokban kutattam én magam is nyomok után, hol azokat próbáltam megfejteni, és remélni hogy elvezetnek valakihez. Egyszóval sikerült teljesen magába szippantania a történetnek.
A fél pont levonás azért van, mert azért voltak kiszámítható részek, no persze nem sok.

Ha félni szeretnél, (mert én azért néhol féltem), szereted a krimiket, nem félsz az őrültek követésétől, akkor nagyon ajánlom a könyvet.

Kiadó: Több is van, az enyém Magvetős volt
Oldalak száma: Változó, enyém 370 volt.

16 éves szemmel a világ

Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
4/5

Még a molyon figyeltem fel a könyvre, és mivel olyan sokan dicsérték, és mert a fülszövege is kecsegtetően hangzott, felkerült az olvasni kell polcomra. Most barátnőmnek köszönhetően el is tudtam olvasni, mint kölcsön könyvet :).

A történet főhőse Leo, aki 16 éves, és ehhez mérten is viselkedik. Vagyis szeret a haverokkal lógni, zenét hallgatni, és utál iskolába járni. A legtöbb dologhoz színeket rendel, így van ez a veszteséggel/fájdalommal is, ami a fehér színt kapta. Szó szerint retteg ettől a színtől. A szerelem pedig, melyet egy nála egy évvel idősebb lány felé táplál, vörös színben ragyog. Beatrice azonban egy nap beteg lesz, és ez sok mindent megváltoztat a fiú életében is.

Ami legelőször megfogott, azaz, hogy tényleg úgy érzem, egy 16 éves fiú gondolatait, érzéseit olvasom, nem pedig egy érett, 30 éves férfiét. A srácot látom félni, bizonytalankodni, szeretni és haragudni. Ezt a hitelességet nagyon nehéz elérni, sok könyvben hiányolom is.
Tetszett még az is, ahogy a mai fiatalok technika iránti szeretetét is beleépítette a történetbe. Aranyos és egyben vicces volt, amikor Leo a Wikipedia-n kereste a választ a szerelemre, vagy épp a Facebook-on töltött ki tesztet arra nézve, vajon a lány szereti-e őt. :D.

Mindezek ellenére a könyv nem olyan könnyed, mint gondolnánk. Saját tapasztalatból tudom, hogy a halált feldolgozni nehéz, de minél közelebb van korban hozzánk az, akit elveszítünk, annál nehezebb.
Leo is nehezen küzd meg a lány halálos betegségének a tényével, és rengeteg olyan érzésen átmegy, amit ilyenkor mindenki megtapasztal. Ez is nagyon pontosan, érzéssel van leírva, de nem esik túlzásba.

Egyszerre mosolyogtató, és elgondolkodtató a történet, ahogy végig követjük azt, ahogyan egy 16 éves fiú felnő a helyzethez. Ahogy keresi a helyét, akárcsak mi tettük ennyi idősen. Keresi a válaszokat, néhányat megtalál, néhányat nem. És mindezt úgy írja le nekünk az író, hogy éppen úgy érezzük az érzelmek kavalkádját, akárha mi is épp tinédzserek lennénk.

Elsősorban mondjuk inkább ennek a korosztálynak ajánlanám. Fiúknak, lányoknak egyaránt. De szinte bármilyen korú és nemű egyén élvezhetőnek találhatja e sorokat.

Kiadó: Európa
Oldalak száma: 332

2012. július 13., péntek

A tigris éjszakája

John Vaillant: A Tigris
5/5

1997-ben, decemberben Primorje faluja mellett egy embert megöl, és el is fogyaszt egy tigris. A Tigrisfelügyelet néhány emberét bízzák meg a dolog kivizsgálásval, akik meg is érkeznek a helyszínre. A körülmények és az emberek bizalmatlansága miatt azonban nem a megfelelő következtetésekre jutnak, és a tigrist nem üldözik. Ám egy újabb halálos áldozat után megindul a hajsza...

A történet annak ellenére hogy egy emberevő tigrisről szól, nem azt akarja megmutatni az olvasóknak, hogy mennyire szörnyűségesek ezek a lények, és hogy mind egy szálig ki kellene őket irtani. Épp ellenkezőleg. Ahogy haladunk előre az olvasással, úgy tudunk meg egyre többet ezekről a csodálatra méltó lényekről, természetükről. Ezenkívül bepillantást nyerünk az akkori orosz világba, a hiábavalóság érzésébe, és az emberi igyekezetbe, hogy valahogy túléljenek. A faluban élő emberek szeretik, és tisztelik a természetet, és a benne élő állatokat, köztük a tigrist is.

Érdekes volt a tigrisekről szóló mondák olvasása is, illetve az, hogy még '97-ben is hogyan gondolkodtak róluk az emberek.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én itt sem elsősorban az állatot okoltam. Megértettem, hogy mivel rákapott az emberek vadászatára, el kellett kapni. De ez vajon miért alakult így? Alapjáraton egy vadállat sem támad az emberre. "Ha te nem bántod, ő sem bánt".- tartották a faluban az emberek. Ezzel egyetértek. Az, hogy mi betörtünk a területeikre, hogy elpusztítjuk a természetes zsákmányait, és még rájuk is vadászunk...nagyban megnöveli az esélyét annak, hogy ilyen helyzetek alakuljanak ki.
Amikor azt olvastam, hogy a vadászok szerint a tigris bosszúálló, és megjegyzi magának azt, aki bántotta, elgondolkodtam. Biológusként azt kellene gondolnom, hogy ezt csak az ember ruházta rá, és nem valószínű, hogy tényleg így lenne. Ráadásul nem is bizonyítható. Viszont ha arra gondolok, hogy a saját macskám ( aki ugyan minimum tigrisnek képzeli magát, de azért ugye mégsem az) képes megjegyezni azt, hogy én szedtem le az ablakból, és ezt később megtorolni, akkor máris hihetőbb a dolog. Márpedig az sem kellemes, ha a  kilós szőrcsomó ugrik a lábamra...ha egy kifejlett tigris tenné...
Valószínűleg nem véletlenül csodáljuk és féljük ezeket a ragadozókat. Hiszen őseik jóval nagyobbak és erősebbek voltak, és eléggé nagy a valószínűsége hogy a mi őseinket is előszeretettel fogyasztották, ha tehették. Még sem hiszem, hogy feltétlenül szörnyetegként kellene őket kezelni. 

Kicsi koromtól kezdve úgy gondoltam, hogy a tigrisek a legszebb nagymacskák, és nem értettem (és ma se értem), miért az oroszlán az állatok királya. Ebben az esetben akkor a tigris az állatok császára. Minimum.
A könyv végére csak még jobban csodáltam ezeket az állatokat. Olyan körülmények között képesek megmaradni, ahol az ember is csak üggyel-bajjal, pedig elvileg mi roppant fejlett élőlények vagyunk, fejlett technikával. Okosak, remek vadászok (ráadásul ugye ők egymaguk vadásznak). Az pedig, hogy a saját területükön található élőlényeket és egyebet a sajátjuknak tekintenek...nos az nekem valahogy ismerős hozzáállás. Nektek nem?

Ha megfelelően tiszteljük, és becsüljük őket, ha nem háborgatjuk őket, szerintem elférnénk ezen a bolygón. Szeretném, ha ez a csodálatos faj nem tűnne el a múlt ködében. Ha letudnánk győzni azt az ősi félelmet, ami a génjeinkbe van kódolva, mert már rég nem ők jelentenek ránk veszélyt, hanem fordítva.

Ha valakit érdekelnek ezek az élőlények, és nem zavarja némi szociográfia, és múltba tekintés, annak nyugodt szívvel tudom ajánlani a könyvet. Egy kis hallgatnivaló hozzá: http://www.youtube.com/watch?v=j5ZfaDurNMA

Kiadó:Könyvmolyképző
Oldalak száma: 349

2012. július 12., csütörtök

Könyvek, melyek kedvencek lehetnek


 Nos, ebben a hónapban s sikerült azért olyan könyveket találni, amik igencsak felkeltették az érdeklődésemet. Azt hiszem muszáj lesz sürgősen meggazdagodnom :D.
Az első adag egy kiadónak az új válogatása. Maxim könyvkiadó Dream nevű válogatást indít, ami főleg a fiatal felnőtteknek (Young Adult) szóló könyvek sorát jelenti. Ebből figyeltem fel jó párra.
undefinedLuca Di Fulvo: Álmok bandája:
"Cetta és fia, Christmas Olaszországból menekült az erőszak és a viszontagságok elől Amerikába, a remények országába. A nő egyetlen vágya, hogy a kisfia igazi amerikai legyen: szabad azért, hogy boldog lehessen, de mindenekelőtt szabad azért, hogy önmaga lehessen.
Ám a huszadik század eleji New York külvárosaiban „amerikainak lenni” egyben azt is jelenti, hogy konfrontálódni kell a világ minden szegletéből érkező emigránsok közösségével, amelyben a törvényeket a gengszterek és az embereik diktálják. Ebben a helyzetben nem könnyű élni és az álmokért küzdeni, hacsak nincs az embernek különleges tehetsége. Christmas bizton számíthat a rendkívül élénk fantáziájára és arra a képességére, hogy amit mesél, azt hihetővé is tegye olyan történetekkel, amelyek álmodozásba ringatnak mindenkit, aki csak hallgatja. Így születik meg a Diamond Dogs képzeletbeli bandája, amely mindössze két kisfiúból áll, mégis képes egész New York urává válni, sőt az első független rádiócsatorna segítségével a város minden lakásába eljutni."
Várható megjelenés 2012 szept. 28. 

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény: 




"Eltűnődtek-e valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért.
undefined1941-ben a tizenöt éves Lina képzőművészeti iskolába, az első randevúra és a közeledő nyárra készül. De egy éjszaka a szovjet titkosrendőrség erőszakkal behatol az otthonukba, és elhurcolják anyjával, öccsével együtt. Szibériába küldik őket. Lina apját a családtól elszakítva viszik el, és halálra ítélik egy munkatáborban. Minden elveszett.
Lina félelmet nem ismerve küzd az életéért, és megfogadja, hogy ha életben marad, a családja és a hozzájuk hasonló ezrek iránti nagyrabecsülésből az átélt szörnyűségeket írásban és művészeti alkotásokban örökíti meg. Mindent kockára tesz, hogy a művészetével üzenjen, mert azt reméli, hogy alkotásai eljutnak az apjához a börtönbe, és tudatják vele, hogy a családja él."
Várható megjelenés: 2012. szept. 18

Alice Hoffman: Galambok őrzői


undefined "Az időszámításunk előtti hetvenedik évben kilencszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatnia a római seregeket a júdeai sivatagban, Maszadában. Az ókori történész, Josephus szerint két nő és öt gyerek élte túl a rómaiak mészárlását. Ez a történelmi esemény adja a hátterét négy különleges, érzékeny nő lenyűgöző történetének, akik mind más úton érkeztek Maszadába. Yael édesanyja szülés közben életét vesztette, amit az apja soha nem tudott megbocsátani. Revka, a néha pék felesége végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolják a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, rettenthetetlen lovas és ügyes mesterlövész. Shirah az ősi mágia és gyógyítás mestere, hátborzongatóan éleselméjű, erős asszony.
Miközben a rómaiak egyre közelebb érnek,  négy rendkívüli, bátor nő élete kereszteződik az ostrom kétségbeesett napjaiban. Valamennyien galambtartók és valamennyien titoktartók – kik ők, honnan jöttek, ki nemzette őket és kiket szerettek."
Várható megjelenés: 2012. okt.18.

Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

"Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.

undefinedTravis vézna testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer."

  
Várható megjelenés: 2012. szept. 28




Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?
"Négy perc általában alig valamire elegendő – ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat?
A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a JFK repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még soha nem találkozott.
undefined Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól – Hadley-é  pedig a 18A-ra.
A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól a családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőz arról, hogy az igaz szerelem akkor talál rád, amikor a legkevésbé számítasz rá"
Várható megjelenés: 2012. szept. 18




Szóval érdemes lesz figyelemmel követni a kiadót.
Még két könyv, ami már megjelent, és igencsak fenem rájuk a fogam.

Richard Castle: Heat Wave - Hőhullám
"Egy New York-i ingatlanmágnás a magasból lezuhanva halálra zúzódik a járdán.
Felesége, az irigyelt asszony csak kis híján él túl egy támadást. A pénzemberek és maffiózok, akiknek bőven lehetett okuk megölni a mágnást, bombabiztos alibit tudnak igazolni. Ekkor -a fojtogatóan
perzselő hőhullám alatt- újabb megdöbbentő gyilkosság történik, és a gazdagok rejtélyes világában még több mocskos titok tárul fel a nyomozás során.
Olyan titkok kerülnek napvilágra, melyek végzetesek lehetnek. Olyan titkok, melyeket sűrű homály fedett, míg csak egy New York-i nyomozó fényt nem derített rájuk."

Nos, én most a nyáron lettem nagy Castle rajongó. Így a könyvre is csak most csodálkoztam rá, hogy jé, megcsinálták. Röviden és velősen: Kell!
Könyvmolyképző kiadónál kapható.

Lori Lansens: A lányok
Lori Lansens: A lányok
"Rose és Ruby - testvérek, legjobb barátok, egymás bizalmasai.
Barátságokat kötnek, szerelmesek lesznek, dolgoznak, imádják a nevelőszüleiket és megvalósítják az álmaikat. Ám a Darlen lányok élete mégsem nevezhető hétköznapinak, mivel a 30. születésnapjuk közeledtével ők lehetnek a leghosszabb kort megélt craniopagus ikrek, ugyanis a fejük kistányérnyi helyen összeforrt az egyik oldalon.
Egy orvosi vizsgálat után a könyvmoly Rose elhatározza, hogy megírja az önéletrajzát. Ám amikor Ruby megkérdezi, hogyan írhat egy összenőtt iker önéletrajzot, hiszen nem is egyedül élte az életét, megállapodnak, hogy néhány fejezetet a sokkal csinosabb testvér is papírra vet. Így kiderül, hogy bár sziámi ikrek és elvben ugyanazt élik át, nem mindenben egyezik a véleményük.
Sőt, még titkokat is őriznek egymás elől.
A mindenen átsegítő összetartozás és a függetlenség utáni vágy rendkívüli történetét sosem fogja elfelejteni az olvasó."





Pioneer könyvkiadónál figyeltem fel rá. :)





2012. július 10., kedd

Sárkányok és röptetők

Naomi Novik: Őfelsége sárkánya
5/5

A sok jövőben játszódó történet után némi változatosságot jelent eme könyv. Ez ugyanis a múltban játszódik. A napóleoni háborúk idején járunk, ám a történet kicsit fel lett turbózva. Ugyanis nem csak a földön, vízen történik a harc, hanem sárkányok segítségével a levegőben is.

Laurence hajóskapitány egy francia fregattot követ, és kűzd meg annak legénységével, nem is sejtve, hogy ez a harc bizony gyökeresen fogja megváltoztatni az életét. Ugyanis a hajón egy sárkány tojás is megtalálható, ami nem sokára ki fog kelni.
 A kis sárkány Laurence-t választja, így kettejük közös kalandja megkezdődik.

Nagyon tetszett a könyv. A két főhős szerethető, és köztük lévő kapcsolat is remekül van ábrázolva. A világ, amelyben élnek jól fel lett építve, nem éreztem zavarónak a sárkányok jelenlétét. Tetszett az is, hogy bepillantást nyertünk a kiképzés rejtelmeibe, és abba, hogy bizony a sárkányok egy komplett legénységgel együtt repülnek. Ötletes.
   
A harcok alatt végig szurkoltam, hogy nehogy bármelyiküknek is baja essen, és győzzenek. :D. Még jó, hogy olvasás közben senki nem látott, nem tudom mire vélték volna, hogy izgatottan pattogok az ágyon. XD.
Ami még nagyon tetszett, hogy a többi sárkányfajról is kapunk információkat, pláne a végén. Lehetett volna benne több rajz is. 

Az a jó könyv, ami megragadja a fantáziáját az olvasónak, és be akar lépni abba a világba. Ez nálam megvolt. Őszintén szólva most épp sárkány lázban égek. :). Kár, hogy nincsenek ilyen beszélő jószágok.
Azt hiszem a folytatást is, illetve ezt a könyvet is muszáj beszereznem magamnak. Egyszerűen kell.

Ha izgalmas, szórakoztató könyvre vágyik az ember, ezt ajánlom. Nemtől függetlenül, lévén hogy én lány létemre is élveztem :D.

Kiadó: Agave
Oldalak száma: 328

Újabb vámpíros sorozat

Rachel Caine: Az üvegház - A Morganville-i vámpírok 1.
3,5/5

Twilight sikere után a piac hirtelen tele lett vámpíros könyvekkel, és őszintén szólva némelyik hagyott maga után némi kívánnivalót. Ezért némi távolságtartással kezeltem az ilyen könyveket. Amiért ezt mégis megvettem, az a hihetetlen jó ára (500 Ft-ért ki hagyta volna ott?), és a kíváncsiságom volt.

Claire szürke kisegér, aki szeret tanulni (igen, vannak ilyen emberek, még ha elvétve is), és soha nem adja fel. Ám ez nem feltétlenül segít, ha sikerül kapásból magára haragítania az egyetem legcsinosabb lányát Monicát, aki frusztrációját úgy szeretné enyhíteni, hogy kinyírja a hősnőnket. Ezt elkerülendő, Claire elköltözik a kollégiumból, és megismerkedik néhány nem teljesen komplett, ám annál szimpatikusabb egyénnel, Eve, Michael, Shane az Üvegházban laknak és egy negyedik lakót keresnek maguk mellé...

Ahhoz képest mit vártam, a történet kellemesen meglepett. Jó, világot nem fog váltani, és nem is ez lesz a kedvenc könyvem, de határozottan elszórakoztatott azalatt az egy nap alatt, amíg kiolvastam. Humoros helyzetek, egy-két érdekesebb ötlet felvillantása (pl: Michael problémája, védelem, stb.) a regény javára szolgál.
Ám vannak idegesítő dolgok is. Pl.: A főszereplő hozzáállása a dolgokhoz néha. Grr. Értem én hogy 17 éves, és okos lány. Meg nyilván nem a testi erejével fog győzni. De. Muszáj mindig sírva fakadnia? Hm?
Illetve a vámpírok jelenléte. Ebben a témában kicsit homályban tart minket az író, illetve egyszerűen szembesít bennünket vele. Vannak és. Fogadd el. Persze, lehet hogy a későbbi történetekben (mivel ez egy sorozat) válaszokat fogunk kapni, de per pillanat azért ennél kicsit többet is szerettem volna megtudni a dologról. Na nem baj.

Ha egy napos kikapcsolódásra vágysz, szereted a humorral fűszerezett vámpíros történeteket, egy próbát megér eme könyv.

Kiadó: Agave
Oldalak száma: 302

A génmanipulált jövő

Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
5/5

Az első, ami miatt anno felfigyeltem a könyvre, az a borítója volt. Első látásra szerelem. Azután ismerőseim csupa jó kritikát adtak róla, ezzel erősítve az elhatározásomat, miszerint nekem kell ez a könyv. Végül a könyvhéten sikerült is hozzájutnom. Nagyon vártam, hogy végre legyen időm el is olvasni, de közben kicsit féltem is, hogy talán nem fog tetszeni. De nem volt ilyen probléma.

A jövő egyik lehetséges változatába csöppenünk, amikor is már a szénalapú készleteinket igencsak felhasználtuk, az éghajlat erőteljesen megváltozott, a víz egyre nagyobb teret hódít. Különböző genetikailag módosított növények, állatok élnek a Földön, miközben a számunkra (jelenleg) megszokott gyümölcs, zöldség hihetetlen változatossága már sehol sincs. A tudósok és a különböző cégek DNS-ekért harcolnak, hogy új, betegségeknek ellenálló terméseket hozzanak létre, így biztosítva, hogy az emberek ne éhezzenek. Vagy legalábbis ne nagyon. Ebben a világban kutakodik Anderson Lake, keresve a magbankját Thaiföldnek. Keresése közben találkozik Emiko-val, egy felhúzhatós lánnyal, aki (nem meglepő módon) szintén genetikai labor csodája.

Mint biológus, mint egyszerű olvasó egyaránt csak jót mondhatok a könyvről. A GMO-s növények, állatok napjainkban is nagy port kavarnak. Az egyik oldal a haladást hangoztatja, a másik meg a veszélyeket. Én meg mindkettővel egyetértek. Ebben a történetben is jól láthatjuk, hogy az ötletek lehetnek jók, és az emberiség szebb jövőjét biztosítók, ha közben a hatalom, a pénz sz...k arra, hogy mi lenne jó az egyszerű embereknek. Aztán meglepetten pislog, ha a dolog elszabadul.
Nem kell megijedni, minden el van magyarázva, nem kell ahhoz biológusnak, orvosnak vagy tudósnak lenni, hogy az ember érteni és élvezni tudja a művet.

Sok komoly kérdést is felvet a regény, amin érdemes elgondolkozni, pláne ha netalán tényleg eme jövő felé haladnánk. Habár a chesire macskálat megnézném, azért alapvetően mégiscsak jobban szeretem a jelenlegi világot, pedig ez sem tökéletes.

Amire még az olvasónak fel kell készülnie, az a mindent átszövő intrika, és árulás. Mindenki akar valamit, és ezért mindent meg is tesz. Van aki csak túlélni, van aki hatalmat, más tudást. Néhol együtt, máskor egymás ellen játszanak az emberek. Nah, az efféle játékokban tuti az első pillanatban elbuknék, fizikailag alkalmatlan vagyok a hazudozásra. Rögvest látszik rajtam :D.

Ha egy nagyon színes, aprólékosan kidolgozott világba szeretnél eljutni, akkor ezt a könyvet ajánlom.

Kiadó: Ad Astra
Oldalak száma: 586

2012. július 7., szombat

Üzenet a kazettákon

Jay Asher: Tizenhárom okom volt...
5/5

Az elmúlt napok olvasmányai közül ez abszolút kedvenc lett. Az író olyan témát boncolgat, ami sokakat érint, és főleg ebből a korosztályból, amit Hannah is képvisel. Az öngyilkosság napjainkban is gyakran előfordul, és még mindig kicsit tabuként tekintünk rá. Pedig beszélni kellene róla.

Hannah öngyilkosságot követ el, ám nem csak ezzel bolygatja fel a középiskolája életét. Halála előtt ugyanis felvételeket készített. Melyek kézről kézre járnak azok között, akik benne vannak a 13 ok között, ami erre a tettre késztette.

Tetszett az ötlet, hogy kazettán halljuk Hanna történetét, így ismerjük meg lassan a teljes képet, és mindeközben Clay gondolatait, érzéseit, reakciót is közvetlenül olvashatjuk.
A borító valami eszméletlen gyönyörű. És az is tetszett, hogy a könyv végén olvashatunk egy kis riportot, arról, hogyan és miért született meg ez a regény.

Sok helyen olvastam azt, hogy nem értik, miért tette ezt Hannah, hiszen olyan kis semmiségek ezek a dolgok. Mi lett volna, ha sokkal komolyabb problémákkal kell szembesülnie? Most őszinte leszek, ennyi idősen igen nehéz időszakom volt, több okból kifolyólag. És igen, néha bennem is felmerült az öngyilkosság mint alternatíva. Pedig az én esetemben sem megoldhatatlan dolgokról volt szó. Csak egyszerűen épp olyan időszak volt, amikor minden összejött, és a hullámok szó szerint összecsaptak a fejem fölött, és zavart voltam, félénk, magányos. Kerestem a lehetőségeket, hogy egyedül megoldjam a dolgokat, de csak rosszabb lett minden. Hannah érzéseit ezért megértettem. S habár én is, akárcsak ő egyszer végig mentem azon, hogy is lehetne ezt elkövetni, végül minden lehetőséget elvetettem. És ráadásul nekem voltak olyan barátaim, sőt tanáraim, akik figyeltek rám, pátyolgattak, igyekeztek éreztetni nem vagyok egyedül.
Hannah úgy érzi nincs senki aki segíteni tudna neki. És itt tényleg hibázott, mert volt. De azt hiszem, van egy határvonal, amit ha átlépünk, akkor már mindegy van-e aki segíteni akar, vagy nincs. Akkor már mi döntöttünk. A nagy kérdés az, mi lesz, ami átlök ezen a vonalon.

Nem vidám olvasmány, és itt nincs happy end. Itt csak egy magányos gyerek hangja szól, amint azt meséli el nekünk, miért tette azt, amit tett. Ettől függetlenül azt gondolom érdemes elolvasni a könyvet. Fiatalnak, felnőttnek egyaránt. Azért, hogy lássák, néha mennyire apró dolgok is elegek ahhoz, főleg egy eleve ilyen problémás korban, ahhoz hogy valaki egy helyrehozhatatlan döntést hozzon. És hogy próbáljunk beszélni róla. Az öngyilkosság a kereszténység szerint bűn. Szerintem az is, ha nem veszünk róla tudomást, ha egyszerűen a szőnyeg alá söpörjük a dolgot, miszerint velünk, és szeretteinkkel ilyen úgy sem eshet meg. Mi van, ha mégis?

Kiadó: Agave
Oldalak száma: 260 

Szakítás

Libor Anita - Valuska László: Szakíts, ha bírsz
4/5

Húh, mostanában mennyi 4 pontos regényt olvastam...na mindegy.

Az emberek nagy többsége egyszer, kétszer, sokszor átesett már a szakításon. Azt mindenki maga tudja, hogy könnyű volt-e vagy nehéz, és hogy mennyire bántotta meg a másikat, vagy az mennyire bántotta őt.
Ebben a könyvben egy blogba beküldött történetek lettek összeszedve. Volt ami megmosolyogtat, másik elborzaszt, néha csak hitetlenkedsz. Van itt minden, lekoptató szövegektől kezdve a hazudozásokon keresztül minden.

A sok kis történet közül nehezen tudnék kedvencet választani. Mind tetszett, már ha lehet ilyen esetben ezt mondani. De mindenesetre elgondolkodtatott, hogy ezt vajon miért nem lehet minimális mennyiségű bunkósággal és szemétkedéssel csinálni? Tisztelet a kivételnek.

Azt hiszem, azoknak sokat segít, akik épp szakításon vannak túl, legalább tudják nincsenek egyedül, és esetleg még náluk is vannak rosszabb esetek. De a többieknek is érdekes olvasmány lehet.

Kiadó:Konkrét könyvek
Oldalak száma: 331

Veronica Roth: A beavatott

4/5 pontos

Újabb disztópiás regény került kezeim közé, hála barátomnak :D. Beatrice egy olyan világban él, ahol az emberek 16 évesen eldöntik mely csoportba tartoznak. Öt lehetséges választás van: Műveltek, Barátságosak, Bátrak, Önfeláldozóak, Őszinték. A nevekből lehet következtetni, hogy melyik csoport mely tulajdonságot tartja a legfontosabbnak. Egy teszten elmondják mindenkinek, hogy értékeik alapján hova tartozhatnak, de ők döntenek. Ám a döntés nem egyszerű, mert ha elhagyja azt a csoportot, ahol született, akkor akár örökre is elveszítheti a családját.

Voltak kisebb ellentmondások, és homályos részek a műben, amik miatt nem tudnék rá 5 csillagot adni. Ám ezek ellenére is izgalmas, érdekes világba kerültem. A mai fiatalok biztos szeretni fogják, mert mindig történik valami benne, nem nagyon hagyja az embert nyugodtan. 
Érdekesnek tartom az alapötletet is, de én tuti nem tudnék választani. Én helyzetektől függően hol bátor vagyok (ritkán, de előfordul :D), hol önfeláldozó (nah, ez már gyakoribb), művelt (könyvek miatt), őszinte (hát...nem mindig előny)barátságos (remélem :D). 
Persze itt is van összeesküvés, gyilkolás (ha valaki nagyon nem szereti a véres jeleneteket, ne olvassa, vagy előtte edződjön, mert van benne egy pár. Jah, és persze a szerelem, mint elhagyhatatlan vonulata a fiataloknak szóló regényekben. (Nem teljesen értem, miért kell minden tini regénybe szerelem, pláne szerelmi háromszög, de ki vagyok én, hogy ezt megvessem?)
 
Beatrice egészen szimpatikus főszereplő, aki bevallja, hogy bizony nem olyan önzetlen, mint szeretne lenni, de vajon elég bátor? 
Kíváncsi leszek a folytatásokra is.
 
Kiadó: Ciceró
Oldalak száma: 430

Párhuzamos női világok

Michael Cunningham: Az órák
4/5

Három nő életét követhetjük néhány oldalon keresztül. Virginia Woolf, Clarissa Vaughan, Laura Braun. Az írónő, a könyvkiadó, a háziasszony. Három, egymástól eltérő időben, eltérő sorssal rendelkező nő, mégis van bennük közös. Mindhárman megpróbálják az életüket a legmegfelelőbben élni, másoknak megfelelni, helyt állni a különböző helyzetekben, szeretni és a saját boldogságukat is meglelni. Ez utóbbit szerintem talán Clarissa tudta úgy ahogy meglelni.

Érdekes volt. Mindhárom történetben megjelent valamilyen szintig a nő-nő közti szerelem. Talán Clarissa életében a legerősebb, hiszen ő maga is egy nővel él kapcsolatban és lánya is. A másik két szereplőnél csak amolyan villanásnyi időre jelenik meg. Szerintem cseppet sem zavaró.

A nők közül közel egyik sem került hozzám túl közel. Virginia habár azt tette, amit legjobbnak érzett, mert nem akarta hogy az őrület ismét megkaparintsa, és gondoskodni kelljen róla. Vagy talán csak elfáradt és a könnyebb utat választotta. Ki tudja?
Laura elégedetlen az életével, és ezt még maga előtt is igyekszik tagadni. Nem ő az egyedüli, aki ezt teszi az életben. A baj csak az, hogy sokszor a gyereken csattan ez a tagadás, akárcsak itt.
Clarissa...egyszerűen annyira más személyiség, mint én, hogy ezért nem igazán tudtam megkedvelni.

Elgondolkodtató könyv. Emésztgetős.

Kiadó: Ulpius
Oldalak száma: 252

Halálon is túl

Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért!
4/5

Ajándékba kapott könyv, bár már korábban is nézegettem a könyvesboltok polcán. Hiába, a barátnőm túl jól ismer :D.

Előre bocsátom, hogy nem a világmegváltó könyvről van szó. De, ha ezt nem várjuk el tőle, akkor egy szórakoztató művet tarthatunk a kezünkben. Bár némely ismerősöm szerint ez már a limonádé kategória, de néha kell olyan is.

Charlie és testvére Sam nagyon közel állnak egymáshoz. Ez a ragaszkodás nem változik akkor sem, amikor egy baleset következtében Sam életét veszti. És ekkor a dolgok megváltoznak.

Egy ilyen tragédiát nehéz lehet feldolgozni, fogalmam sincs, én mit tennék egy ilyen esetben. Charlie igyekszik tovább lépni, legalábbis a külső szemlélők szerint. Valójában azonban az életét szabályok, megszokások irányítják. Hogy miért? Mert így tud találkozni Sam szellemével. Itt most úgy látom, néhányan felvonjátok a szemöldökötöket. Nah, igen. Az én hozzáállásom a túlvilági léthez határozottan határozatlan. Néha úgy gondolom hiszek az ilyen dolgokban, hiszen mennyi minden van, amit még nem ismerhetünk, és nem értünk. Máskor meg erősen szkeptikus vagyok. E két ellentétes érzelem küzdött bennem az olvasás alatt is. Aztán a történet ezt még megspékeli a lány megjelenésével is. (Ebbe nem mennék bele jobban, mert akkor lelőném a poént, de lehet tippelgetni.)

Aranyos történet, szerintem kifejezetten női lelkek számára. Nincs ezzel bajom, bevallom én élveztem az olvasását, még akkor is, ha néha-néha szkeptikusan felhorkantam bizonyos jeleneteknél. Egy napos kikapcsolódást nyújtó kellemes kis történet. Véleményem szerint. Ha viszont valaki nem szereti a szellemes, romantikus dolgokat, nem biztos, hogy ezt ajánlanám neki.

Kiadó:Pioneer
Oldalak száma: 264

Családok nyomában

Kepes András: Tövispuszta
4/5

Ha valaki szereti család, vagy épp családok történetét éveken keresztül végig követni, velük izgulni, nevetni, sírni, akkor ez a megfelelő könyv hozzá.

Tövispuszta egy falu, ahol mindenki ismer mindenkit, mindenki tud minden pletykáról. Több itteni család életét követjük nyomon, a háború, a megszállás, a változások ideje alatt. Ezek a sorsok sokszor összekapcsolódnak, szétválnak, ismét találkoznak. Fő szereplőink 3 fiú, akik különböző sorból származnak: az egyikük a zsidó boltos fia, a másik egy paraszt fia, a harmadik pedig nemes, mégis barátok. Vajon a történelem viharai mennyire messze sodorja őket egymástól?

Tetszett a könyv nyelvezete, az, ahogy ugyan megmutatkozik benne a magyar nyelv szépsége, de nem esik túlzásokba. A szereplők is élethűek voltak, eltudtam őket képzelni, nem csak sablonok voltak a lapokon. Amiért még sem kapja meg az 5 csillagot, az a vége. Egy kicsit mintha kapkodósra sikerült volna. Legalábbis én úgy éreztem. Az addig teljesen összefüggő történetbe olyan szálak keveredtek, amit néha nem tudta hirtelen hova tenni.
Ettől függetlenül megérte elolvasni, és ha van még, vagy lesz könyve az írónak, azt is elolvasom, ha tehetem.

Kiadó: Ulpius-ház
Oldalak száma:354