2013. március 10., vasárnap

Nyereményjáték újra töltve

Megígértem, hogyha átlépjük a számomra bűvös 10.000-es számot, akkor új játékot hirdetek. Ezt meg is tettük, már régebben, de csak most jutott időm hosszabb időre gép elé ülni. A pontos statisztika szerint 10. 454 a jelenlegi álás, amiért én nagyon hálás vagyok :).

Végül a Csodák kora című regényt szavaztátok meg, mint nyereményt.

Hogy tiétek legyen nem kell sok mindent tennetek. Csupán itt kommentben, vagy a moly.hu oldalon a karc alatt hozzászólásban leírnotok, mi a véleményetek a könyv műfajáról, erről a negatív jövőkép ábrázolásról, mint olyanról. Mennyire tartjátok reálisnak azt, hogy egyszercsak vagy mi magunk tesszük élhetetlenné a földet, vagy esetleg egy külső hatás miatt kell búcsút vennünk tőle?

A hozzászólásaitokat Március 23-a éjfélig tehetitek meg, másnap reggel pedig sorsolok.
Sok szerencsét mindenkinek, és kíváncsian várom a véleményeteket! :)

Hiranneth

38 megjegyzés:

  1. Szerintem abszolút reális a negatív jövőkép, amiben benne van a külső hatás is, mint eshetőség... de nagy valószínűséggel az előbbi fog bekövetkezni... a folyamat elindult, és nagyon-nagyon tudatosan kellene ahhoz élnünk, hogy lassítani, esetleg megállítani tudjuk... d mint tudjuk, látjuk nem tisztelünk senkit és semmit(a pénzen kívül):( Írtjuk az erdeinket, állatainkat, egymást... mérgezzük vizeinket... szennyezzük a levegőnket... kiszipolyozzuk, vagy parlagon hagyjuk földjeinket... mindent, de mindent tönkreteszünk magunk körül:((((

    VálaszTörlés
  2. Mindenképpen szomorú, de reális. Teljesen elképzelhető, nem egy tipikus disztópia. Sajnos abban a világban élünk, ahol nemhogy a Földre, de egymásra se figyelünk. Szükségszerűnek is tartom ezeket a történeteket, mert ez nem olyan dolog, hogy amiről nem tudunk, az nem fáj... Dehogynem. A gyerekeink, unokáink látják kárát annak, ha nem figyelünk oda. Legalább a könyvek normálisan hívják fel erre a figyelmünket.

    VálaszTörlés
  3. Én úgy gondolom, a Föld képes lesz magát meggyógyítani(hisz nála nem években mérhető az idő), vagy ha azt nem is, de tovább fog létezni a megváltozott természeti viszonylatban is. Az, hogy az emberek, állatok és növények számára már nem lenne élhető, nem zárja ki hogy fennmaradjon(lásd a többi számunkra élhetetlen bolygót, vagy a Föld korábbi állapotát). Szóval szerintem, ha tönkre is tesszük ezt a szép bolygót, csak magunkkal szúrunk ki, mert nekünk nem lesz élőhelyünk, attól a Föld még megmarad( még ha nem is így, ahogy most ismerjük). Végülis minden változik, az hogy jó-vagy rossz irányba, csak nézőpont kérdése....az viszont biztos, hogy az emberiség nem érdemli meg, hogy itt éljen...sajnos...

    VálaszTörlés
  4. Abszolút elképzelhető, szerintem itt már csak az a kérdés, hogy mikor... Előszeretettel pusztít az emberiség.

    VálaszTörlés
  5. Biztos vagyok benne sajnos, hogy tönkre fogjuk tenni a földet, és egészen addig nem fogjuk érezni a valós veszélyt, amíg azt nem mondják a tudósok: hé, már csak egy évünk van, vagy egy hónapunk, vagy még kevesebb időnk, hiszen addig mindenki csak legyint hogy áh, én már úgysem fogok élni addigra... ez nagyon felelőtlen és szomorú, hiszen értelmes ember a leszármazottaira is kellene, hogy gondoljon.

    VálaszTörlés
  6. Teljességgel reálisnak tartom, mind a műfajt, mind a negatív világképet - szerintem is mi fogjuk hűvösre tenni szegény bolygónk. Már most is egy meredek lejtőn kerekezünk lefelé, és ki tudja, mennyi idő múlva érünk a kiaknázott aljára. Jó lenne tenni valamit...

    VálaszTörlés
  7. Sajnos abszolút reálisnak mondható. Rengeteg tényező közbejátszik, a politikától kezdve egészen odáig, hogy irtjuk az őserdőket, ésatöbbi. Arról nem is beszéltem, hogy mennyi ország tökéletesítgeti már a biológiai fegyvereit... Sajnálom, hogy mi emberek parazitaként viselkedünk, ahelyett, hogy megpróbálnánk szimbiózisban élni a bolygónkkal.. :(

    VálaszTörlés
  8. Pesszimista ember vagyok, ennek ellenére a közeli jövőben nem tartom reálisnak. A nagyon távoli jövőben előfordulhat, de ezzel párhuzamosan fejlődünk, minden téren, talán ez a fejlődés megakadályozhatja a hanyatlást.

    VálaszTörlés
  9. Nagyon reális... Tönkre tesszük a FÖlDet! Sajnos :((

    VálaszTörlés
  10. Szerintem elég nagy esélye van annak, hogy mi tesszük tönkre a Földet, hiszen már most "jó" úton haladunk efelé. :( Az ilyen műfajú könyvekre meg szükség van, hátha így több emberhez eljutna az üzenet és ezáltal tenne a pusztítás ellen valamit.

    VálaszTörlés
  11. Elég nagy esélye van,de remélem ha valaha is bekövetkezik, az egy új kezdetet von majd maga után. A jelenlegi állapotok sem helyesek...

    VálaszTörlés
  12. Én úgy gondolom, hogy a regényekben ábrázolt negatív jövőképek egy része akár reális is lehet, más része meg nem. Amiről konkrétan ez a könyv szól (lassul a Föld forgása), azt nem tartom lehetségesnek, de ha mégis megeshetne ilyesmi, hát addigra úgy lepusztítjuk ezt a bolygót, hogy sajna már rég kihal rajta minden élet, tehát nem lesz, aki átélje...
    Mindenesetre arra jók az ilyen könyvek, hogy elgondolkodtassák az embereket, esetleg szemléletmódváltásra, tettekre sarkallják őket. Ez ugyanolyan fontos hatása lehet mind a természeti katasztrófás, mind a különféle jövőbeli társadalmakat taglaló (1984, Szép új világ, stb.) történeteknek. Szerintem. :)

    VálaszTörlés
  13. én már régóta egyetértek azzal a feltevéssel, hogy mi magunk tesszük élhetetlenné a földet. ez ellen próbálok is küzdeni, amennyire csak tőlem telik.
    egy lelkes környezetvédő

    VálaszTörlés
  14. Véleményem szerint abszolút reális az ilyen fajta negatív jövőkép ábrázolás. Talán nem is újkeletű (hirtelen Orwell és Huxley jutott eszembe), de manapság is egyre több ilyen témájú könyv születik, ami nem lehet véletlen. Nap mint nap hallhatunk a globális felmelegedésről, a túlnépesedésről, különböző nézetű, fajú, vallású, társadalmi helyzetű emberek közötti konfliktusokról stb.
    A disztópikus regények ezeket a válságokat mutatják be, ha néha kissé eltúlozva is,felnagyítva,ezzel akarva felhívni a figyelmet a legnagyobb problémákra amikben manapság élünk, és amikkel nagy valószínűséggel a jövőben is szembe kell majd néznünk.

    VálaszTörlés
  15. Nem sok ilyen könyvet olvastam még, és bevallom sose tudom összekapcsolni a jelennel, mármint ezek számomra annyira elképzelhetetlenek, hogy inkább bele se gondolok csak olvasom, hogy kitalált, kitalált, és nálunk sose lesz ilyen, vagy legalábbis nekem nem kell szembe néznem vele. De mindig érdekes újabb és újabb ilyenről olvasni, mennyi mindent tudnak elképzelni, hogy hogy lesz vége a világnak. Néha belegondolok, és akkor megijedek, úgyhogy utána inkább megint nem gondolok bele :D De az igényesebbeket nagyon szeretem.
    (moly- @rita_66)

    VálaszTörlés
  16. Én épp most olvastam el a Szép új világot (ma fejeztem be), az utópiákat pedig eddig is kedveltem, mert nagyon jó alapot adnak a gondolkodásra, felnyitják a szemet. A nem társadalmi, hanem a természeti változások pedig talán még félelmetesebbek, szóval kíváncsian olvasnék egy ilyen könyvet is, nem volt még korábban hozzá szerencsém.

    VálaszTörlés
  17. Nekem nagyon tetszett a könyv, mert abszolút reálisnak tartom, hogy egyszer egy ehhez hasonló, vagy bármilyen más katasztrófa megtörténjen, mert sajnos nem figyelünk már arra, mit csinálunk a Földünkkel, csak teljes mértékben kihasználjuk, de nem gondoskodunk róla. Egyszer majd a Föld visszavág, és akkor nekünk annyi.

    VálaszTörlés
  18. Szívesen elolvasnám :) Bizonyosan érdekesen taglalja azokat a problémákat, melyektől ő tart a közel-távoljövőben. Sajnos, eléggé aktuálisak kezdenek lenni az ilyen világvége-témájú könyvek. Persze, nem az amolyan zombi-apokalipszisre gondolok (pedig azokat nagyon szeretem), hanem azokra,amelyek társadalmak széthullásáról, az emberi értékek elsatnyulásáról-újra megtalálásáról, a természeti környezet lassú haláláról, a modern technika mindent elpusztító térhódításáról fantáziálnak. Sokan nem hisznek a globális felmelegedésben, pedig érzik, hogy megbolydultak az évszakok, nem félnek az ózonlyuktól, Csernobil következményeitől, a rendszeresen belélegzett szmogtól, pedig manapság szinte minden 3. ember rákos. Én nap-mint-nap látom az emberi butaság és tudatlanság kisebb-nagyobb mérvű megnyilvánulásait egy egyszerű bolti eladóként, látom az értékrend dehumanizációját, a családi kötelékek elgyengülését a "mindent megtehetünk"-elv súlya alatt, és nem értem az embereket. Nem értem azt sem, miért tesznek egy paprikát, egy paradicsomot és egy hagymát 3 külön zacskóba még az olyanok is,akik modernnek és környezettudatosnak vallják magukat.Az emberek önzők lettek, mind a családjukkal, mind más emberekkel, mind a természettel kapcsolatban. Sok embertől hallom, hogy mennyire mindegy ez vagy az, mert az ő életében már úgyse fog változni...De nem pont ezért kéne, hogy éljünk? Nem pont azért, hogy pozitív változásokat indítsunk meg a világban? A jövőt mi alkotjuk. Sajnálom azokat a generációkat, melyek a mi baklövéseinket és nemtörődömségünket kell viseljék. Bárcsak több olyan alkotás készülne, mely képes hatni az emberekre,és ösztönözni őket a változásra. Egy könyv, egy film, egy kép- talán valamelyikben mindenki felleli a maga ösztönzését, talán valamelyiktől rácsapsz a homlokodra, hogy "ó,de buta voltam eddig". És akkor változtatsz...aztán mások is változtatnak...és a világ végre helyére kerül. Remélem, megtörténik.Remélem, még az én életemben.

    VálaszTörlés
  19. Sajnos reálisnak tartom a negatív jövőképet. Ha körülnézünk a világban, látszik, hogy kevesen vannak, akik gondolnak arra, hogy a legapróbb cselekedetük is hatással lehet az egész bolygóra nézve, és még kevesebben azok, akik tesznek is azért, hogy mentsék a menthetőt. Ezzel szemben sokan vannak, akik szándékosan tesznek kárt benne.

    Mivel a hasonló könyvek úgy kezdődnek, hogy egyből a pusztulást, vagy a pusztulás utáni helyzetet mutatják be, kicsit elrugaszkodottnak tűnnek, de ha jobban átgondoljuk, apránként mintha mi is erre haladnánk. :(

    VálaszTörlés
  20. Nagyon úgy tűnik,hogy ez előbb vagy utóbb bekövetkezhet.
    Hacsak legalább az emberiség egy része nem próbálja ezt megakadályozni.

    VálaszTörlés
  21. Ahogy elnézem, a legtöbben elképzelhetőnek tartjátok a negatív jövőképet. Ami azt hiszem a mai állapotokat elnézve érthető. A kérdés az, vajon képesek leszünk-e, és akarunk-e egyáltalán tenni ellene valamit.

    VálaszTörlés
  22. Sajnos szerintem is teljesen reális a gondolat, hogy egy nap teljesen élhetetlenné tesszük a bolygót, főleg ha számba vesszük, hogy milyen szinten puszítottuk már eddig is a környezetet. Olvastam korábban pár véleményt arról, hogy mit lehetne tenni az ellen, hogy ne öljük meg a bolygót, de a többsége nagyon pesszimista. Mert ha vissza is fordítható a folyamat, akkor is gyökeresen meg kéne változtatni az emberek fogyasztási szokásait, az meg elég lehetetlennek tűnik globális szinten.

    VálaszTörlés
  23. Valamiért szeretem az ilyen típusú könyveket, nem tudom miért. Talán mert így jobban értékelem, hogy még minden rendben. Viszont sajnos én is valószínűnek tartom, vagy legalábbis lehetségesnek, hogy ha így folytatjuk, akkor kinyírjuk a Földet... Külső hatást annyira nem mondanám talán, ha csak nem, hogy pár millió év múlva meghal a nap, de addigra már úgysem lesz Föld.

    VálaszTörlés
  24. A lehető legreálisabb, hogy mi tesszük tönkre a Földet, nagyon elszomorító a helyzet! És már lassan visszaút sem lesz.

    VálaszTörlés
  25. Reálisnak tartom, pár száz év múlva... Az pedig, hogy teszünk-e ellene. Emberek vagyunk. Úgy vélem, akkor kezdünk majd ellene tenni, amikor már késő lesz.

    VálaszTörlés
  26. Szia! :)
    Szerintem ez a műfaj nem született volna meg ha nem lenne valóság alapja. Elvégre ebben a pillanatban is több millióan csak kárt teszünk a bolygónkban, és csak megy a mellébeszélés mit kellene tenni hogy jobb legyen a helyzet. De ha nem teszünk semmit, változni sem fog semmi. Hiába születnek ilyen műfajú könyvek, ha pont azok nem vesznek kezükbe ilyesmit akik a legtöbbet tudnák tenni.

    VálaszTörlés
  27. Sajnos teljesen egyetértek abban hogy az emberiség saját maga teszi tönkre a környezetét , reálisnak tartom itt nagyon nagy fokú agymosásnak kéne történni mert ugye egy fecske nem csinál nyarat tartja a közmondás is! A pazarlás és a környezet rombolása sajnos már visszafordíthatatlan nem beszélve az időjárási katasztrófákról amiért megint csak az emberiséget lehet okolni!

    VálaszTörlés
  28. Ha az emberek nagy része nem változtat a viselkedési stílusán, akkor a könyv által vizionáltak valóra válnak.

    VálaszTörlés
  29. Én abban szeretnék hinni, hogy jön valami, ami eltörli azt ami most van. Csak kevés ember marad, azok akikben nagy a szeretet. És egy másik világ kezdődik. A mostani úgy gondolom tarthatatlan, és nem látok más kiutat. Túl sokan vagyunk, sok félék és nem bírunk megférni egymás mellett. Minden megújul, a természet és az emberek is. Új, szeretetteljes világ kezdődik. Megnyugtat ez a gondolat, akkor is ha én majd nem vehetek részt benne.

    VálaszTörlés
  30. Szerintem teljesen reális, hogy az ember teszi tönkre a Földet. Mindent a végletekig kihasznál és elpusztít, de cserébe nem nyújt mást, csak szemetet. A természet pedig idővel bosszút áll, persze nyilván nem szánt szándékkal. Hiszen ki vagy mi az, aki vagy ami mindent eltűr? Persze nem szeretném majd ezt a katasztrófát megélni. Erősen reménykedem benne, hogy még időben ráébred az emberiség a hibáira és változtat azokon. Akkor talán még van/lesz remény.

    VálaszTörlés
  31. Gyakorlatilag bármi elképzelhető. De mivel az élet viszontagságos, mindig szembe kell nézni egy problémával, megoldani egy feladványt, a negatív következmények és jövőkép pedig jobban dominál, és inkább számít rá az ember, mint a pozitív végkimenetelben. Attól függetlenül mi tapasztalható most a világban, ez örök érvényű megállapítás, mint az: bármilyen rossz is a helyzet, bármilyen sötétnek is látsszon most és mindenkor, az emberben a remény sosem hal még, elképzeli, vágyja a jót, a jobbat, a harmóniát, tökéletességet, a gondtalanságot, a negatív következmények és események nélküli életet.

    VálaszTörlés
  32. Reális szerintem is, bár még lehetne tenni ez ellen.

    VálaszTörlés
  33. Reális sajnos, már több ilyen filmet láttam és könyvet olvastam már és mind olyan valósághű volt.

    VálaszTörlés
  34. Sajnos a könyv egy jó alapot szolgáltathat arra, hogy hova is fejlődik ez a világ. Véleményem szerint nagyon jól fogta meg azt a jövői képet, ami ránk várhát, így tehát mindenképp reális alapúnak mondanám. Még ha nem is kimondottan egy ilyen állapot felé haladunk, az biztos, hogy sokkal jobban használjuk ki az energiaforrásokat, vesszük el a Földtől azt, amit lehet. Egyszer pedig eljuthatunk oda, hogy már nem lesz hálás ezért és valamilyen formában visszaüt. Kérdés csupán akkor az, hogy majd tudni fogunk itt tovább élni vagy a hirtelen kipusztulás vár majd ránk? A könyv azonban a végbemenő katasztrófa ellenére is sugározza, hogy sosem szabad feladnunk, hogy bíznunk kell akkor is a jobb lehetőségekben, még ha kilátástalannak vagy nehezen elfogadhatónak ítéljük kezdetben az új állapotokat. Fontos lenne már minél előbb csak annyit és oly módon elhasználnunk a földi "jókból", ami ténylegesen kiszolgálna minket. Nagyon - nagy pazarlások folynak, fogynak a készletek és ez bár még nem látjuk, de egy elég cudar jövőkilátást is jelenthet. Ami még nagyon fontos véleményem szerint, hogy az emberek részéről is újfajta magatartás lenne kívánatos, hiszen jelenleg mindenkit az önös érdek vezérel és azért ha a szükség úgy hozza sokszor vagyunk másokra utalva. Többször kéne ezt kamatoztatni és akkor egy jobb világban élhetnénk.

    VálaszTörlés
  35. Van egy személyes kedvenc idézetem, amit megosztanék Veled/Veletek a kérdéseddel kapcsolatban. Coelho írt így erről A győztes egyedül van c. könyvében:
    "A bolygónk mindig erősebb volt, és mindig erősebb is lesz, mint mi. Nem tudjuk elpusztítani. Ha átlépünk egy bizonyos határt, majd ő söpör le minket a felszínéről, és létezik tovább. Miért nem mondják inkább úgy, hogy "ne hagyjuk, hogy a bolygónk elpusztítson minket"?
    Hát mert a "bolygónk megmentése" azt az érzetet kelti, hogy hatalmunk van, hogy cselekszünk, hogy nagylelkűek vagyunk. Ellenben a "ne hagyjuk, hogy a bolygónk elpusztítson minket" mondat kétségbeeséshez, tétlenséghez és korlátolt képességeink felismeréséhez vezetne."
    Hát én így gondolom...

    VálaszTörlés
  36. Szeretnék hinni benne, hogy nem kerülünk ennyire rossz helyzetbe, hogy bár feszegetjük a határokat, azt a pontot végül nem érjük el, ahol a Földünk már nem képes eltartani minket vagy a társadalmunk nem képes magát tovább fenntartani. Ehhez persze legalább a fenntarthatóság iránti tudatosságra iszonyú nagy szükség lenne - hogy egy tanáromat idézzem, sajnos van, akinek nem lehet elégszer elmondani, hogy véges rendszerben nincs végtelen fejlődés. Márpedig a Föld forrásai tényleg végesek - és ha ő véges, akkor mi még inkább azok vagyunk. De én hiszek benne, hogy nem jutunk el odáig, hogy az összeomlásig sodorjuk magunkat és a világunkat.

    VálaszTörlés