2013. március 31., vasárnap

Angyali történet folytatása

A. O. Esther: Hívogat a fény
4/5

A borító ismét csodaszép, a könyvhöz tartozó könyvjelző pedig továbbra is remek ötlet. A történet pedig hozza a szokásos színvonalat.

Az események ott folytatódnak, ahol az első kötetben abbamaradtak. Sophiel szembe találja magát a roppant dühös Mágussal, és annak 3 "bájos" nővérével. Némi nyomatékos rábeszéléssel ráveszik, váljon meg a medáljától, ami nélkül a Földön nem képes emberi alakban megmaradni. Ezért elindul a versenyfutás előbb azért, hogy a fénnyé válását megakadályozzák, utána pedig azért, hogy a testvéreket megakadályozzák abban, hogy megszerezzék az olyannyira áhított Mindenség Térképét. De vajon sikerül-e mindezt megoldaniuk?

Habár Sophiel alakja még mindig nem lett a szívem csücske teljesen, tényleg tapasztaltam fejlődést a jellemében, így látok esélyt arra, hogy a végén sokkal szorosabb barátságot is kössünk. Már lényegesebben kevesebbet nyafog, és igyekszik maga is megoldani a problémákat, de még mindig sok segítséget kap. Mármint, alapvetően nincs azzal baj, ha az ember problémák esetén segítő kezeket kap másoktól, de úgy szeretnék egy tényleg erős női főszereplőt olvasni. Remélem ha Sophia ebben az ütemben fejlődik, a végén azzá válik.
Bár olyan sokat ebben a kötetben nem kaptam kedvenc szereplőmből, Elijah-ból (nem kell megijedni, azért ő is szerepel benne), ezt kárpótolta az, hogy kezdtük jobban megismerni a többi angyalt is, sőt, a sötét oldal boszorkányai is kifejezetten érdekes alakok lettek. Az pedig kifejezetten tetszett, hogy időnként bepillantást nyertünk Sahranfer és nővérei múltjába. Én itt jelzem, hogy még nagyon kíváncsi lennék a sötét angyalokra, például Bardo alakja is szimpátiát keltett bennem :).

A történetben az érzelmi húrok pengetése mellett a harc is előtérbe kerül, a különböző fortélyokról nem is beszélve. Bár egyesek leginkább a vágy kihasználására specializálódtak, bár néhol már kicsit soknak éreztem ezt, hogy minden férfit megkörnyékezett aki a közelébe került.

A könyvben a cselekmény 3 szálon fut párhuzamosan, hogy a legvégén egyetlen főszállá egyesülve folytassa az útját. Még mielőtt valaki aggódni kezdene, megnyugtatom, szerintem nincsenek benne zavaró váltások, és mindenki megfogja találni a számára legkedvesebb szálat. A harc, kutatás mellett a könyv nem egyszer morális kérdéseket is felvet, melyeket hol az egyik, hol a másik oldal tagjainak szájába ad. Nekem ez hihetőbbé tette valahogy a dolgot. És a szereplőkkel együtt elmélkedik az olvasó is, vajon helyes-e, és csak azaz egy helyes út létezik, melyre ők ráléptek?

Kíváncsian várom a folytatását: Az életfa című kötetet. Eme könyvért pedig köszönet illeti az írónőt magát :).

Kiadó: Decens
Oldalak száma: 464


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése