2018. december 28., péntek

Semmi súlya

Karen Fortunati: The weight of zero - Semmi súlya

5/5

"Bipoláris ​zavar – olyan, mint egy halálos ítélet.
A tizenhét éves Catherine Pulaski tudja, hogy Semmi eljön érte. Semmi, a Catherine bipoláris zavarából születő pusztító depresszió egyszer már majdnem győzedelmeskedett felette: ekkor akart először öngyilkos lenni.
A bipoláris zavar egy életre szól. Soha nem múlik el. Talán pillanatnyilag hat a gyógyszer, de Semmi vissza fog térni. Csak idő kérdése.
Így hát Catherine egy régi balettcipős dobozban gyógyszereket gyűjtöget, és arra készül, hogy kioltja az életét, még mielőtt Semmi újra élőhalottá változtatja. De még mielőtt megtenné, rövid bakancslistába kezd.
A bakancslista, a család támogatása, az új barátok és egy újfajta kezelés együttesen elkezdi lebontani Catherine elszigeteltségének falait. A probléma csak az, hogy a terv már olyan régen megszületett a fejében, hogy a jövő talán már nem is létezik a számára.
Ez a történet a veszteségről, a bánatról és a reményről szól, valamint arról, hogy a szeretet különféle formái – az anyai szeretet és a romantikus, plátói szerelem – milyen hatással vannak egy fiatal nő küzdelmére a mentális betegségével és a kezelés stigmájával.
Sosem leszek normális.
A mánia nem zavar. Inkább az ellentéte, Semmi akaszt ki. Halálra rémülök tőle.
Aki még soha nem érezte így magát, az nem tudja megérteni, milyen, amikor az érzelmek szabadságra mennek. Az érthetetlen, kimondhatatlan súly reménytelensége.
Mégis mennem kellene előre.
Élni, még ha tudom is, hogy előbb vagy utóbb vissza fog térni.
Magánzárka Semmi fekete tundrájában.
Ez nem élet.
Szóval van egy tervem.
A remény ott lapul, ahol a legkevésbé számítasz rá.
Őszinte és életigenlő írás egy máig tabutémának számító betegségről. Utat mutathat a mentális betegségekkel élő tinédzsereknek és szeretteiknek.
Képet nyújt egy ismeretlen, rémítő világról.
Kövesd Cath sorsát és éld át a reményt!"

Szóval ez a könyv is olyan volt, hogy olvastam róla és belefészkelte magát a fejembe. Nem tudom mással is van-e úgy, hogy egyszerűen nem megy ki a fejemből az adott dolog, akár 1-2 hónapig se. Ilyenkor már úgy vagyok vele, hogy bármennyire is tartok tőle (nem üti meg az általam elképzelt minőséget, élményt) meg kell vennem, ki kell próbálnom. Így került a polcomra. Aztán ott is csücsült még egy darabig, majd sikerült végre időt szakítanom rá. Ez egy olyan téma, ami nem nagyon szokott felbukkanni a könyvekben, úgyhogy nagyon kíváncsi voltam, sikerül-e úgy hozzá érni, hogy nem veszít a súlyából a dolog, de az olvasó sem akar a végén eret vágni mondjuk.

2018. december 21., péntek

Az idő gyermekei

Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei

5/5

"Ki ​örökli az általunk teremtett új világot?
Az emberi faj maradéka elhagyja a haldokló Földet, és kétségbeesetten kutat új otthon után a csillagok között. Ősei nyomában járva az egykori aranykor legnagyobb kincsére bukkan: egy olyan bolygóra, amelyet annak idején terraformálással tettek alkalmassá az emberi élet fenntartására.
Ám az új édennel valami nincs rendben. Az évezredeken át magára hagyott bolygó élővilága ellenőrizetlenül fejlődött, és ez katasztrofális eredménnyel járt. A bolygó nem várja tárt karokkal az érkezőket, nem érintetlen, és főleg nem lakatlan. Az uralkodó faj az emberiség rémálmává változtatta a menedékül szánt új Földet.
Két civilizáció kerül ütközési pályára, és mindkettő a határait feszegeti. Mindkettőnek meg kell fontolnia, mit tehet meg a túlélése érdekében. Mivel a tét a faj fennmaradása, korántsem mindegy, ki lesz az új Föld birtokosa.
Igazi ötletparádé, a rangos Arthur C. Clarke díj győztese 2016-ban, az utóbbi évek egyik legkiugróbb sikerévé vált a tudományos-fantasztikus irodalomban."

Egy nagyon kedves barátomtól kaptam az ötletet, hogy ha szeretnék egy jó sci-fit olvasni, akkor ezt vegyem a kezeim közé. Csak ajánlani tudja. Úgyhogy megfogadtam a tanácsát, és milyen jól tettem, mert egy fantasztikus történethez volt szerencsém.

2018. november 29., csütörtök

A Nobel-díjas kém

Wisinger István - A Nobel-díjas kém

4/5

"Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.
De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai, baráti, kollégái? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.
Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst."


Neumann János élete után úgy gondoltam Szent-Györgyi Albert életébe is belelesek. Ha már abban a városban tanultam, és dolgozok, ahol ő dolgozott, sőt, az aszkorbát hatását, és egyéb mechanizmusait is kutatjuk a csoporttal, akkor illik egy kis időt szánni a nagy elődre. (És mert amúgyis kíváncsi természettel áldott meg a sors.)

2018. november 19., hétfő

Dracul

Dacre Stoker & J.D. Barker: Dracul

5/5

"A ​Drakula hivatalos előzménye, amelyet a klasszikus regény szerzőjétől hátramaradt feljegyzések és szövegek inspiráltak.
1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek…
Bram gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért az ideje nagy részét ágyban töltötte a szülei dublini otthonában, és egy fiatal nő gondoskodott róla, akit Ellen dadusnak hívtak. Amikor az egyik közeli városban egymással összefüggő, különös halálesetek történnek, Bramnek és a nővérének, Matildának, szemet szúrnak Ellen dadus furcsa szokásai. Ezután egymást követik a titokzatos és hátborzongató események, míg végül Ellen váratlanul eltűnik az életükből. Évekkel később Matilda Párizsba megy tanulni, ahonnan azzal a hírrel tér haza, hogy látta Ellent, és a rémálom, amelyről Brammel azt hitték, hogy már régen véget ért, valójában csak most kezdődik.
A Dracul egy kitalált történet, amely Bram Stokerről és a testvéreiről szól, akik egy sötét lény nyomába erednek. A vadászat Írországban kezdődik, a gyermekkori otthonukban, azután a testvérek bejárják Európát, és végül sor kerül az emlékezetes, végső találkozásra. A Dracul valóságos és kitalált szereplőkkel dolgozik, és új megvilágításba helyezi a világirodalom legfélelmetesebb és legmaradandóbb történetét."


  Oké, bevallom, a kék a kedvenc színem, de a hangulatáért is imádom ezt a borítót. Az pedig csak hab a tortán, hogy mit ígér a fülszöveg nekünk. Annak idején a Drakula is nagyon tetszett, szóval az hogy ismét ebbe a világba léphetek be, igencsak izgatta a fantáziámat. És mert most amúgy is horror időszak van nálam, szóval teljesen passzolt. Vagyis reméltem, hogy passzolni fog, de hála istennek ismét jó könyvet fogtam ki magamnak (lesz ennek még böjtje...)

2018. november 13., kedd

Jávor Pál élete

Vajda Pierre: Ripityom - Jávor Pál, aki kétszer halt meg

5/5

"Jávor ​Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál!
Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.
De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között."


  Azt kell mondjam, így az év végére jutnak a legjobb könyvek számomra. Jó volna, ha ez a nyerő széria kitartana.
Ezt a könyvet úgy ajánlották a figyelmembe, hogy tetszene nekem, és így lett. Pedig előtte nem nagyon ismertem a színész életét és munkásságát. Nagyon sokat agyaltam, hogy láttam-e bármelyik filmet, amit itt megemlítenek, de arra jutottam, hogy nem. Így legalább nőtt a filmes várólistám is :D.

2018. november 11., vasárnap

Ania Ahlborn

És bebújt az ördög
4/5

"A ​tizenkét éves Jude Brighton három napja tűnt el, és annak dacára, hogy az oregoni Deer Valley rendőrsége és lakói mindent megtesznek azért, hogy megtalálják, az emberek kezdik feladni a reményt. Tudják, hogy az első negyvennyolc óra döntő fontosságú, és miután letelik, fel kell készülni a legrosszabbra. Gyerek létére Stevie is tudja, hogy ez így van, mert imádja a nyomozós filmeket. Pontosan tudja, hogy minden egyes másodperc fontos az unokatestvére, Jude számára, aki ráadásul a legjobb barátja.
És ott van az a másik fiú, Max Larsen… Őt évekkel ezelőtt holtan találták meg az erdőben, miután különös és tisztázatlan körülmények között eltűnt. Deer Valley-ben a háziállatok is furcsán viselkednek: a kutyák és a macskák állandóan elszöknek a gazdáiktól. A kisváros lakói évek óta pusmognak ezekről a megoldatlan ügyekről és arról, hogy talán egy gyilkos ólálkodik az otthonuk környékén. A félelmük hirtelen valósággá válik, amikor Stevie, aki mindenáron ki akarja deríteni, mi történt Jude-dal, rádöbben a szörnyű igazságra."

  Jó érzékkel sikerült a második könyvével kezdenem az írónőnek, de oda se neki. Az elején nem igazán tudtam, mire is számíthatok. Krimi? Vagy éppen természetfeletti? Kettő az egyben? Az én értelmezésemben végül inkább ez utóbbi. Több szempontból érdekes volt olvasni ezt a regényt. Egyrészt olyan problémákat vetett fel, amikről aztán órákig lehetne beszélni. A családon belüli erőszak, az iskolai bántalmazás, mentális betegség...szóval van itt minden, és meglepően jól összetartva. Mondjuk néha lehetett volna ezeket bővebben is kifejteni, de ne legyek már telhetetlen. Mert azért elég jól egyensúlyozott velük, nem mondhatom, hogy csak hatáskeltésnek voltak beírva, de amúgy súlytalanok lettek volna.


Nász és téboly

Böszörményi Gyula: Nász és téboly

5/5

"1894 kora tavaszán a fiatal Ambrózy Richárd báró elveszítette bal karját, és vele lelkének azon részét is, mely gyöngéd érzelmekre tette képessé. Ama borzalmas éjszaka hét esztendővel később még mindig sötét árnyat vet az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb magánzó detektívjének életére, és ha ez még nem volna elég, a múlt kísértetei ismét felbukkannak.
1901-ben Ambrózy báró nősülni készül, ám az oltárhoz vezető utat hátborzongató gyilkosságok sora szegélyezi. Vajon képes lesz-e Mili kisasszony, a detektív hű társa és tanítványa egyszerre megküzdeni a régmúlt és a jelen szörnyetegeivel?
Nem kétséges, hogy igen, hisz rafinériája és makacssága végtelen – ám az már közel sem tudható ily biztosan, hogy közben ő maga mit veszít el.
A békebeli bűn- és szívügyek végső titkai, melyek a Leányrablás Budapesten, A Rudnay-gyilkosságok és az Ármány és kézfogó című regényekben nem fedték fel magukat, a sorozat eme záró kötetében végre kilépnek a fényre."

  Nos, ide is eljutottam. Habár már régen ott figyelt ez a kötet is a polcomon, valahogy nem és nem került a kezeim közé. Még barátom is előbb olvasta el, mint én. Nem véletlenül. Amikor elolvastam az utolsó oldalt amellett, hogy maradt bennem egy-két kérdés, rájöttem, hogy vége. Ennek a sorozatnak is. A szereplőknek, a világnak, a megfejtésre váró bűnügyeknek.

2018. október 7., vasárnap

Egy elme az örökkévalóságnak

Wisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak

4/5

„Tényleg ​sok tehetséges magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János.” Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára Wigner Jenő Nobel-díjas tudós.
Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, pedig jelentős eredményeket ért el a kvantummechanika terén, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit.
Wisinger István dokumentumregénye az ő rövid életének (1903–1957) rendkívüli krónikáját meséli el. Elsősorban arról szól, hogyan jutott el Neumann zseniális elméjének hála Budapestről az Egyesült Államokba, és hagyatékából hogyan lett az örökkévalóság egyik legnagyobb kincse. Tudományos eredményeit a szakemberek Galilei, Newton és Einstein életművével mérik össze.


  Nem tudom, ki mennyit tud Neumann János életéről, én kiábrándítóan keveset. Legalábbis a könyv olvasásáig. Hogy ez figyelmetlenség, romló memória, vagy másnak köszönhető, nem tudom. Mindenesetre emiatt a kíváncsiság motivált arra, hogy elolvassam ezt a könyvet, és megismerjem az életét.

A szél neve

Patrick Rothfuss: A szél neve

4/5

"Rothfuss ​- vagyis Kvothe, aki csakhamar átveszi az elbeszélés fonalát – nagyon tud mesélni. Látszólag minden sora, minden története egyszerű, de az azokat átszövő apróbb utalások százai, a rövid fejezetek csattanóra kihegyezett befejezései, a sejtetésekből kibomló világ egykettőre magához láncol. Nem is lenne igazi fantasy, ha nem egy kocsmából indulna a történet, távolabbról egy városkából, ahol egyre több megmagyarázhatatlan jelenség történik. Feketén izzó szemek, kék lángok, gyilkos, ízeltlábú lények… Azonban nem kelnek útra fiatal kalandorok a világ megmentésére, a történet továbbra is négy fal között, a kocsmában „játszódik”. Itt mondja tollba életét Kvothe. Kvothe, a főhős gyermekkora varázslatosan telik vándorszínész szüleivel, egészen addig, amíg apja és anyja, valamint a társulat többi tagja áldozatul nem esik a földöntúli gonosz erőnek, mert olyan titkokat kutatott, amelyet nem kellett volna. A fiú csak véletlenül marad életben, és erdőkben rejtező vademberként lassan talál vissza a civilizált világba, ahol aztán végül sikerül felvételt nyernie a mágusképző egyetemre. Kivételes tehetséggel bír ugyan, de épp ezért irigyeket és ellenségeket szerez magának, igen sok nehézséggel kell megbirkóznia, miközben egyre azt a valamit vagy valakit keresi, aki vagy ami kioltotta szülei életét. Közben barátok, lányok, mesebeli lények sietnek a segítségére."

 Az író neve eddig sem volt előttem ismeretlen, de nem olvastam tőle még eddig semmit. Eredetileg ezt a könyvet is ajándékba szántam, de úgy alakult az élet, hogy nem került az illetőhöz, hanem hosszú időn át csücsült a polcomon, arra várva, hogy már rossz érzés nélkül a kezembe tudjam venni. Türelmes volt. Mondhatnám azt is, hogy bölcsen ki várta a megfelelő időt :D. Aztán jött, látott, győzött.

2018. október 3., szerda

Ez a város egy távoli bolygó

Holch Gábor: Ez a város egy távoli bolygó

4/5

"Minden ​utazás egyben időutazás is. A világjáró táthatja a száját a jövő üvegtornyai között vagy fintoroghat az elmaradottság sikátoraiban, végül azonban az olcsó sci-fik hőseihez hasonlóan saját magával kell szembenéznie: Honnan jövök? Hová megyek? Ki vagyok? Mit keresek?
Ezek a kérdések zakatoltak az immár húsz éve külföldön élő diplomata-tanácsadó szerző fejében egy fülledt péntek délután, a sanghaji kommunikációs tanácsadó cég irodájában, ahol részállású coachként dolgozott. „A főnökök és befektetők eltűntek, a projektek megszakadtak, az ügyfelek pedig a pénzüket követelik", mondta sokadik cigarettájára gyújtva Wang, az értékesítési igazgató. „Arra gondoltam, hogy mi ketten átvehetnénk a céget."

Holch Gábor önéletrajzi vallomása távoli városok hétköznapjaiba, ünnepeibe és konfliktusaiba enged bepillantást. Kalandozó Ázsia-kutatók, egykori kínai vörösgárdisták, ötcsillagos hajszában élő üzletemberek, hindu vallásos ünnepre és hongkongi utcai tüntetésre készülődő városlakók testközeli történetein keresztül érezteti az egyszerre mindenhová és sehová sem tartozás különös súlytalanságát. Azt, hogy mit jelent magyar világpolgárként hazánkra az ázsiai metropoliszok fényévnyi távolából visszatekinteni.
Talán annak is segít ezt megérteni, akinek nincs kedve két bőrönddel nekivágni a nagyvilágnak.

A kötet a Magyarok külföldön sorozat ötödik darabja."

  Kedvelem az ázsiai kultúrát, és amúgy is szeretek új helyekkel ismerkedni(igaz főleg könyvekben). Az utóbbi években pedig azt is kíváncsian követem nyomon, hogy érzik magukat azon honfitársaim, akik hosszabb időre külföldre mentek dolgozni/tanulni/élni. A mi tágabb családunkban is volt/van rá példa, és érdekes volt hallgatni az élményeiket. Úgy gondoltam, hogy ebben a könyvben egyszerre találhatom meg mindkét részt, a kérdés az volt, vajon hogyan is fogják ezt tálalni?

2018. szeptember 24., hétfő

A döntés

Edith Eva Eger: A döntés

5/5

"Abban ​szeretnék segíteni olvasóimnak, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából, és válhatnak azzá az emberré, akinek lenniük kellene. Segíteni szeretnék abban, hogy átéljék, mit jelent megszabadulni a múltjuktól, a kudarcaiktól és a félelmeiktől, a dühüktől és a botlásaiktól, a megbánásaiktól és a feloldatlan fájdalmaiktól –, hogy átélhessék azt a szabadságot, amelyben az életet teljes, gazdag, ünnepi mivoltában élvezhetik. Nem választhatunk fájdalom nélküli életet. De választhatjuk azt, hogy szabadok leszünk, megszökünk a múltunk elől, akármi történjék is, és megragadjuk a lehetségest.” Dr. Edith Eva Eger
A magyar származású dr. Edith Eva Egert 1944-ben családjával együtt a nácik haláltáborába, Auschwitzba deportálták. Ma klinikai pszichológus a kaliforniai La Jollában, illetve a Kaliforniai Egyetem oktatója San Diegóban. Emellett az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadójaként tűrőképességi tréningeket tart és segíti a katonákat a poszttraumás stressz legyőzésében. Számos tévéműsorban szerepelt, többek közt az Oprah Winfrey Show-ban, illetve a CNN különkiadásában, amely az auschwitzi tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára készült. Ezen kívül főszereplője volt a holland nemzeti televízió holokausztról forgatott dokumentumfilmjének is. Rendszeresen tart előadásokat az Egyesült Államokban és külföldön.
Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt – jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogva tartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít. A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk."


  Őszintén szólva, ezt a könyvet durván 3 hónapig kerülgettem a boltban. Aztán rávettem magam, hogy megvegyem, mert ha ennyi idő alatt nem megy ki a fejemből akkor már nem is fog. Aztán ismét várakoztattam, ezúttal úgy fél évig csücsült a polcomon érintetlenül. Féltem, hogy nem fog tetszeni, hiába várok tőle sokat és féltem kicsit a történettől is. Azért egy idő után csak eljutottam az olvasásáig.

2018. szeptember 15., szombat

Egy kegyetlen dal

Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal

4/5

"Egy ​városban, amelyet háború dúl, és utcáit szörnyek róják, sehol sem vagy biztonságban
A város kettészakadt. Északot a rettegett Harker-család uralja, a Déli Várost pedig a Flynn-klán. Háborújuk szó szerint szörnyeket szabadított el a világban: lényeket, amelyek mások félelmével, húsával és vérével… vagy a lelkével táplálkoznak.
Kate Harker másra se vágyik, csak hogy bebizonyíthassa apjának, a keménykezű Harker-családfőnek, hogy ugyanolyan kegyetlen, mint ő. Kate ember, de szörnyé akar válni.
August Flynn másra se vágyik, csak hogy jó ember lehessen, jószívű, mint apja, az ártatlanok védelmezője. Csakhogy egyetlen dallammal képes elragadni és elemészteni a védtelenek lelkét. August szörnyeteg, de emberré akar válni.
Egy nap lehetőséget kap, hogy segítsen: magát a nagyszájú Kate-et kell szemmel tartania, akit éppen újabb iskolából tanácsoltak el.
A háttérben azonban soha nem látott fenyegetés ébredezik. August és Kate több választásra kényszerül: hősök lesznek, vagy a sötétség oldalára állnak – barátok lesznek, vagy ellenségek. Döntésük tétje nem pusztán az életük, a város jövője is ezen áll vagy bukik.
Victora Schwab (Viszály, Egy sötétebb mágia) New York Times sikerlista-vezető regénye a sötét hangulatú Verity szörnyei duológia első kötete."

 A könyvet a borítója miatt már korábban kinéztem magamnak. Aztán a könyvhéten (amire sok év kihagyása után ismét kinéztem, és természetesen nem is távoztam onnan üres kézzel...) úgy döntöttem kipróbálom ezeket a könyves meglepetés dobozokat. Az egyik pont ezt a könyvet tartalmazta, meg még egy csomó jópofa dolgot hozzá :).

2018. szeptember 3., hétfő

Kincsem

Szélesi Sándor: Kincsem

5/5

"A ​csodakanca igaz története!
Egy furcsa szerelem és egy legyőzhetetlen ló…
A sors vagy talán maga a végzet rendezte úgy, hogy 1874 tavaszán egy tápiószentmártoni istállóban, Blaskovich Ernő birtokán megszülethetett egy sárga csikó. Ez a csikó annyira darabos mozgásúnak tűnt, hogy amikor a következő tavaszon vevők érkeztek a birtokra, a többi egyéves lovat elvitték magukkal, ezt az egyet azonban ott hagyták.
Mindeközben – ismét csak a sors különleges játékossága folytán – Blaskovich Ernő megpillantott egy kék szemű leányt a Nemzeti színpadán, és lehetetlen dolog történt: a nyugodt életet élő, dolgos természetű és kiszámítható férfi szerelmes lett. A több mint húsz év korkülönbség még talán legyőzhető lett volna, de a leány – Szabó Karolina – egy fejjel magasabb volt Ernőnél, ez pedig különös helyzeteket eredményezett a korabeli társasági eseményeken.
Nem könnyű szeretni és nem könnyű Európában lovat futtatni sem. Blaskovich Ernőnek mindkét ok miatt lettek ellenségei. Akadtak, akik úgy gondolták, ha a boldogságot elveszik a férfitól, talán a lovát is le tudják győzni. Kincsem egy vidéki nemes úr és egy ibolyaszemű leány tényeken alapuló, igaz története olvasható e regény lapjain. Egy különleges szerelem és egy legyőzhetetlen ló históriája egy szebb világból."


2018. július 15., vasárnap

Ötvenezer lándzsa

Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa

5/5

"1328. ​Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen – ám a sorsa elől senki sem menekülhet.
Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is – ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével…

Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógia második kötete. Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban."

  Hű, hát itt aztán kapkodtam a fejem, mert volt minden amit az ember csak kívánhat: ármány és árulás, szerelem, harc...azt hiszem itt tényleg talál mindenki valamit, amiért szeretni fogja. Na meg olyat is, amiért annyira nem.

2018. július 11., szerda

Nem vagyok Miriam

Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam

5/5

"Majgull Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél.
A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból.
Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött.
Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll… Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye.
Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok…
És ezt hogyan éljem túl?"


   Próbáltál már más lenni mint aki vagy? Biztos. Én is szerettem, sőt néha szeretnék olyan ember lenni aki nem vagyok. Szebb, jobb, vagy éppen kegyetlenebb. Ideig-óráig ment is a dolog, de hamar visszatértem a megszokott viselkedéshez. Mert ez vagyok én, ez tesz engem azzá a nővé, aki szeret olvasni, imádja az állatokat, képtelen nemet mondani stb. Persze mindig küzdök és küzdünk, hogy jobbak legyünk. Ebben nincs is hiba. De vajon képesek lennénk teljesen nulláról megalkotni magunkat, egy új személyiséget? És aztán ezt az álarcot viselni évtizedekig anélkül, hogy valaha is beavatnánk mást? Mekkora erő, kitartás, fegyelem kell hozzá. És mennyi magányos és keserves pillanat okozója lehet egy ilyen döntés. Hogy más leszek, elfelejtem (legalábbis megpróbálom) aki voltam.

2018. július 9., hétfő

Szeret, nem szeret

M. J. Arlidge: Szeret, nem szeret

5/5

"Szeret…
Egy ​nő holtteste fekszik az úton. Elsőre tragikus balesetnek tűnik. Ám amikor Helen Grace megjelenik a helyszínen, hidegvérű gyilkosságnak látja. De miért venne célba bárki egy imádott feleséget és anyát?

Nem szeret…
A város másik végében megölnek egy gyógyszerészt, de a vevőit életben hagyják. Milyen alapon dönt a gyilkos?

Nem szeret…
Ha Helen nem oldja meg a halálos kirakós játékot, még több vér fog folyni. És ha téved, az az életébe kerülhet.

Helen Grace, aki a börtönből kiszabadulva visszatért a Southamptoni Központi Rendőrkapitányságra, elsőként érkezik a tetthelyre.

Az eddigi legfeszültebb Helen Grace-thriller eseményei nyaktörő sebességgel, valós időben játszódnak le, 24 óra alatt.

M. J. Arlidge tizenöt éve dolgozik a televíziós dráma műfajában. Az utóbbi öt évben olyan bűnügyi sorozatok gyártásában vett részt az ITV számára, mint a Torn vagy a The Little House, legújabban pedig az Undeniable, amelyet 2014 tavaszán sugároztak. Jelenleg A néma szemtanú epizódjait írja, de eredeti bűnügyi sorozatokon is dolgozik angol és amerikai tévécsatornáknak.
Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott. A folytatások (Üsd, vágd; A babaház, Hazudsz, hazudsz; Szegény kisfiú, Bújócska) szintén bestsellerek. A Szeret, nem szeret a Helen Grace-thrillersorozat hetedik darabja."

  Ez a könyv egyike a könyvheti szerzeményeknek (igen, több is lett, mint gondoltam :D). Konkrétan ez volt az egyetlen, amit megakartam venni. Elsőre nem is találtam meg, szóval hosszas keresés eredményeként foghattam a kezeim közé. De minden percet megért, amit a kutatásával töltöttem. Az egyik kedvenc részem lett. Teljesen le vett a lábamról.

2018. július 7., szombat

Bújócska

M. J. Arlidge: Bújócska

4/5

"A ​börtön nem nyomozónak való hely
Helen Grace az ország egyik legjobb detektívfelügyelője volt. Most rács mögött van, bűnözők társaságában.

Gyilkosság gyanújába keverték
Tudja, hogy innen csak egy kiút van: életben maradni a tárgyalásig és valahogy bizonyítani az ártatlanságát.

Összezárva egy gyilkossal
De amikor megcsonkított holttestet találnak a szomszéd cellában, Helen attól fél, hogy meg vannak számlálva a napjai.

Szabadon jár-kel egy gyilkos
Akit le kell lepleznie. Mert ő lehet a következő áldozat.

M. J. Arlidge tizenöt éve dolgozik a televíziós dráma műfajában. Az utóbbi öt évben olyan bűnügyi sorozatok gyártásában vett részt az ITV számára, mint a Torn vagy a The Little House, legújabban pedig az Undeniable, amelyet 2014 tavaszán sugároztak. Jelenleg A néma szemtanú epizódjait írja, de eredeti bűnügyi sorozatokon is dolgozik angol és amerikai tévécsatornáknak.
Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott. A Bújócska a Helen Grace-thrillersorozat hatodik darabja."


Azt hiszem Arlidge lassan, de biztosan egyike lesz azon íróknak akiknek a könyveit nyugodt szívvel veszem meg, mert nem lövök mellé velük. Helen Grace sorozat 6. kötetével sem volt ez másként, bár azt meg kell hagynom, hogy a szokottnál jóval lassabban haladtam vele.

2018. július 3., kedd

The boy who sneaks in my bedroom window

Kirsty Moseley: The boy who sneaks in my bedroom window

3/5

"Amber Walker and her older brother, Jake, have an abusive father. One night her brother's best friend, Liam, sees her crying and climbs through her bedroom window to comfort her. That one action sparks a love/hate relationship that spans over the next eight years.
Liam is now a confident, flirty player who has never had a girlfriend before. Amber is still emotionally scarred from the abuse she suffered at the hands of her father. Together they make an unlikely pair.
Their relationship has always been a rocky one, but what happens when Amber starts to view her brother's best friend a little differently? And how will her brother, who has always been a little overprotective, react when he finds out that the pair are growing closer? Find out in The Boy Who Sneaks In My Bedroom Window."

 Még nem olvastam az írónőtől, és elég érdekesnek tűnt a fülszöveg is, komoly témával. És hát engem ezzel teljesen meglehet venni. Nos, itt nem egészen azt kaptam, amit vártam.

2018. május 31., csütörtök

Macskapásztor

Sarah Andersen: Macskapásztor

5/5

"Nem is olyan egyszerű az élet világhírű művészként! Rémisztő határidők, műkajás dobozok halmai a villogó monitor alatt és a kisállatok örökké gyarapodó hordája… ööö, mindegy – igazából ez mindennapos.
Sarah Andersen képregényeinek és rajzokkal ellátott személyes jegyzeteinek harmadik gyűjteményes kötete a korábbiakra jellemző szellemességgel és eleganciával nyújt túlélési tanácsokat a modern élet őrületéhez: a korán kelő emberek elkerülésén át az internetes trollok elleni védekezésig, egészen a nagytakarítás életre elenyésző hatást gyakorló haszontalanságáig. Ha minden kötél szakad és összeomlik körülötted a világ, készíts egy forrócsokit, számold a napokat halloweenig és öleld meg a remény bundás-bolyhos szimbólumát!
Sarah Andersen egy fiatal brooklyni illusztrátor. Épp azon dolgozik, hogy csökkentse a reggelente lenyomott szundik számát. Messze még a cél."

Az előző kötetek is a polcomon vannak, így nem volt kétséges, hogy ennek is ott lesz a helye. A mikor volt az érdekes. A katasztrófálisra sikeredett szemináriumi előadás után úgy éreztem, már csak azért is megérdemlek valami jutalmat, mert túléltem a dolgot :D. Így jött velem haza.

Tudatos jelenlét

Anna Black: Tudatos jelenlét - Mindfulness a mindennapokban

3/5

"Életünk ​nagy részében olyanok vagyunk, mint a repülőgép, amit robotpilóta irányít. Valódi jelenlét nélkül átsiklunk a pillanaton, mert gondolatban a múlton vagy a jövőn rágódunk.
Aki hagyja, hogy figyelme elkalandozzon attól, ami éppen megtörténik vele, az lemarad saját életének tekintélyes részéről. Elszalaszt sok apró, értékes pillanatot, legyen az egy szép épület látványa munkába menet, egy szerető gonddal elkészített étel íze vagy a felismerés, hogy szeretteinknek szükségük van ránk. Aki „tudatosság nélkül” él, és nem ismeri saját hibáit és belső erejét, az elmulasztja személyiségfejlődésének lehetőségeit.

A mindfulness meditációs gyakorlatok segítségével képesek leszünk teljes valónkkal, tudatosan jelen lenni a pillanatban. Megtanulunk figyelmet szentelni a minket érő élményeknek, amelyek lehetnek kellemesek, mint az éjszakai égbolt látványa, de akár frusztrálóak is, mint egy heves vita a szeretett személlyel. Tudatosítjuk előítéleteinket a belénk rögzült gondolkodás- és viselkedésmódokat, és igyekszünk csak a számunkra hasznosakat megtartani. Észrevesszük testünk jelzéseit, és így csökkenteni tudjuk a stressz káros hatásait, valamint a betegségek kialakulásának esélyét."


  Nem vesztem ám el, csak lefoglalt a stressz és a munka. De közben azért néha sikerült ám lecsippenteni egy kis szabadidőt, és olvasni. Például ezt a könyvet.
Tapasztalatból tudom magamról, hogy nagyon rá tudok görcsölni mindenre, és hogy egyszerre ezerfelé jár az agyam. Nagyon nehezen kapcsolok ki, és ennél is ritkább, hogy egy adott pillanatot teljesen átéljem, mert valahol mindig máshol járok kicsit. (Így lesz izgalmas majd vezetni tanulni...). Szóval mikor barátnőmnél megláttam ezt a könyvet, rögvest úgy éreztem, bele kell olvasnom.

2018. április 1., vasárnap

A természet feltalálója

Andrea Wulf: A természet feltalálója - Alexander von Humboldt kalandos élete

5/5

"A 18-19. században élt Alexander von Humboldt, miközben bejárta Dél-Amerikát és Oroszországot, elsőként ismerte fel, hogy a természetben minden mindennel összefügg, hogy az emberi tevékenység veszedelmes éghajlatváltozáshoz, növény- és állatfajok végleges kipusztulásához vezethet. Korának népszerű előadója volt, könyveinek példányszáma a mai sikerkönyvekével vetekedett. Az indiai születésű, Angliában élő Andrea Wulf (1972) történész-író ezt a méltatlanul elfeledett természettudóst és utazót állítja könyve középpontjába: A természet feltalálója 2015-ben a Costa Könyvdíj életrajz kategóriájának győztese lett."

  Humboldt neve ismerősen csengett, de nem sok mindent tudtam róla, bár tény és való, hogy annak idején tanulmányaim során meg lett említve. Úgyhogy egy ideig kerülgettem a könyvet a boltokban, aztán bizonytalanságom miatt a könyvtárra szavaztam. Még szerencse, mert ha kihagyom teljesen, akkor az idei év első kedvenc könyve kerüli el a figyelmemet.

Elveszett napok 1.

Imre Viktória Anna: A bosszúszomjas doktor (Elveszett napok 1.)
4/5

"London, ​1867.
Kétszáz éve már, hogy egy boszorkánymester teljesítette a király kívánságát, és sűrű fekete felleggel takarta el a napot London felett. Ami a nép szórakoztatására tett kísérletnek indult, abból káosz és egy okkultisták vezette új birodalom született. A főváros lakói csapdába estek a mesterséges éjszakában: aki menekülni próbál, arra kötél vár.
Ebben a sajátos börtönben, ahol mágusok, boszorkányok és alkimisták mesterkedései fűszerezik az amúgy is puskaporos levegőt, még az sem érezheti magát biztonságban, akinek a bőre alatt is pénz van. Dr. Leonard Spencer a legmélyebb nyomorból küzdötte fel magát az arisztokrácia kebelébe, és bármire hajlandó, hogy még magasabbra íveljen a karrierje. Ha ehhez összeesküvést kell szőjön a munkaadói ellen, ám legyen – annál is inkább, mivel úgy fest, ők a felelősek az apja haláláért.
Amikor egy esküvői fogadáson találkozik kollégájával, a karizmatikus Philip Campbell-lel, még nem sejti, hogy a másik orvos voltaképpen a lelkére pályázik, és a terve, ami által egy új világrendet készül elhozni, egyenesen a kárhozatba taszítja őt. Leo becsvágyát és végtelen hiúságát legyezgeti, hogy egy akkora horderejű konspirációban vehet részt, amelyben nemcsak az alkimisták céhének száműzött nagymestere érintett, de ami véget vethet a két évszázados sötétségnek is.
Amíg Leo a köpönyegforgatással van elfoglalva, szövetségesei pedig rítusokat komponálva, élőholtakat felbérelve igyekeznek a feje tetejére állítani a várost, nem fogják fel, hogy minden eleve el van rendelve, és a sors kerekét semmiféle erő nem fékezheti meg. Az óra ketyeg, a homokszemek fáradhatatlanul peregnek – és hogy a világ végül tűzbe borul, vagy pedig kap egy második esélyt, abba egyiküknek sem lesz beleszólása."


  Oké, Annától már olvastam korábban könyvet, ami nagyon megfogott, na meg bevallom töredelmesen, ez a borító amúgyis azért sikítozott, hogy olvassam el a könyvet is. :D Úgyhogy nem álltam ellen, és ő is jött velem a könyvtárból.

Marie Curie és lányai

Shelley Emling: Marie Curie és lányai

4/5

"A Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét.
Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált.
Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát."

  Amióta PhD hallgató lettem, nem voltam az egyetem könyvtárában, pedig mind az épületet, mind a könyveket nagyon szeretem. Most hosszú idő után furcsa volt kifejezetten azzal a céllal odamenni, hogy ismét kölcsönözni fogok. Nem volt konkrét ötletem a könyveket illetően, de amikor ezt a kötet megláttam, úgy döntöttem, ő lesz az első, amivel a könyvkölcsönzést kezdeni fogom (meg még két másik társával, akikről szintén jön a bejegyzés ;) ).

2018. február 25., vasárnap

Kis seggfejkalauz

Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

5/5

"Ha ​úgy érzi, szétstresszelik, túlterhelik, alábecsülik, terrorizálják, bántalmazzák, és mindez azért van, mert egy gyökérrel dolgozik együtt, tanulja meg, hogy kell kikerülni, átverni, lefegyverezni a seggfejeket – és ne halassza holnapra!
A hasznos, egyben szórakoztató Kis seggfejkalauz hathatós és módszeres „játéktervvel” vértezi fel önt arra az esetre, ha egy gyökérrel kell együtt dolgoznia az irodában, a mezőn, a tanteremben, vagy egyszerűen csak az életben.
Sutton a diagnózissal kezdi, utána pedig „terepen” kipróbált, bizonyítékokkal alátámasztott, és néha meglepő stratégiákat ismertet az udvariatlan, bunkó, irritáló, kellemetlen, vagy csak szimplán inkompetens alakok kezelésére. Elmondja, miként kerülheti el őket, hogy járhat túl az eszükön, hogy fegyverezheti le őket, hogy küldheti el őket kapálni, és hogyan növeszthet olyan pszichés „páncélzatot”, amely védelmet nyújt ellenük.

Túlélési útmutatója olyan szemléletmód illetve személyes terv kialakításáról szól, amely segít megőrizni ép elménket, és megakadályozza, hogy a szép napjainkat tönkretegye valami gyökér."

Lehet ellenállni egy ilyen címnek és ennek a fülszövegnek? Ugye hogy nem! (Jó, lássuk be annyira nem is akartam...)

2018. február 3., szombat

Lányok csöndje

Jennie Melamed: Lányok csöndje

5/5

"Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten,
de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT!

Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság – ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Janey Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM!
 

A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában."