Erdő mélyén

M. J. Arlidge: Erdő mélyén

5/5

"M. ​J. ARLIDGE NAGY SIKERŰ HELEN GRACE FELÜGYELŐ THRILLERSOROZATÁNAK NYOLCADIK KÖTETE

Gonosz lappang az erdőben.
Első áldozatai a vadlovak voltak.
De most már ártatlan emberekre vadászik az arctalan gyilkos. Elveszetten próbálnak menekülni, elrejtőzni a sötétségben. Segítségért kiáltanak kétségbeesésükben. De senki sem hallja meg a segélykiáltásaikat a rengetegben. 

Helen Grace felügyelőnek újabb rémálommal kell szembenéznie. A nyílvesszőkkel átütött testű áldozatok furcsa gyümölcsként lógnak a New Forest öreg tölgyein. Miért támad valaki védtelen kempingezőkre a nyaralószezon közepén? Mit akar üzenni a meggyilkolásukkal? Egy pszichopata ólálkodik az erdőben? Van valamilyen okkult vonása ezeknek az emberöléseknek? Magának az erdőnek mutatnak be áldozatot?
Helennek be kell hatolnia a sötétségbe, ha fel akarja tárni az igazságot a pályája egyik legnagyobb kihívást jelentő, legmorbidabb esetében."

Komolyan, nem gondoltam volna magamról, hogy valaha is thriller könyvekért fogok rajongani, sőt gyűjteni fogom a sorozatot és lelkesen várom a folytatásokat. De ettől szép ez, mert remek történetekkel lettem volna szegényebb, a csodálatos borítókról (mint például ebben az esetben is) meg már nem is beszélek.

Szeret, nem szeret

M. J. Arlidge: Szeret, nem szeret

5/5

"Szeret…
Egy ​nő holtteste fekszik az úton. Elsőre tragikus balesetnek tűnik. Ám amikor Helen Grace megjelenik a helyszínen, hidegvérű gyilkosságnak látja. De miért venne célba bárki egy imádott feleséget és anyát?

Nem szeret…
A város másik végében megölnek egy gyógyszerészt, de a vevőit életben hagyják. Milyen alapon dönt a gyilkos?

Nem szeret…
Ha Helen nem oldja meg a halálos kirakós játékot, még több vér fog folyni. És ha téved, az az életébe kerülhet.

Helen Grace, aki a börtönből kiszabadulva visszatért a Southamptoni Központi Rendőrkapitányságra, elsőként érkezik a tetthelyre.

Az eddigi legfeszültebb Helen Grace-thriller eseményei nyaktörő sebességgel, valós időben játszódnak le, 24 óra alatt.

M. J. Arlidge tizenöt éve dolgozik a televíziós dráma műfajában. Az utóbbi öt évben olyan bűnügyi sorozatok gyártásában vett részt az ITV számára, mint a Torn vagy a The Little House, legújabban pedig az Undeniable, amelyet 2014 tavaszán sugároztak. Jelenleg A néma szemtanú epizódjait írja, de eredeti bűnügyi sorozatokon is dolgozik angol és amerikai tévécsatornáknak.
Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott. A folytatások (Üsd, vágd; A babaház, Hazudsz, hazudsz; Szegény kisfiú, Bújócska) szintén bestsellerek. A Szeret, nem szeret a Helen Grace-thrillersorozat hetedik darabja."

  Ez a könyv egyike a könyvheti szerzeményeknek (igen, több is lett, mint gondoltam :D). Konkrétan ez volt az egyetlen, amit megakartam venni. Elsőre nem is találtam meg, szóval hosszas keresés eredményeként foghattam a kezeim közé. De minden percet megért, amit a kutatásával töltöttem. Az egyik kedvenc részem lett. Teljesen le vett a lábamról.

Bújócska

M. J. Arlidge: Bújócska

4/5

"A ​börtön nem nyomozónak való hely
Helen Grace az ország egyik legjobb detektívfelügyelője volt. Most rács mögött van, bűnözők társaságában.
Gyilkosság gyanújába keverték
Tudja, hogy innen csak egy kiút van: életben maradni a tárgyalásig és valahogy bizonyítani az ártatlanságát.
Összezárva egy gyilkossal
De amikor megcsonkított holttestet találnak a szomszéd cellában, Helen attól fél, hogy meg vannak számlálva a napjai.
Szabadon jár-kel egy gyilkos
Akit le kell lepleznie. Mert ő lehet a következő áldozat.
M. J. Arlidge tizenöt éve dolgozik a televíziós dráma műfajában. Az utóbbi öt évben olyan bűnügyi sorozatok gyártásában vett részt az ITV számára, mint a Torn vagy a The Little House, legújabban pedig az Undeniable, amelyet 2014 tavaszán sugároztak. Jelenleg A néma szemtanú epizódjait írja, de eredeti bűnügyi sorozatokon is dolgozik angol és amerikai tévécsatornáknak.
Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott. A Bújócska a Helen Grace-thrillersorozat hatodik darabja."

Azt hiszem Arlidge lassan, de biztosan egyike lesz azon íróknak akiknek a könyveit nyugodt szívvel veszem meg, mert nem lövök mellé velük. Helen Grace sorozat 6. kötetével sem volt ez másként, bár azt meg kell hagynom, hogy a szokottnál jóval lassabban haladtam vele.

Üsd, vágd

M. J. Arlidge: Üsd, vágd (Helen Grace 2.)

4,5/5

"Egy középkorú férfi holttestére bukkannak Southampton piroslámpás negyedében. Az áldozatot brutálisan megkínozták, és kitépték a szívét. Pár órával később a szív küldeményként a halott férfi családjának küszöbén landol.
Helen Grace felügyelő nyomozni kezd, miközben újabb és újabb férfiak esnek a gyilkos áldozatául. A média a női Hasfelmetszőként emlegeti a sorozatgyilkost, aki megbünteti azokat a férfiakat, akik titokban prostituáltakhoz járnak.
A nyomozás nem várt fordulatokat vesz, és míg Helen a kirakós darabkáit próbálja összerakni, a gyilkos nem áll le, egyre leleményesebb gyilkosságokat hajt végre, és egyre érthetetlenebb, miért csinálja…"

Az első kötet abszolút meg vett magának, így amikor megtudtam, hogy megjelent a következő rész, rögtön felcsillant a szemem.

Ecc, pecc

M. J. Arlidge: Ecc, pecc (Helen Grace 1.)

5/5

"Ez él, az meghal.
Más választás nincs.
A lány félholtan jött ki az erdőből.
A története hihetetlen volt. Mégis igaz.
Minden egyes iszonyú szava.
Pár nap múlva előkerül egy másik kétségbeesett megmenekült – lassan összeáll a séma. Az áldozatokat kettesével rabolják el, és szörnyű választás elé állítják őket: ölsz vagy megölnek.

Az életedet vagy az eszedet veszítenéd el inkább?

Helen Grace felügyelő a démonait legyűrve kapaszkodik fel a csúcsra.
A láthatatlan szörny utáni nyomozás során felmerül, hogy a megoldás kulcsa a túlélőknél – a gyilkos eleven névjegyeinél – lehet.
És hiába jár sikerrel, újabb ártatlanok halnak meg…"

Mi kell ahhoz, hogy felcsigázza az olvasó figyelmét? Egy igéretes fülszöveg, egy jól megalkotott borító. Aztán persze nem hátrány, ha mindehhez végül egy jó történet is tartozik. Azt hiszem, én mindhármat megtaláltam ebben a könyvben.
Egyike ez azon történeteknek, melyek még jóval az olvasása után is az emberben élnek. A legváratlanabb pillanatokban kezdesz el merengeni rajta.

Ami engem igazán megfogott, az a lélektani oldala. Vajon mi hogy döntenénk egy ilyen helyzetben? Ahol minden kilátástalan, és az életünk azon múlik, hogy képesek vagyunk-e másét elvenni. Mikor nehezebb ezt a döntést meghozni? Ha olyannal vagy együtt, akit szeretsz, vagy ha egy idegennel? S vajon tényleg túl lehet ezt élni ép ésszel? Érdemes?
És miközben ezekre kerestem a választ, természetesen magába szippantott a keresés is, ahogy az idővel versenyt futva próbálták a rendőrök megtalálni a gyilkost. Mindenkiben potenciális lehetőséget látunk, hiszen az író adagolja ugyan az információkat nekünk, de néha olyan rejtve teszi, illetve olyan jól félrevezet minket, hogy sosem lehetünk biztosak benne, igazunk van. Márpedig az is veszélyes, ha valakit ártatlanul vádolunk meg, ezzel félrevíve a nyomozást.
Nekem a történetvezetéssel semmi gondom nem volt, feszes tempó, csavarok, melyekre tényleg nem számít az ember, az utolsó oldalakon pedig úgy éreztem, még nagyobb sebességre kapcsoltunk, és gőzerővel száguldunk a megoldás felé. Vajon azzal feloldozást is kapunk?
 Az biztos, hogy én nem ezt vártam, és az államat valahonnan a földről kellett felkaparni, de kifejezetten kedvelem azokat a történeteket, amelyek így képesek meglepni.

A könyv hangulata komor, sötét, akik kedvelik az ilyet, szerintem nyugodtan vegyék kezükbe és olvassák. Itt mindenkinek meg vannak a maga problémái, és titkai, amiket igyekszik elrejteni maga és mások szeme elől. De mind tudjuk, ezt hosszú távon nem lehet megtenni.
Érdekesebbnél érdekesebb szereplők vonulnak fel, olyan sorsokkal megáldva, amit senkinek sem kívánnék. S ők mégis, vagy épp ezért képesek újra és újra felálni, tovább menni, tenni, amit kell.
Helen aki kifelé magabiztosságot és erőt sugároz, míg igazából legalább annyi szorongás, félelem és bűntudat él benne, mint bennünk. Tiszteltem kitartását, és hogy amikor kellett, képes volt félre tenni a bűszkeségét, ls a saját biztonságát.
Mark, aki nem akart mást, csak visszakapni a lányát, és a boldog életét, ehelyett az alkoholizmussal kűzdött. Ám remek meglátásai voltak, és a végsőkig lojális a többiekhez.
Akire én még kifejezetten kíváncsi lennék, az Jake. Remélem róla a későbbiekben lehetőségem lesz többet is megtudni.

Azt hiszem, számomra az év egyik legütősebb sorozatkezdő kötete lett meg, bár azért még van egy kis idő überelni.
Ha kedvelitek a komor hangulatú, feszített tempójú történeteket, ahol egy kegyetlen, ám annál felkészültebb gyilkos nyomában loholhattok, akkor ez a ti könyvetek.

Ti hogy döntötök?

A könyvért köszönet illeti a Gabo Könyvkiadót.