5/5
A végzetemet fogják okozni a jól megírt és gyönyörű borítóval ellátott sorozatok. Vagy legalábbis anyagi romlásba döntenek...
Az első kötet után egyértelmű volt számomra, hogy a folytatást is be kell szereznem, ezt elég hamar kiviteleztem, csak az olvasásához jutottam el nehézkesen.
Már ismerősként köszöntettem a szereplők egy részét, sőt! A báró és Mili megjelenését kifejezetten vártam. Kettejük csipkelődő, incselkedő, időnként kifejezetten parázs párbeszédei a kedvenc részeim a történetből. Amiből most is jutott bőven, szóval nem volt okom panaszkodásra.
Azért a könyv nyitása meglepett, nem gondoltam volna, hogy bizonyos tekintetben ilyen fordulatot vesznek az események, de az biztos, hogy az megjelenő cselekményszál sem untatja az olvasót. Mert bizony, itt is két szálon fut a történet. Ki-ki leteheti a voksát valamelyik mellett, én is csak azért vártam az egyiket jobban, mert a szereplőket ott jobban kedveltem. Mert kidolgozásában, izgalmában, sodrásában egyik oldalra sem volt panaszom.
Azt csak halkan jegyezném meg, hogy tűkön ülök, mikor fognak végre a szálak összefutni, de gondolom ezzel nem leszek egyedül.
Továbbra is nagyon szeretem azt, hogy ennyi mindent tudok meg Magyarországról, Budapestről, sőt, kicsit a világról is, méghozá egy olyan időszakukból, amit maximum időgép segítségével láthatnék. Legalább annyira kíváncsi voltam a lábjegyzetekre, mint a tényleges történetekre.
A szereplők hozzák a már korábban megszokott formájukat :D. Ergo Mili mindenbe beleüti az orrát, a báró meg titokzatoskodik. Meglepetésemre most Vilinek is sokkal több szerep jutott, remélem ez a későbbiekben is így marad. Kicsit az Ambrózy családról is többet tudunk meg, de úgy érzem, oylan, mintha csak a mézes,adzagot húzogatnák el előttem. De lehet, hogy csak én vagyok ilyen telhetetlen.
A krimi vonal is rendben van, nagyon érdekes volt az alapötlet, szinte a tökéletes bűnténynek is mondhatnánk. Ijesztő belegondolni, hogy mi mindenre vagyunk hajlandóak, képesek. És hogy mennyi ember képes arra, hogy kihasználja a gyengeségeinket.
Szóval, a második kötet is nagyon jó, kompakt, nekem még jobban is tetszett, mint az első. Jöhet az a folytatás!
5/5
Nos, ha folytatás nem is kerülhetet még a polcomra, azért kis időre az elvonási tüneteimet ezzel a történettel is sikerült kicsit enyhíteni.
Igazából tényleg csak egy dolgot tudok felhozni a könyv ellen: nagyon rövid!
Szóval egy csöppet aggódtam, hogy fog ennyire kevés oldal alatt egy egész, kerek nyomozást felvázolni nekünk az író. Nem kellett volna.
A második kötetben felvillantott ügy itt most kicsit bővebben kerül a szemünk elé. A perzsa uralkodó ellen támadást követnek el. De vajon ki, és miért? És tényleg csak egyetlen ember mozgatja a szálakat a háttérben?
Igazából minden kérdésemre választ kaptam, és meglepő modon nem éreztem azt se, hogy kapkodva lenne minden elém tárva. Úgyhogy pozitív csalódásként tettem végül le a könyvet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése