2017. május 28., vasárnap

Óz, a nagy varázsló

L. Frank Baum: Óz, a nagy varázsló

3/5

"Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a Nagy Varázsló. Úgy hírlik, hogy fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte egybe, köcsögszámra áll ott a bátorság és az ész, egész gyűjteménye van emberi szívekből, s varázshatalma akkora, hogy a világban sodródó Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. Óz palotája felé igyekszik hát mindenki, aki csodás segítségre vágyik. Oda tart a vándorúton összesereglett társaság: Dorka, a Madárijesztő, a Bádog Favágó, a Gyáva Oroszlán, no meg Totó, a játékos kiskutya is.
Különös és mulatságos mesevilág hőseit vonultatja fel előttünk. L. Frank Baum híres meseregénye, mely már több mint fél évszázada gyönyörködteti az olvasót, s melyből a világszerte nagy sikert aratott film is készült. A harmadik kiadásban megjelent könyvet Zsoldos Vera rajzai díszítik."


  Nekem gyerekként nagy kedvencem volt a film, sokszor megnéztem. Úgyhogy amikor felfedeztem a könyvet a polcunkon, egyrészt meglepődtem (hogy nem vettem eddig észre??), másrészt belelkesedtem, hogy milyen jó lesz az eredeti sztorit olvasni. Aha. Hát nem.

  Igazából elég nagy csalódás volt számomra ez a könyv. Nem hogy nem varázsolt el, de még fel is idegesített és dühített. Ennyire bugyutácska valamit rég volt szerencsém olvasni. A legtöbb szereplő alakját sikerült olyan idegesítőre megírni, hogy a hátamon felállt a szőr, ha megszólaltak. Ami azért teljesítmény. :D

  Dorka egy kis üresfejű, naiv gyermek, akivel úgy megtörténnek dolgok, és igazából helyette mások oldják meg a problémákat. Persze lehet, hogy ez a filmben is így van, de ott valahogy kevésbé jött át számomra, mint itt. Komolyan mondom, a kis csaj csoda, hogy túlélte ezt az utazást.
Talán a legértelmesebb még a Madárijesztő volt, annak ellenére, hogy mindenki úgy állt hozzá, hogy nincs agya, szóval mit is lehetne várni tőle.

  Mondjuk itt azért durvább pillanatok is voltak, mert az, ahogy a bádogember bádogemberré lett, meglepett rendesen (mondjuk megértem, miért nem került bele a filmbe ez a momentum :D). Furcsa volt azzal szembesülni, mennyire más lett a film, mint ez a történet, de azt kell hogy mondjam, előnyére vált a változtatás.


  Nem ájultam el ettől a történettől, pedig szerettem volna szeretni, legalább annyira, mint a filmbeli adaptációját. Nem sikerült. Azért sajnálom egy kicsit, nem tudom, vajon ha gyerekként találkozom vele, jobban bejön-e.


Kiadó: Móra
Oldalak száma: 128

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése