5/5
"A hölgyé a terep!
1900. december 10., este. A Keleti indóházból útra kel az 502-es Budapest–Predeal–Bukarest vonalon közlekedő éjszakai járat, hálókocsijában a híres magánzó detektív, Ambrózy báró tanítványával, Hangay Mili kisasszonnyal, akit szigorú mestere épp száműzetésre ítélt a székesfővárosból. A fényűző, első osztályú kocsikban csupa előkelő, jómódú, kiváló modorú hölgy és úr utazik, akik legrémesebb álmaikban sem gondolnák, hogy mire megérkeznek, az egész Monarchiában csak úgy emlegetik majd az 502-es járatot, mint „a fagyos éjszakában száguldó véres szerelvényt”.
Az új Ambrózy-történet az Ármány és kézfogó című regény idejében játszódik, és Hangay Mili kisasszony első önállóan felderített bűnügyét meséli el."
Nagyon vártam az új kötet megjelenését, és egy kicsit csalódott is voltam, amikor rájöttem, hogy nem a történet folytatását kapjuk, hanem egy köztes kikacsintást. Aztán úgy voltam, hogy amíg várok a folytatásra, addig is ebben a már ismerősen ismeretlen világban bolyonghatok, szóval ide vele.(Ezer hála és köszönet a barátomnak, aki volt olyan kedves, és megvette nekem, de lehet csak unta már a nyűglődésemet :D.)
Szóval a történet a 3. részbe ékelődik, megismerhetjük, milyen is volt Mili vonatútja hazafelé. Nem éppen unalmas és eseménytelen. De ismerhetjük már főhősnőnket, felkötötte a szoknyáját, és némi segítséggel, de nekilátott, hogy megoldja első ügyét.
A krimi szálra továbbra sem lehet panaszom, ide-oda csavarodik, és bár volt olyan része, amit kitaláltam (vállveregetés), összességében így is találtam benne olyan fordulatot, amit én sem vártam. Van itt kérem szépen izgalom, nyomozás, na meg hullák. Mivel a báró nincs "végig" jelen benne, így a szerelmi szál nem kap túl nagy hangsúlyt, kifejezetten a nyomozásra és a vonatra fókuszálhatunk. S meg kellett állapítanom, hogy a tanítvány bizony nem marad el a mesterétől, már ami a nyomozást illeti.
Nem tudom, ki hogy van vele, de nem gondoltam volna, hogy valaha izgatni fog egy vonat leírása, de még engem is meglepett a dolog, hogy igenis érdekes olvasmánynak bizonyultak még ezek a részek is. Sajnálom, hogy nem tudok visszarepülni az időben, és teljes pompájában megcsodálni egy ilyen járművet. Esetleg utazni vele.
Milit és Richárd-oteddig is kedveltem, szóval ez nem változott. Érdekes volt azonban Bali Mihályról olvasnom, az ő alakja is egészen szimpatikus volt, annak ellenére, hogy mi volt a foglalkozása.
Azt hiszem, aki a sorozat rajongója, annak nem kell ajánlanom a könyvet, úgyis olvasni fogja. Aki meg még nem olvasta, az azonnal kezdjen bele a sorozatba, mert nem tudja, miről marad le!
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 196
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése