5/5
Az első kötetben (Az éhezők viadala) ott hagytuk félbe a történetet, hogy a történelemben először két győztese van a Viadalnak, Katniss és Peeta a tizenkettedik körzetből. A szerelmespár. Akik most már békében élhetnek. Ahogy azt az olvasó elképzeli.
Némi keresgélés és rohangászás és várakozás után sikerült a könyvtár egyetlen példányát beszereznem, és bele is vetettem magam a történetbe. Tudtam én, hogy nem lesz rózsaszín és habos-babos a folytatás, de erre nem számítottam.
Miután hőseink visszatértek körzetükbe és a Győztesek falujába költöztek, megpróbálnak valamilyen szintig visszaszokni a régi életükbe. Ez nem megy mindenkinek olyan könnyen. Katniss és Peeta nem is igazán beszélnek egymással, főleg mert a lány nem tudja igazán kihez húz a szíve, Peeta-hoz, vagy Gale-hez. Azonban ezen őrlődését Snow elnök érkezése zavarja meg, aki finoman szólva is megfenyegeti, hogyha nem győzi meg őt, és a lázadókat arról, milyen boldog is "szerelmével", akkor bizony véres megtorlások következnek. Természetesen Katniss mindent megpróbál, de nem teljes a siker, amint azt nem sokkal később mi magunk is megtapasztaljuk...
A történet számomra egy kicsit két részre bontható. Az első rész leginkább arra fektet hangsúlyt, milyen más lett az életük, és hogyan próbálják ezt elfogadni. A lelki történéseknek, érzéseknek nagy skáláját tapasztalhatjuk meg. És végig a körzetben maradunk. Aztán szép lassan elkezdenek változni a dolgok, sajnos nem a jó irányba. És a Nagy mészárlás kihirdetésétől kezdve az események egyrészt felgyorsulnak, és hasonlóak lesznek egy kicsit az első kötethez, hiszen a helyzet is igen hasonló. Valamint a helyszín a Kapitólium lesz.
Mindkettőnek meg van a maga varázsa. Az első engem azért fogott meg, mert mindig is szerettem tudni, hogyan reagálnak és viselkednek az emberek bizonyos helyzetekben, mik járnak a fejükben. És ezen kíváncsiságom maradéktalanul kielégül itt.
A második rész pedig olyan sodró erejű, hogy esélyem sem volt kivonni magam a hatása alól, bár nem is akartam.
Nem nagyon részletezném ezt a részt, mert azzal spoilereznék, és azt nem szeretném. Maradjunk annyiban, hogy engem legalább annyira felkavart, feldühített, elképesztet mint az első könyv. Ugyanazt a döbbent tehetetlenséget éreztem, majd a megfoghatatlan dühöt, melyet az emberek az elnyomás hatására éreznek.
És ennek a dühnek elég egy szikra, hogy fellobbanjon és mindent elégessen maga körül...
Kiadó: Agave
Oldalak száma: 313
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése