4/5
Képzeld el, hogy 10 évesen a világod gyökeresen megváltozik, csak azért, mert más, mert zsidó vagy. Hogy egy éjjel rendőrök kopogtatnak az ajtódon és elvisznek téged és a családodat, s semmit sem tudsz tenni ellene. Hogy öcséd, aki bízik benned, elrejtőzik a lakásban, és a rejtekhely kulcsa nálad van...
Ez volt az a szál a történetben, ami igazán megfogott. Ez ugye a múlt egy darabkája, ami óhatatlanul is összeköt két családot. És amelyet a jelenben Julia bolygat meg.
Sokkal jobban tetszett volna a történet, ha csak Sarah története van benne kibontva. Nem mondom, hogy így rossz volt, de Julia élete, gondjai nem fogtak meg annyira. Valahogy nehéz volt szembeállítani azzal a titokkal, amit felfedezett. Nem az érdekelt, sikerül-e megtalálnia magát, és talpra állnia, hanem hogy mit tud meg Sarah életéről.
Azt hiszem a múlt ezen részéről sokan nem akarnak tudomást venni, vagy szeretnék elfelejteni. Még a közvetlen környezetemben is van olyan, aki úgy tartja felesleges ezt folyton felemlegetni, és emlékezni rá. Szerintem nincs igaza. Én úgy gondolom igenis emlékezni kell rá, arra, hogy mire képes az ember saját társai ellen. Mert talán, de csak talán, így tanulunk belőle, és nem követjük el újra.
És Sarah viszontagságait olvasva nagyon remélem, soha senkinek nem kell ilyen emlékeket hordoznia a jövőben.
Julia kitartása megfogott, bár sokszor csak úgy az ölébe pottyantak a megoldások. És volt egy pont, ahol már én is túlzásnak éreztem, hogy erőlteti a találkozást Sarah fiával.
Nem volt rossz történet, elgondolkodtatott, és nagyon vágytam egy kicsit vidámabb befejezésre a múlt vonalában, pedig tudtam, hogy nem fogom megkapni.
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 366
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése