Liz Fremantle: Queen's Gambit - Vezércsel
4/5
Még ha nem is úgy tűnik, azért olvasgatok ám én serényen. Csak a bejegyzések írása marad el...
Néha rám jön, illetve a véletlen úgy hozza, hogy több történelmi témájú regény kerüljön a kezeim közé. Így volt ez a júniussal is. De általában üdítő változatosságok ezek, főleg ha egy olyan, általam kevésbé ismert időszakról szólnak, mint eme könyv esetében is.
VIII. Henrikről szerintem mindenkinek ugyanaz ugrik be elsőnek. Hat feleséggel rendelkezett, és azok közül kettőt fővesztésre is ítélt. Bájos...rögvest meghozza az ember lányának a kedvét ahhoz, hogy hozzá menjen feleségül nem? Na de mi van akkor, ha nem mondhatsz nemet?
Tény, hogy néhol igen lelassult a cselekmény, máshol meg annyi minden történik, hogy csak kapkodja az ember a fejét. Így a hullámzó hatásnak köszönhetően én kissé nyögvenyelősen haladtam vele. De lehet egy nyugisabb időszakomban, amikor lett volna időm jobban belemélyedni, jobban faltam volna az oldalakat.
Ezt leszámítva sok bajom nem volt a történettel. Engem elvarázsolt a világ, amibe bepillantást nyertem, még akkor is, ha sokadjára állapítottam meg, hogy nem és nem, semmi pénzért nem éltem volna huzamosabb ideig ebben az időszakban nőként. Lehet férfiként se, ha jobban visszagondolok arra sok összeesküvésre, kétszínűségre. Ehhez jön még az, hogy elég gyakran fordult meg a "szélírány", sose tudhatta az ember, hogy mikor fogják őt üldözni a hitéért, gondolataiért.
A szereplők közül persze Katherine alakja ragadta meg a leginkább a fantáziám. 3 férj (legalább ebben passzoljon már a királyhoz...lehet rossz hatással volt rá?) Mindenesetre lenyűgözött az, hogy mennyire erős tudott maradni, s képes volt a királyi udvarban is megőrizni magát. A tudását a gyógynövényekről pedig kifejezetten irigylem. Sajnáltam, hogy a magánéletében pont azt nem találta meg, amire a leginkább vágyott, és amit igazán megérdemelt volna, annyi szenvedés után.
A történetben persze azért fel-felcsillannak az akkori élet mindennapjai, vagy épp a történelmi események. Ezek cseppet sem unalmasak, és nem száraz leírást kapunk, sőt, sokkal inkább élővé teszik az egészet. Néha jobban lefoglaltak, mint az, hogy épp mi is zajlik az udvarban.
Szóval, egy valóban kellemes olvasmány ez, de egy nyugalmasabb időszakra tudnám ajánlani.
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalak száma: 504
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése