Concannon-trilógia

Nora Roberts: Concannon-trilógia: A tűz leánya, A jég leánya, A szégyen leánya

Összességében: 4/5

Ebben a trilógiában ismét Írországban járunk, és három lány testvér életének alakulását kísérhetjük figyelemmel.
Az első kötetben Margaretet ismerjük meg, aki üvegművész. Habár természetét tekintve távol áll tőlem, mégis őt szerettem meg a legjobban. Mindig is vonzódtam azokhoz az emberekhez, akik rögtön mindent elmondanak neked, nem alakoskodnak. Én sokkal jobban tartok a másik reakciójától, így alaposan megfontolom (ha tudom) a szavaimat/tetteimet. Persze van olyan társaság, ahol sokkal szabadabban viselkedem, de néha szeretnék olyan lenni, mint Maggie. Az pedig, hogy üvegből alkot mindenféle műremeket, kifejezetten tetszik. Egyszer szívesen megnézném, hogyan is készül el egy-egy ilyen alkotás.
Itt ismerjük meg a családi helyzetet is, ami nem éppen fényes, mindenkiben rengeteg harag és fájdalom van, az édesanyjukban (mondom ezt úgy, hogy abszolúte nem kedveltem), a lányokban. Nem csoda, hogy annyira szeretne magának és a húgának is egy kis békét szerezni, bármilyen áron. És itt lép a képbe a másik kedvenc szereplőm, Rogan. Ők ketten tényleg megérdemlik egymást :D. Élvezett volt olvasni és figyelni a küzdelmüket, persze azért szurkoltam, hogy végül egymásra találjanak.

A második részben Brianna és az általa vezetett panzió életébe nyerünk bepillantást. Ha választani kellene, akkor talán az ő viselkedése/személyisége illik rám leginkább. Így aztán áttudtam érezni a gondjait, ahogy két tűz közé kerülve próbálja enyhíteni a feszültségeket. És hogy szeretné a saját életét is élni, miközben a kötelességtudat ebben igencsak gátolja.
De a főzési tehetségéért irigylem :D. Nincs bajom a művészetek ezen ágával, de az, ahogy itt beszélnek róla, valami egészen más szint, mint ami belém lenne kódolva. :D

Az utolsó kötetben Shannon életébe látunk bele. Nekem az ő személye jött be a legkevésbé, és valahogy ezt nem is tudta ellensúlyozni Murphy jelenléte sem. Maggie-hoz nagyon hasonló, szenvedélyes nőt kapunk itt is, mégis végig ellenszenves volt, és csak azt kívántam, legyen vége a történetnek. Kicsit sajnálom, hogy a legutolsó rész nem hozta a korábbiak szintjét számomra. De alapvetően szerettem ezt a világot, ezeket az alakokat. Jó volt köztük kikapcsolódni és nekik szurkolni, még ha valahol tudtam, milyen végkifejletet fogok majd kapni.

Kiadó: Gabo