Boldogan élni külön-külön

Boldogan élni külön-külön - A tudatos elválás 5 lépése

4/5

Nem olyan egyszerű írni egy ilyen könyvről. Hiszen olyan témát boncolgat, ami alapvetően nem túl boldog. Mindenki a Happy End-jét várja az élettől, a nagy szerelmet, családot, a fehér kerítéses házat kutyával, pónival. De ahogy egyre idősebb lettem, úgy jöttem rá a közvetlen környezetemet figyelve, hogy ez bizony nem is olyan egyszerű dolog.

Az utolsó nap éjszakája

Kóbor Barbara: Az utolsó nap éjszakája

4/5

Újra és újra próbát teszek magyar írók történeteivel. Mert milyen dolog már az, hogy csak a külföldi írókkal ápolok meghitt barátságot, nem igaz?
És milyen jól teszem, mert bizony, nem egyszer igen pozitív csalódást éltem át. Akár ebben az esetben.

Ambrózy báró esetei

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

5/5

A végzetemet fogják okozni a jól megírt és gyönyörű borítóval ellátott sorozatok. Vagy legalábbis anyagi romlásba döntenek...
Az első kötet után egyértelmű volt számomra, hogy a folytatást is be kell szereznem, ezt elég hamar kiviteleztem, csak az olvasásához jutottam el nehézkesen.

Az utolsó tartományúrig

Bíró Szabolcs: Az utolsó tartományúrig (Anjouk 3.)

4,5/5

Ez volt az a könyv, amit elolvastam, és utána csak ültem az ágyon, és azt mondogattam, hogy: nem, nem, nem. Nyugalom, nem azért mert annyira rosszul sikerült volna, sőt! Éppen ellenkezőleg. A három kötet közül talán ez vitt magával a legjobban, és ebben történt a legtöbb minden. Viszont a vége...nos az engem szíven ütött.

Kele/Vuk

Fekete István: Kele/Vuk

5/5

Mostanában egyre gyakrabban nyúlok vissza a régi nyári olvasmányaimhoz. Ezek egyik alapkönyve volt ez a darab is. Nem tudom, hány nyáron olvastam az ágyon heverve. És sose untam meg. Most évek múlva ismét elvarázsolt. Valamit tudott az író, az biztos.

Gyönyörű tévedés

Jamie McGuire: Gyönyörű tévedés

3/5

Lehet, hogy kissé felszínes vagyok, de nekem igenis fontos, hogyan néz ki egy könyv borítója. Mikor megláttam ezt a borítót, körülbelül szerelembe estem. Még sose olvastam az írónőtől, így nem is tudtam, mire számítsak tőle. A fülszövegtől mondjuk nem dobtam magam hanyatt, de láttam már karón varjút, szóval még akár katarzis is lehetett volna a történet. Nem lett az.

Reptér

Tony Parsons: Reptér

4/5

Már egy ideje a polcomon csücsül ez a könyv, eddig valahogy még sem jutottam el, hogy kézbe vegyem. Pedig nem is vastag, és nem is tűnt emészthetetlennek. Valahogy mégis, kívül esett az érdeklődési körömön. Pedig nem kellett volna ennyit halasztgatni.