4,5/5
Ki ne emlékezne arra gyermekkorából, hogy mennyire várta haza a szüleit, és hogy néha csak azért csinált meg dolgokat, hogy lássa, büszkék rá, illetve kivívja a szeretetüket. Ez természetes dolog. Az már kevésbé, hogy a gyermek az egyik szülőjétől sosem kapja meg ezeket a dolgokat, tehet bármit.
A könyv fájdalmasan őszintén írja le a kisfiú igyekvését, hogy apjához közel kerüljön, figyelmét legalább kicsit magára irányítsa. Sikertelenül. ahogy azt egy általa elkezdett kísérlet is igen jól érzékelteti. A sötét hangvételt nem csak ezek a kilátástalan próbálkozások teremtik meg, hanem a kezdetben finom érzékeltetése annak, hogy valami komoly probléma húzódik meg a családban. És akárhogy nézem a probléma gyökere mindig az apa. Az idegileg törékeny anya, aki próbálja ugyan helyettesíteni az apai szeretet, de nem tudja lassan, de feladja a harcot. És egy saját, belső és biztonságos világba húzódik. A bátyja pedig hamar elhagyja a családi fészket, így Augusten lassan egyedül marad az apjával szemben.
Természetesen találunk utalást az apa gyerekkorára, hogy valószínűleg nem véletlenül lett olyan ember, amilyen. De ezzel sem sikerült közelebb hozni a személyét, túl sok olyan dolgot "élhettem" át a könyvben, ami nem hagyta a sajnálatot előbújni. Nem tudtam olyan embert sajnálni, aki gyerekes és egyben félelmetes játékokkal ijesztgeti a fiát, megerőszakolja a feleségét, öldösi a család állatait, és képes lenne a saját fiát is megölni.
A könyv magába szippantja az embert, a félelem, lemondás, düh, rettegés kikúszik a lapok közül, hogy minket is körbefonjon és berántson egy olyan világba, amit még rémálmunkban sem szeretnénk látni, nem hogy benne élni. Nagyon erős érzelmeket tud generálni, az embertől függő, hogy mi fog dominálni. Bennem a harag, sőt néha a gyűlölet váltakozott a félelemmel. Mindezeket erősítik azok a jelenetek, amik éles ellentétben állnak azzal a világgal, amit Augusten ismer. Ezek sajnálatot, szánalmat keltenek. És az elhatározást, hogy ha majd nekem lesznek gyerekeim, családom, ilyet ne tapasztaljanak meg. Tudják, milyen érzés, amikor az apjuk is büszke rájuk, ne csak a filmekből, könyvekből.
Ez a könyv senkit nem fog közönyben hagyni. Vagy szeretni fogod, épp azért, amit olvastál benne, vagy eldöntöd hogy soha többet nem nézel rá, mert túl erős és sötétek a benne található érzelmek. Én nem bánom, hogy elolvastam.
Kiadó: Kelly Kiadó
Oldalak száma: 224
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése