2012. február 27., hétfő

Árulások kora

George R. R. Martin: Varjak lakomája
4/5

A negyedik kötetet éreztem a leglaposabbnak. Még nem tudom, hogy ez annak a következménye-e, hogy már hozzászoktam a sok csatához és a hirtelen felbukkanó ellenségekhez, vagy tényleg maga a történet kezd meg nyúlni.
Illetve a mostani "szereplő gárdától" sem voltam elájulva. Cersei már az elejétől kezdve az egyik legjobban utált szereplő volt számomra, és most sem szerettem meg. Önteltségében azt sem veszi észre, hogy lassan olyan lesz bizonyos dolgokban, mint hőn utál férje. Mellesleg, hogy nem fárad bele ennyi aljasságba??
Királyvár összeesküvései mellett nyomon követhetjük Brienne útját is. Őt még egészen kedvelem, és roppant hisztis leszek, ha tényleg képes megtenni vele "azt" Martin. (Nem részletezném, mert az spoiler lenne.)
Ami érdekes volt, hogy bepillantást kaptunk a Dorne-i herceg életébe, na és persze az ottani árulásokba (már meg sem lepődtem). Erről még többet is tudtam volna olvasni, ellentétben a Vas-szigetek királyválasztásos részeivel. Nem tudok velük szimpatizálni, de nyilván bennem van a hiba.
Jamie kezd változni, majd kiderül mennyire lesz erős ez az "új" énje. Így sokkal szimpatikusabb számomra.
Sansa továbbra is nem szeretem kategória, így eleve elfogult vagyok az ő részeivel...:D.
Arya-ból viszont kaphattunk volna többet.

Főként jellemekre, és az árulásokra, összeesküvésekre helyezte az író ebben a kötetben a hangsúlyt. Persze itt is hullanak az emberek, mint a legyek, és folyik a vér is.De grandiózus csatajelenetekre ne számítson senki.
Azt azonban elismerem, hogy továbbra is remekül szőtt a történet, jól követhetők a cselekmények, és a sok szereplő ellenére sem zavarodtam bele a történetbe. Csak arra kellene vigyázni, hogy ne nyújtsuk túl sokáig a dolgokat, mert az nem lesz jó.

Oldalak száma: 895
Kiadó: Alexandra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése