2012. december 31., hétfő

Romantika területére tévedve

Julia Quinn: A herceg és én
4/5

Világ életemben némi fenntartással közeledtem a romantikus dolgok felé, legyen az könyv, film, pillanat. Pedig az utóbbi egy évben nem egy kifejezetten jó romantikus könyvet, filmet olvastam láttam.
Julia Quinn-től ez az első regényem, és ismerkedésnek nem volt rossz.

A Társaságban megvannak az íratlan szabályok, amiket mindenkinek be kell tartani, még akkor is, ha herceg. Ezt Simon Basset.nek is meg kell tapasztalnia, amikor jó néhány év után visszatér Londonba. Hogy elkerülje a lányos anyák ambiciózus terveit, és az unalmas fruskákat, legjobb barátjának húgával Daphne-val egy tervet kovácsolnak, remélve hogy mindketten profitálnak belőle. Úgy tesznek, mintha egy pár lennének. De vajon tényleg csak színjáték az egész? És ha nem, akkor képesek lesznek a múltat eltörölni?

Aranyos, szórakoztató, megfelelő romantikával és szex jelenettel tűzdelve. Világot nem vált, de felhőtlen kikapcsolódást biztosít arra a pár órára, amíg olvassuk. Legalábbis az én esetemben ez így volt.
Simon minden kimértsége, és magányossága ellenére rögvest szimpatikus alak lett, akit én is szívesen elfogadnék, ha erre járna :D. Még a majdnem tökéletességet is elnéztem neki. A múltját leíró részeknél pedig úgy megvigasztaltam volna a kisfiút, aki volt...
Daphne alakja végre egy kis nyugalmat hozott nekem. Itt egy lány, egy ilyen korban, és mégsem csak az anyja szoknyája szélén ül, hanem gondolkodik, harcol, ha kell, mindemellett intelligens és humoros.
Anthony, Benedict, Collin alakjáról pedig már ne is beszéljünk...ilyenkor mindig sajnálom, hogy nekem nincs bátyám.

Szóval, ha nem bánod a némi romantikussággal átszőtt történetet, ezt ajánlani tudom. Mondjuk a borító engem elbátortalanított, de a belső jóval jobb. :D.

Kiadó: Gabo
Oldalak száma: 392

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése