Szellemek a fejben

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

4/5

Egy könyv, amit azért olvastam, mert egy jó kis horrorra vágytam, és mert a borítójába beleszerettem. Most mondjátok meg, hogy nem figyelemfelkeltő? Na ugye!

Elefántsuttogó

Lawrence Anthony - Graham Spence

5/5

Az ilyen könyvek olvasása közben/után mindig rájövök miért akartam annak idején én igazából ökológus lenni (az más kérdés, hogy azzal se biztos, hogy ilyen helyeken dolgozhatnék). Kinek ajánlanám igazán ezt a könyvet? Azoknak, akik szeretik az állatokat, és kíváncsiak arra, milyen is az élet, ha hirtelen egy csorda elefánttal ajándékoz meg a sors.

A falka

Nick Cutter: A falka

5/5

Na jó, be kell vallanom, hogy először a borító, pontosabban annak a színei fogtak meg. Aztán a fülszöveg is egészen érdekesnek tűnt, bár én egészen másmilyen történetre készültem az alapján. Aztán valami igencsak mást kaptam.

A Csillagösvény útja

Bán Mór: A Csillagösvény hídja

5/5

Bár a blogon nem látszik, de azért olvasgatok serényen, már amennyire az időm engedi. Az már más kérdés, hogy bejegyzést írni még annyira se futja a szabadidőm, de igyekszem. Na de lássuk, miből élünk ;)

A babaház

M. J. Arlidge: A babaház

4,5/5

Már megint sikerült találni magamnak egy olyan sorozatot, amit a polcomon akarok tudni (lassan megint nem lesz rajta hely). Az író eddig magyarul megjelent művei meggyőztek arról, érdemes figyelemmel követni, és olvasni.

Boldogan élni külön-külön

Boldogan élni külön-külön - A tudatos elválás 5 lépése

4/5

Nem olyan egyszerű írni egy ilyen könyvről. Hiszen olyan témát boncolgat, ami alapvetően nem túl boldog. Mindenki a Happy End-jét várja az élettől, a nagy szerelmet, családot, a fehér kerítéses házat kutyával, pónival. De ahogy egyre idősebb lettem, úgy jöttem rá a közvetlen környezetemet figyelve, hogy ez bizony nem is olyan egyszerű dolog.

Az utolsó nap éjszakája

Kóbor Barbara: Az utolsó nap éjszakája

4/5

Újra és újra próbát teszek magyar írók történeteivel. Mert milyen dolog már az, hogy csak a külföldi írókkal ápolok meghitt barátságot, nem igaz?
És milyen jól teszem, mert bizony, nem egyszer igen pozitív csalódást éltem át. Akár ebben az esetben.