Macskapásztor

Sarah Andersen: Macskapásztor

5/5

"Nem is olyan egyszerű az élet világhírű művészként! Rémisztő határidők, műkajás dobozok halmai a villogó monitor alatt és a kisállatok örökké gyarapodó hordája… ööö, mindegy – igazából ez mindennapos.
Sarah Andersen képregényeinek és rajzokkal ellátott személyes jegyzeteinek harmadik gyűjteményes kötete a korábbiakra jellemző szellemességgel és eleganciával nyújt túlélési tanácsokat a modern élet őrületéhez: a korán kelő emberek elkerülésén át az internetes trollok elleni védekezésig, egészen a nagytakarítás életre elenyésző hatást gyakorló haszontalanságáig. Ha minden kötél szakad és összeomlik körülötted a világ, készíts egy forrócsokit, számold a napokat halloweenig és öleld meg a remény bundás-bolyhos szimbólumát!
Sarah Andersen egy fiatal brooklyni illusztrátor. Épp azon dolgozik, hogy csökkentse a reggelente lenyomott szundik számát. Messze még a cél."

Az előző kötetek is a polcomon vannak, így nem volt kétséges, hogy ennek is ott lesz a helye. A mikor volt az érdekes. A katasztrófálisra sikeredett szemináriumi előadás után úgy éreztem, már csak azért is megérdemlek valami jutalmat, mert túléltem a dolgot :D. Így jött velem haza.

Tudatos jelenlét

Anna Black: Tudatos jelenlét - Mindfulness a mindennapokban

3/5

"Életünk ​nagy részében olyanok vagyunk, mint a repülőgép, amit robotpilóta irányít. Valódi jelenlét nélkül átsiklunk a pillanaton, mert gondolatban a múlton vagy a jövőn rágódunk.
Aki hagyja, hogy figyelme elkalandozzon attól, ami éppen megtörténik vele, az lemarad saját életének tekintélyes részéről. Elszalaszt sok apró, értékes pillanatot, legyen az egy szép épület látványa munkába menet, egy szerető gonddal elkészített étel íze vagy a felismerés, hogy szeretteinknek szükségük van ránk. Aki „tudatosság nélkül” él, és nem ismeri saját hibáit és belső erejét, az elmulasztja személyiségfejlődésének lehetőségeit.
A mindfulness meditációs gyakorlatok segítségével képesek leszünk teljes valónkkal, tudatosan jelen lenni a pillanatban. Megtanulunk figyelmet szentelni a minket érő élményeknek, amelyek lehetnek kellemesek, mint az éjszakai égbolt látványa, de akár frusztrálóak is, mint egy heves vita a szeretett személlyel. Tudatosítjuk előítéleteinket a belénk rögzült gondolkodás- és viselkedésmódokat, és igyekszünk csak a számunkra hasznosakat megtartani. Észrevesszük testünk jelzéseit, és így csökkenteni tudjuk a stressz káros hatásait, valamint a betegségek kialakulásának esélyét."

  Nem vesztem ám el, csak lefoglalt a stressz és a munka. De közben azért néha sikerült ám lecsippenteni egy kis szabadidőt, és olvasni. Például ezt a könyvet.
Tapasztalatból tudom magamról, hogy nagyon rá tudok görcsölni mindenre, és hogy egyszerre ezerfelé jár az agyam. Nagyon nehezen kapcsolok ki, és ennél is ritkább, hogy egy adott pillanatot teljesen átéljem, mert valahol mindig máshol járok kicsit. (Így lesz izgalmas majd vezetni tanulni...). Szóval mikor barátnőmnél megláttam ezt a könyvet, rögvest úgy éreztem, bele kell olvasnom.

A természet feltalálója

Andrea Wulf: A természet feltalálója - Alexander von Humboldt kalandos élete

5/5

"A 18-19. században élt Alexander von Humboldt, miközben bejárta Dél-Amerikát és Oroszországot, elsőként ismerte fel, hogy a természetben minden mindennel összefügg, hogy az emberi tevékenység veszedelmes éghajlatváltozáshoz, növény- és állatfajok végleges kipusztulásához vezethet. Korának népszerű előadója volt, könyveinek példányszáma a mai sikerkönyvekével vetekedett. Az indiai születésű, Angliában élő Andrea Wulf (1972) történész-író ezt a méltatlanul elfeledett természettudóst és utazót állítja könyve középpontjába: A természet feltalálója 2015-ben a Costa Könyvdíj életrajz kategóriájának győztese lett."

  Humboldt neve ismerősen csengett, de nem sok mindent tudtam róla, bár tény és való, hogy annak idején tanulmányaim során meg lett említve. Úgyhogy egy ideig kerülgettem a könyvet a boltokban, aztán bizonytalanságom miatt a könyvtárra szavaztam. Még szerencse, mert ha kihagyom teljesen, akkor az idei év első kedvenc könyve kerüli el a figyelmemet.

Elveszett napok 1.

Imre Viktória Anna: A bosszúszomjas doktor (Elveszett napok 1.)
4/5

"London, ​1867.
Kétszáz éve már, hogy egy boszorkánymester teljesítette a király kívánságát, és sűrű fekete felleggel takarta el a napot London felett. Ami a nép szórakoztatására tett kísérletnek indult, abból káosz és egy okkultisták vezette új birodalom született. A főváros lakói csapdába estek a mesterséges éjszakában: aki menekülni próbál, arra kötél vár.
Ebben a sajátos börtönben, ahol mágusok, boszorkányok és alkimisták mesterkedései fűszerezik az amúgy is puskaporos levegőt, még az sem érezheti magát biztonságban, akinek a bőre alatt is pénz van. Dr. Leonard Spencer a legmélyebb nyomorból küzdötte fel magát az arisztokrácia kebelébe, és bármire hajlandó, hogy még magasabbra íveljen a karrierje. Ha ehhez összeesküvést kell szőjön a munkaadói ellen, ám legyen – annál is inkább, mivel úgy fest, ők a felelősek az apja haláláért.
Amikor egy esküvői fogadáson találkozik kollégájával, a karizmatikus Philip Campbell-lel, még nem sejti, hogy a másik orvos voltaképpen a lelkére pályázik, és a terve, ami által egy új világrendet készül elhozni, egyenesen a kárhozatba taszítja őt. Leo becsvágyát és végtelen hiúságát legyezgeti, hogy egy akkora horderejű konspirációban vehet részt, amelyben nemcsak az alkimisták céhének száműzött nagymestere érintett, de ami véget vethet a két évszázados sötétségnek is.
Amíg Leo a köpönyegforgatással van elfoglalva, szövetségesei pedig rítusokat komponálva, élőholtakat felbérelve igyekeznek a feje tetejére állítani a várost, nem fogják fel, hogy minden eleve el van rendelve, és a sors kerekét semmiféle erő nem fékezheti meg. Az óra ketyeg, a homokszemek fáradhatatlanul peregnek – és hogy a világ végül tűzbe borul, vagy pedig kap egy második esélyt, abba egyiküknek sem lesz beleszólása."

  Oké, Annától már olvastam korábban könyvet, ami nagyon megfogott, na meg bevallom töredelmesen, ez a borító amúgyis azért sikítozott, hogy olvassam el a könyvet is. :D Úgyhogy nem álltam ellen, és ő is jött velem a könyvtárból.

Marie Curie és lányai

Shelley Emling: Marie Curie és lányai

4/5

"A Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét.
Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált.
Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát."

  Amióta PhD hallgató lettem, nem voltam az egyetem könyvtárában, pedig mind az épületet, mind a könyveket nagyon szeretem. Most hosszú idő után furcsa volt kifejezetten azzal a céllal odamenni, hogy ismét kölcsönözni fogok. Nem volt konkrét ötletem a könyveket illetően, de amikor ezt a kötet megláttam, úgy döntöttem, ő lesz az első, amivel a könyvkölcsönzést kezdeni fogom (meg még két másik társával, akikről szintén jön a bejegyzés ;) ).

Kis seggfejkalauz

Robert I. Sutton: Kis seggfejkalauz

5/5

"Ha ​úgy érzi, szétstresszelik, túlterhelik, alábecsülik, terrorizálják, bántalmazzák, és mindez azért van, mert egy gyökérrel dolgozik együtt, tanulja meg, hogy kell kikerülni, átverni, lefegyverezni a seggfejeket – és ne halassza holnapra!
A hasznos, egyben szórakoztató Kis seggfejkalauz hathatós és módszeres „játéktervvel” vértezi fel önt arra az esetre, ha egy gyökérrel kell együtt dolgoznia az irodában, a mezőn, a tanteremben, vagy egyszerűen csak az életben.
Sutton a diagnózissal kezdi, utána pedig „terepen” kipróbált, bizonyítékokkal alátámasztott, és néha meglepő stratégiákat ismertet az udvariatlan, bunkó, irritáló, kellemetlen, vagy csak szimplán inkompetens alakok kezelésére. Elmondja, miként kerülheti el őket, hogy járhat túl az eszükön, hogy fegyverezheti le őket, hogy küldheti el őket kapálni, és hogyan növeszthet olyan pszichés „páncélzatot”, amely védelmet nyújt ellenük.
Túlélési útmutatója olyan szemléletmód illetve személyes terv kialakításáról szól, amely segít megőrizni ép elménket, és megakadályozza, hogy a szép napjainkat tönkretegye valami gyökér."

Lehet ellenállni egy ilyen címnek és ennek a fülszövegnek? Ugye hogy nem! (Jó, lássuk be annyira nem is akartam...)

Lányok csöndje

Jennie Melamed: Lányok csöndje

5/5

"Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten,
de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT!
Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság – ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Janey Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM!
 
A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában."