2011. július 11., hétfő

Könyvek vonzásában, azaz egy könyvhedonista őszinte beszámolója

Az Olvasás 7 hete második fordulójának témái:
Könyvtár vagy könyvvásárlás?
E-book vagy könyv?
Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?
Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit?

Igen, igen jó kérdések ezek. Amint lehetett, a városi kis könyvtárba beírattak a szüleim, ahonnan nagy rendszerességgel hoztam el újabb és újabb könyveket. Aztán egy szép napon, apám úgy gondolta, hogy a könyvfalási szokásaimat tekintve, jobban járnék, ha a nagykönyvtárba is be lennék íratva. Úgy éreztem magam, mint valami beavatáson lennék túl, mely következtében egy teljesen új világ tárul fel előttem. Elbűvölt a hatalmas épület a méreteivel, a sok emberrel, és a még több könyvvel, amire én rászabadulhattam. Ám ahogy idősebb lettem, rájöttem, hogy bár sok gondot levesz a vállamról, azért nem ugyanaz egy kikölcsönzött könyvet olvasni, mint a sajátomat. Nem tudom ki hogyan van vele, de bennem van egyfajta birtoklási vágy, és az igazán jó könyveket megveszem, akkor is, ha már olvastam a könyvtárit. Egyszerűen csak azért, mert kell. És mert nincs annál jobb érzés, amikor a rég várt darab egyszer csak ott pihen az ágyadon. (Egyetlen kijózanító pillanat az, amikor rá jösz arra, hogy nagyon nincs már helyed, eme újabb gyönyörűség eltevésére). Jónak tartom a könyvtárakat, mert ennyi könyvet sose tudnék megvenni, és van, ami nem is érné meg, de sose lesz számomra elég ahhoz, hogy lemondjak a vásárlásról.
Ugyanígy vagyok az e-book, könyvek kérdéssel is. Remek dolognak tartom az e-könyveket, nagyban megkönnyítik az életem. Mert olvasni természetesen az egyetem alatt is kell (más kérdés, hogy ez gyakran a tanulás kárára megye). Na mármost elég nehéz helyzetben lehet az ember lánya, ha a táska már olyan nehéz, mint ő maga, és még könyvet kellene beleszuszakolnia. Persze erre megoldás az, hogy ott is kell venni könyvet, amit nem hoz haza az ember, de az nem mindig jön össze. Ellenben elég néhány e-könyvet felrakni a laptopra, amit úgyis vinni kell, és máris van olvasni valóm, plusz csomag nélkül. De azért valljuk be, azaz igazi, ha egy könyvet nyugodtan a kezeink közé vehetünk, elvonulhatunk egy csöndes sarokba és békésen elmerülhetünk egy világba. Ezen okból kifolyólag biztos vagyok benne, hogy bármekkora is lesz az E-book befolyása a jövőben, akkor is fogok "normál" könyveket venni, és olvasni.
Sorozatok...(utolsó, amihez hozzászólok, szóval kitartás, ha már eddig bírtad). Engem mindig megtalálnak. Sokszor ajándékba kaptam az első részt, amit aztán elfelejtettek, így kénytelen voltam magam megvenni a folytatást, ha tudni akartam a végét, máskor magam szaladtam bele ebbe a hibába. Nincs addig baj, amíg három, esetleg négy kötetből áll a sorozat...de nekem most van olyan, ami lassan a 17. kötetnél tartok, és még lesz. Anyagi csőd a dolog, pláne ha több is van (ki az az idióta, aki egyszerre több ilyet is bevállal? csöndesen előresomfordálok :P). Ráadásul be kell azt is látni, hogy ami az első 6-7 kötetben még jó volt, a végére elsilányul, erőltetett lesz. Míg a végén az ember már meg sem veszi, maximum kikölcsönzi vagy kölcsönkéri...És fogadalmat tesz arra, hogy soha többet sorozatot. Ezt be is tudja tartani addig, amíg egy új meg nem jelenik, és én meg nem látom. :D. Hiszen mint tudjuk, egy könyvhedonista mindig újra és újra bűnbe esik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése