4/5
A történet főszereplője Johnny, aki mit sem sejtve, a hazájáért indul háborúba. Amikor magához tér, egy kórházi ágyban fekszik. Elveszíti mindkét kezét, lábát, arca nagy részét. Magatehetetlen, ám éppúgy érez és gondolkodik mint egy normális ember. Mi pedig a gondolataiba nyerünk bepillantást.
A történet engem részben emlékeztetett a Szkafander és pillangó című könyvre. A főszereplő ott is a saját testének fogja, miközben mindent pontosan felfog a környezetében történtekből, gondolkodik. Ott is eltart egy darabig, míg sikerül megértetni a környezetével magát. Innentől kezdve azonban eltérnek egymástól.
Johnny tehetetlenségét a háborús sérülései okozzák, bár erről komolyabb felvilágosítást nem kapunk, mi is csak akkor jövünk rá. hogy valamelyik része hiányzik, amikor ő maga.
Ez a történet nem a nagy történések könyve, legalábbis akció tekintetében nem. De ettől függetlenül komoly témát feszeget. Mert lássuk be, amíg ember él, valószínűleg lesznek háborúk. És amíg van háború, lesznek sebesültek. Mind fizikai, mind szellemi tekintetben. És ők lesznek az igazi vesztesei a harcnak, függetlenül attól, hogy a nyertes, vagy a vesztes oldalon álltak.
Tetszett a könyv, mert elgondolkodtatott. Hiszen mivel engem, és környezetemet közvetlenül nem érinti háború veszélye (legalábbis erőteljesen remélem), nem is nagyon gondoltam bele, milyen lehet egy harctéren sérült embernek az élete. Jó, nyilván az író erőteljes túlzással élt, de a lényeget így sem tagadhatjuk. És pont ezért igyekszünk az ilyesmit a szőnyeg alá söpörni, ahol nem látszik.
Vagy az, ahogy szép lassan egyre többet tudtunk meg Johnnyról, a múltjáról, félelmeiről és vágyairól.
Ami nem tetszett, hogy néhol hirtelen én sem tudtam eldönteni, mikor emlékezik vissza valós, a múltban megtörtént dolgokra, és mikor álmodik. Ami rendjén is van egy ideig, hiszen a lázas, beteges időszakban maga a beteg sem tud különbséget tenni. De amikor már nem volt annyira rossz az állapota, sem tudtam élesen elkülöníteni a kettőt, és ez engem zavart.
Illetve az is ellenkező hatást érte el nálam, ahogy a főszereplő az ágyban elkezd mindenféle magasztos fogalom mibenlétéről gondolkodni. Ezt némileg már erőltettetnek gondoltam.
Ennek ellenére ajánlani tudom, ha egy vékonyabb, ám annál elgondolkodtatóbb könyvet keresel olvasásra. Borongós hangulathoz nem ajánlom, mert azon csak tovább ront (tapasztaltam)
Kiadó: Cartaphilus
Oldalak száma: 204
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése