2012. február 17., péntek

Magány ezer arca

Paolo Giordano: A prímszámok magánya
4/5

Nem egy egyszerű olvasmány. Legalábbis nekem, mivel túlontúl könnyen képes vagyok azonosulni a könyvben olvasottakkal, és a magány meg a fájdalom már-már a sajátom volt.

Két fiatal életét követhetjük nyomon. Alice-t, aki egy jómodú család leánya, és egy síbaleset miatt örökre sánta maradt, de legalább él. Mattia, aki ikertestvérét Michaela-t egy napon "elveszítette".
Egyikük sem tud ezekután hétköznapi életet élni. Keresnek valami kapaszkodót, és találnak is. De nem feltétlenül a legegészségesebbet.

Átéreztem a gondjaik egyrészét, azt hiszem mindenki megtapasztalta már azt, milyen kirekesztetnek lenni, vagy épp másnak. Magányosnak. Amikor kétségbeesetten vágyunk arra, hogy olyanok legyünk, mint a többiek. De nem lehetünk olyanok. És később rájövünk arra, hogy ez nem is baj.
A könyv visszarepített a saját problémás időszakomba, és ma már pontosan láttam, mit rontottam el akkor. Ami azonban eltért, az az, hogy nekem voltak akkor, akik segítettek. Míg Mattiáék teljesen egyedül vannak, nem hagynak senkit sem elég közel jutni, hogy segíthessen. És így lassan, de biztosan elszigetelődnek. Nem tudom, kit lehetne egy ilyen helyzetben hibáztatni. A szülőket? Tapasztalatból tudom, hogyha akarjuk, milyen fifikásak vagyunk abban, hogy elrejtsük előlük a problémát. Na meg az ember gyakran nem akarja észrevenni a bajt, ha nem muszáj.
A fiatalokat? Talán. Mindenki hoz hibás döntéseket, és megtanulja, hogy az mibe kerül.

Döntések, melyek meghozatala csupán csak másdopercekig tart, mégis...egy egész életen át elkísérik az embert. Én nem ezeket a döntéseket hoztam volna, de nem vagyunk egyformák. Szívesen olvasnék még arról, hogy mi lesz a két főszereplővel a későbbiek során. Vajon képesek lennének-e a maguk által kialakított magányt megtörni, és beengedni az embereket az életükbe? Saját tapasztalatból tudom, hogy ez nem egyszerű, és néha fájdalmas. De megéri.

Nem is tudom, kinek ajánljam. A tinédzsereknek, akik úgy hiszik, nincs ember, aki megértené a problémájukat. A szülőknek, akik nem értik miért változott meg a gyerekük viselkedése ilyen radikálisan és hirtelen. Azoknak, akik magányosnak érzik magukat, hogy tudják, nem feltétleünl vannak egyedül.
De lehetőleg olyan időpontban, mikor kiegyensúlyozattabbak lelkileg, mert nem könnyen emészthető olvasmány.

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Oldalak száma: 320

2 megjegyzés:

  1. Nekem valamiért van egy olyan nyomasztó érzésem, hogy Alice öngyilkos lesz...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom. Amikor az utolsó oldalakat olvastam, elsőre én is úgy gondoltam, de most már nem vagyok olyan biztos benne. Bár ki tudja? Talán maga az író sem.

      Törlés