2014. június 29., vasárnap

Gyermekek bolygója

Joan Slonczewski: Génszimfónia
5/5

"A hely- és táplálékszűkébe került emberiség szétrajzott a világűrbe, és kolóniákat hozott létre valamennyi olyan bolygón, ami csak kicsit is lakhatónak tűnt. A Prokarion ebből a szempontból nem volt éppen ideális, hiszen mérgező volt a légköre csakúgy, mint a teljes élővilága. 
A szükség azonban nagy úr, és a szorongatott helyzetben segítségül hívták a modern genetikát. Csak néhány apróbb módosítás kellett, és az ember alkalmassá vált a prokarioni viszonyok elviselésére. Azóta két külön telep is létesült a bolygón, árvákat gondozó szerzeteseké, valamint a bolygó páratlan ökológiáját vizsgáló tudósoké.

A mesterséges intelligenciák hathatós közreműködésével dolgozó kutatók valami titok nyomára bukkantak, egy mitikus, magasabb rendű értelem keze munkájára a különös helyi élővilág kialakulásában, de elméleteik bizonyítására talán már nem marad idejük. Döntés született a kolonizáció felgyorsításáról, ami a Prokarion földiesítését jelenti. Pótolhatatlan kincsek vesznek el, ha nem sikerül időben megtalálni a „rejtett urakat”."

Még régen olvastam az írónő más könyveit, amik már akkor tetszettek. Most egy kihívás keretén belül vettem ismét elő, és azt kell mondanom, egyáltalán nem bánom.
Jó, a borító szerény véleményem szerint szörnyű :D, de ez szubjektív véleményem, viszont senkit ne tántorítson el, mert maga a történet tényleg jó.

Kicsi gyerekkorom óta Star Treken, és természetfilmeken nőttem fel (na meg Walt Disney-n, de ez más kérdés :D), úgyhogy mindig kedveltem az idegen világok, és az azokat benépesítő értelmes lények gondolatát. Talán részben ezért is lettem biológus, ki tudja?
A könyv egy ismeretlen világot, Prokariont mutat be nekünk, ahol minden gyűrűformát vesz fel, a fák énekelnek, és tele van arzénnal a környezet. Ez nem éppen ideális az odatelepülőknek, ezért őket életformálják, hogy képesek legyenek ebben a nem túl barátságos világban is megmaradni. Azonban a hatalomvágy, a pénz, és persze a túlnépesedés okozta problémák igen nagy erők, és a bolygót teljesen átakarják alakítani. Egyetlen kiút, ha megtalálják az "urait". De mi történik, ha az urak jelenléte csak ront a helyzeten?

Ha biológusként nézem a történetet, akkor sem lehet kifogásom ellene. Ez köszönhető annak, hogy Joan mikrobiológus, biokémikus, így a háttértudása meg volt ahhoz, hogy egy meglepően hiteles alapot hozzon létre a könyvhöz. És a megközelítés módján is igencsak látszik a természettudományos hatás. Így ha valaki nem igazán kedveli ezt a vonalat, és untatják a hosszabb leírások a DNS-ről, kémiai vegyületekről, akkor valószínűleg nem ez lesz a kedvenc sci-fi története.
Érdekes gondolatnak tartottam azt, hogy az értelmet ebben a világban a mikróbák képviselték. Egyrészt izgalmas gondolat, másrészt én se feltétlenül szeretnék arra ébredni, hogy a bennem megtalálható baktériumok öntudatra ébredtek, és meg kell velük egyeznem a jövőbeli közös együttműködésről.
És az kifejezetten tetszett, hogy mindegyik törzs más és más volt, hasonultak a gazdatesteikhez :D. Akkor bennem is tudósok lennének...hm.

A másik vonal főleg az etikai/erkölcsi kérdéseket feszegeti. Van-e jogunk világok átformálására? Semmibe vehetünk-e intelligens élőlényeket, csak azért, mert szabad szemmel nem láthatóak? És még sok hasonló, elgondolkodtató felvetést fogunk olvasni. Amire sokszor nincs egyértelmű válasz. Mert könnyű erkölcsösnek lenni, ha minden szép és jó, de ha a néped haldoklik, akkor vajon tényleg azt fogod nézni, vajon az adott bolygón 2000 év múlva megjelenő értelmes lények esélyét veszed el, ha átformálod a területüket?

Szóval, ha valaki egy jó kis sci-fi történetre vágyik, szeret gondolkodni, és nem zavarja az erős természettudomány vonulat, akkor ezt csak ajánlani tudom. És nem mellesleg akkor azt is megtudod, miért ezt a címet kapta a bejegyzés ;).

Kiadó: Metropolis Media
Oldalak száma: 336

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése