A génmanipulált jövő

Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
5/5

Az első, ami miatt anno felfigyeltem a könyvre, az a borítója volt. Első látásra szerelem. Azután ismerőseim csupa jó kritikát adtak róla, ezzel erősítve az elhatározásomat, miszerint nekem kell ez a könyv. Végül a könyvhéten sikerült is hozzájutnom. Nagyon vártam, hogy végre legyen időm el is olvasni, de közben kicsit féltem is, hogy talán nem fog tetszeni. De nem volt ilyen probléma.

A jövő egyik lehetséges változatába csöppenünk, amikor is már a szénalapú készleteinket igencsak felhasználtuk, az éghajlat erőteljesen megváltozott, a víz egyre nagyobb teret hódít. Különböző genetikailag módosított növények, állatok élnek a Földön, miközben a számunkra (jelenleg) megszokott gyümölcs, zöldség hihetetlen változatossága már sehol sincs. A tudósok és a különböző cégek DNS-ekért harcolnak, hogy új, betegségeknek ellenálló terméseket hozzanak létre, így biztosítva, hogy az emberek ne éhezzenek. Vagy legalábbis ne nagyon. Ebben a világban kutakodik Anderson Lake, keresve a magbankját Thaiföldnek. Keresése közben találkozik Emiko-val, egy felhúzhatós lánnyal, aki (nem meglepő módon) szintén genetikai labor csodája.

Mint biológus, mint egyszerű olvasó egyaránt csak jót mondhatok a könyvről. A GMO-s növények, állatok napjainkban is nagy port kavarnak. Az egyik oldal a haladást hangoztatja, a másik meg a veszélyeket. Én meg mindkettővel egyetértek. Ebben a történetben is jól láthatjuk, hogy az ötletek lehetnek jók, és az emberiség szebb jövőjét biztosítók, ha közben a hatalom, a pénz sz...k arra, hogy mi lenne jó az egyszerű embereknek. Aztán meglepetten pislog, ha a dolog elszabadul.
Nem kell megijedni, minden el van magyarázva, nem kell ahhoz biológusnak, orvosnak vagy tudósnak lenni, hogy az ember érteni és élvezni tudja a művet.

Sok komoly kérdést is felvet a regény, amin érdemes elgondolkozni, pláne ha netalán tényleg eme jövő felé haladnánk. Habár a chesire macskálat megnézném, azért alapvetően mégiscsak jobban szeretem a jelenlegi világot, pedig ez sem tökéletes.

Amire még az olvasónak fel kell készülnie, az a mindent átszövő intrika, és árulás. Mindenki akar valamit, és ezért mindent meg is tesz. Van aki csak túlélni, van aki hatalmat, más tudást. Néhol együtt, máskor egymás ellen játszanak az emberek. Nah, az efféle játékokban tuti az első pillanatban elbuknék, fizikailag alkalmatlan vagyok a hazudozásra. Rögvest látszik rajtam :D.

Ha egy nagyon színes, aprólékosan kidolgozott világba szeretnél eljutni, akkor ezt a könyvet ajánlom.

Kiadó: Ad Astra
Oldalak száma: 586

Üzenet a kazettákon

Jay Asher: Tizenhárom okom volt...
5/5

Az elmúlt napok olvasmányai közül ez abszolút kedvenc lett. Az író olyan témát boncolgat, ami sokakat érint, és főleg ebből a korosztályból, amit Hannah is képvisel. Az öngyilkosság napjainkban is gyakran előfordul, és még mindig kicsit tabuként tekintünk rá. Pedig beszélni kellene róla.

Hannah öngyilkosságot követ el, ám nem csak ezzel bolygatja fel a középiskolája életét. Halála előtt ugyanis felvételeket készített. Melyek kézről kézre járnak azok között, akik benne vannak a 13 ok között, ami erre a tettre késztette.

Tetszett az ötlet, hogy kazettán halljuk Hanna történetét, így ismerjük meg lassan a teljes képet, és mindeközben Clay gondolatait, érzéseit, reakciót is közvetlenül olvashatjuk.
A borító valami eszméletlen gyönyörű. És az is tetszett, hogy a könyv végén olvashatunk egy kis riportot, arról, hogyan és miért született meg ez a regény.

Sok helyen olvastam azt, hogy nem értik, miért tette ezt Hannah, hiszen olyan kis semmiségek ezek a dolgok. Mi lett volna, ha sokkal komolyabb problémákkal kell szembesülnie? Most őszinte leszek, ennyi idősen igen nehéz időszakom volt, több okból kifolyólag. És igen, néha bennem is felmerült az öngyilkosság mint alternatíva. Pedig az én esetemben sem megoldhatatlan dolgokról volt szó. Csak egyszerűen épp olyan időszak volt, amikor minden összejött, és a hullámok szó szerint összecsaptak a fejem fölött, és zavart voltam, félénk, magányos. Kerestem a lehetőségeket, hogy egyedül megoldjam a dolgokat, de csak rosszabb lett minden. Hannah érzéseit ezért megértettem. S habár én is, akárcsak ő egyszer végig mentem azon, hogy is lehetne ezt elkövetni, végül minden lehetőséget elvetettem. És ráadásul nekem voltak olyan barátaim, sőt tanáraim, akik figyeltek rám, pátyolgattak, igyekeztek éreztetni nem vagyok egyedül.
Hannah úgy érzi nincs senki aki segíteni tudna neki. És itt tényleg hibázott, mert volt. De azt hiszem, van egy határvonal, amit ha átlépünk, akkor már mindegy van-e aki segíteni akar, vagy nincs. Akkor már mi döntöttünk. A nagy kérdés az, mi lesz, ami átlök ezen a vonalon.

Nem vidám olvasmány, és itt nincs happy end. Itt csak egy magányos gyerek hangja szól, amint azt meséli el nekünk, miért tette azt, amit tett. Ettől függetlenül azt gondolom érdemes elolvasni a könyvet. Fiatalnak, felnőttnek egyaránt. Azért, hogy lássák, néha mennyire apró dolgok is elegek ahhoz, főleg egy eleve ilyen problémás korban, ahhoz hogy valaki egy helyrehozhatatlan döntést hozzon. És hogy próbáljunk beszélni róla. Az öngyilkosság a kereszténység szerint bűn. Szerintem az is, ha nem veszünk róla tudomást, ha egyszerűen a szőnyeg alá söpörjük a dolgot, miszerint velünk, és szeretteinkkel ilyen úgy sem eshet meg. Mi van, ha mégis?

Kiadó: Agave
Oldalak száma: 260 

Szakítás

Libor Anita - Valuska László: Szakíts, ha bírsz
4/5

Húh, mostanában mennyi 4 pontos regényt olvastam...na mindegy.

Az emberek nagy többsége egyszer, kétszer, sokszor átesett már a szakításon. Azt mindenki maga tudja, hogy könnyű volt-e vagy nehéz, és hogy mennyire bántotta meg a másikat, vagy az mennyire bántotta őt.
Ebben a könyvben egy blogba beküldött történetek lettek összeszedve. Volt ami megmosolyogtat, másik elborzaszt, néha csak hitetlenkedsz. Van itt minden, lekoptató szövegektől kezdve a hazudozásokon keresztül minden.

A sok kis történet közül nehezen tudnék kedvencet választani. Mind tetszett, már ha lehet ilyen esetben ezt mondani. De mindenesetre elgondolkodtatott, hogy ezt vajon miért nem lehet minimális mennyiségű bunkósággal és szemétkedéssel csinálni? Tisztelet a kivételnek.

Azt hiszem, azoknak sokat segít, akik épp szakításon vannak túl, legalább tudják nincsenek egyedül, és esetleg még náluk is vannak rosszabb esetek. De a többieknek is érdekes olvasmány lehet.

Kiadó:Konkrét könyvek
Oldalak száma: 331

Veronica Roth: A beavatott

4/5 pontos

Újabb disztópiás regény került kezeim közé, hála barátomnak :D. Beatrice egy olyan világban él, ahol az emberek 16 évesen eldöntik mely csoportba tartoznak. Öt lehetséges választás van: Műveltek, Barátságosak, Bátrak, Önfeláldozóak, Őszinték. A nevekből lehet következtetni, hogy melyik csoport mely tulajdonságot tartja a legfontosabbnak. Egy teszten elmondják mindenkinek, hogy értékeik alapján hova tartozhatnak, de ők döntenek. Ám a döntés nem egyszerű, mert ha elhagyja azt a csoportot, ahol született, akkor akár örökre is elveszítheti a családját.

Voltak kisebb ellentmondások, és homályos részek a műben, amik miatt nem tudnék rá 5 csillagot adni. Ám ezek ellenére is izgalmas, érdekes világba kerültem. A mai fiatalok biztos szeretni fogják, mert mindig történik valami benne, nem nagyon hagyja az embert nyugodtan. 

Érdekesnek tartom az alapötletet is, de én tuti nem tudnék választani. Én helyzetektől függően hol bátor vagyok (ritkán, de előfordul :D), hol önfeláldozó (nah, ez már gyakoribb), művelt (könyvek miatt), őszinte (hát...nem mindig előny)barátságos (remélem :D). 

Persze itt is van összeesküvés, gyilkolás (ha valaki nagyon nem szereti a véres jeleneteket, ne olvassa, vagy előtte edződjön, mert van benne egy pár. Jah, és persze a szerelem, mint elhagyhatatlan vonulata a fiataloknak szóló regényekben. (Nem teljesen értem, miért kell minden tini regénybe szerelem, pláne szerelmi háromszög, de ki vagyok én, hogy ezt megvessem?)

 

Beatrice egészen szimpatikus főszereplő, aki bevallja, hogy bizony nem olyan önzetlen, mint szeretne lenni, de vajon elég bátor? 

Kíváncsi leszek a folytatásokra is.

 

Kiadó: Ciceró

Oldalak száma: 430

Párhuzamos női világok

Michael Cunningham: Az órák
4/5

Három nő életét követhetjük néhány oldalon keresztül. Virginia Woolf, Clarissa Vaughan, Laura Braun. Az írónő, a könyvkiadó, a háziasszony. Három, egymástól eltérő időben, eltérő sorssal rendelkező nő, mégis van bennük közös. Mindhárman megpróbálják az életüket a legmegfelelőbben élni, másoknak megfelelni, helyt állni a különböző helyzetekben, szeretni és a saját boldogságukat is meglelni. Ez utóbbit szerintem talán Clarissa tudta úgy ahogy meglelni.

Érdekes volt. Mindhárom történetben megjelent valamilyen szintig a nő-nő közti szerelem. Talán Clarissa életében a legerősebb, hiszen ő maga is egy nővel él kapcsolatban és lánya is. A másik két szereplőnél csak amolyan villanásnyi időre jelenik meg. Szerintem cseppet sem zavaró.

A nők közül közel egyik sem került hozzám túl közel. Virginia habár azt tette, amit legjobbnak érzett, mert nem akarta hogy az őrület ismét megkaparintsa, és gondoskodni kelljen róla. Vagy talán csak elfáradt és a könnyebb utat választotta. Ki tudja?
Laura elégedetlen az életével, és ezt még maga előtt is igyekszik tagadni. Nem ő az egyedüli, aki ezt teszi az életben. A baj csak az, hogy sokszor a gyereken csattan ez a tagadás, akárcsak itt.
Clarissa...egyszerűen annyira más személyiség, mint én, hogy ezért nem igazán tudtam megkedvelni.

Elgondolkodtató könyv. Emésztgetős.

Kiadó: Ulpius
Oldalak száma: 252

Halálon is túl

Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért!
4/5

Ajándékba kapott könyv, bár már korábban is nézegettem a könyvesboltok polcán. Hiába, a barátnőm túl jól ismer :D.

Előre bocsátom, hogy nem a világmegváltó könyvről van szó. De, ha ezt nem várjuk el tőle, akkor egy szórakoztató művet tarthatunk a kezünkben. Bár némely ismerősöm szerint ez már a limonádé kategória, de néha kell olyan is.

Charlie és testvére Sam nagyon közel állnak egymáshoz. Ez a ragaszkodás nem változik akkor sem, amikor egy baleset következtében Sam életét veszti. És ekkor a dolgok megváltoznak.

Egy ilyen tragédiát nehéz lehet feldolgozni, fogalmam sincs, én mit tennék egy ilyen esetben. Charlie igyekszik tovább lépni, legalábbis a külső szemlélők szerint. Valójában azonban az életét szabályok, megszokások irányítják. Hogy miért? Mert így tud találkozni Sam szellemével. Itt most úgy látom, néhányan felvonjátok a szemöldökötöket. Nah, igen. Az én hozzáállásom a túlvilági léthez határozottan határozatlan. Néha úgy gondolom hiszek az ilyen dolgokban, hiszen mennyi minden van, amit még nem ismerhetünk, és nem értünk. Máskor meg erősen szkeptikus vagyok. E két ellentétes érzelem küzdött bennem az olvasás alatt is. Aztán a történet ezt még megspékeli a lány megjelenésével is. (Ebbe nem mennék bele jobban, mert akkor lelőném a poént, de lehet tippelgetni.)

Aranyos történet, szerintem kifejezetten női lelkek számára. Nincs ezzel bajom, bevallom én élveztem az olvasását, még akkor is, ha néha-néha szkeptikusan felhorkantam bizonyos jeleneteknél. Egy napos kikapcsolódást nyújtó kellemes kis történet. Véleményem szerint. Ha viszont valaki nem szereti a szellemes, romantikus dolgokat, nem biztos, hogy ezt ajánlanám neki.

Kiadó:Pioneer
Oldalak száma: 264

Családok nyomában

Kepes András: Tövispuszta
4/5

Ha valaki szereti család, vagy épp családok történetét éveken keresztül végig követni, velük izgulni, nevetni, sírni, akkor ez a megfelelő könyv hozzá.

Tövispuszta egy falu, ahol mindenki ismer mindenkit, mindenki tud minden pletykáról. Több itteni család életét követjük nyomon, a háború, a megszállás, a változások ideje alatt. Ezek a sorsok sokszor összekapcsolódnak, szétválnak, ismét találkoznak. Fő szereplőink 3 fiú, akik különböző sorból származnak: az egyikük a zsidó boltos fia, a másik egy paraszt fia, a harmadik pedig nemes, mégis barátok. Vajon a történelem viharai mennyire messze sodorja őket egymástól?

Tetszett a könyv nyelvezete, az, ahogy ugyan megmutatkozik benne a magyar nyelv szépsége, de nem esik túlzásokba. A szereplők is élethűek voltak, eltudtam őket képzelni, nem csak sablonok voltak a lapokon. Amiért még sem kapja meg az 5 csillagot, az a vége. Egy kicsit mintha kapkodósra sikerült volna. Legalábbis én úgy éreztem. Az addig teljesen összefüggő történetbe olyan szálak keveredtek, amit néha nem tudta hirtelen hova tenni.
Ettől függetlenül megérte elolvasni, és ha van még, vagy lesz könyve az írónak, azt is elolvasom, ha tehetem.

Kiadó: Ulpius-ház
Oldalak száma:354