Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben
5/5
Molynővéremtől jutott el hozzám ez a kötet. :) Kicsit a saját családom története ez ugyanis. Valószínűleg nem teljesen hű, de a főbb pontok helytállóak.
Az ember más szemmel olvassa a történetet, ha valamilyen kapcsolata van hozzá. Kislányként sokszor képzeltem el, milyen lenne az életem, ha abban a korban születek, amikor a családom még nagy birtokokkal, kastélyokkal rendelkezett. Néha vágytam vissza, máskor pedig úgy éreztem, azért nem olyan nagy baj, hogy nem akkor élek.
Podmaniczky Júlia élete nem egyszerű. Sok évet vár hűségesen arra a férfira, akit szeret, és amikor végre hozzá mehet, akkor a történelem szól közbe, és bizony cseppet sem könnyíti meg a helyzetüket. Gyakran egy perc nyugtuk sincs, ide-oda költözködnek a nagyvárosok között, míg végül a politikai helyzet miatt kénytelenek külföldre szökni. És ott új életet kezdeni.
Az első szó, ami eszembe jutott erről a regényről, az aranyos. Kicsit naivan, idealizálva íródott meg a történet. Bár szó se róla, amikor olvastam, épp erre volt szükségem, és tetszett. De ez a stílus azért sokaknak ellenszenves lehet. A szereplők, akik sose adják fel, és hősiesen harcolnak...:) De kell ilyen is.
Tetszett, hogy Júlia erős személyiség, még sem mindenkire rátelepedő. Néha erősebbnek éreztem, mint a férjét, de van egy olyan sejtésem, ez nem véletlen.
Érdekes volt ilyen szemszögből olvasni egy olyan történelmi időszakról, melyet leginkább csak tankönyvből ismertem. Mondjuk figyelembe kell venni az írói képzeletet néhol, de sosem lehet tudni, mert akár így is történhetett a dolog.
Az biztos, hogy akiknek külföldre kell mennie, és nem térhet vissza a hazájába, nagyon nehéz lehet. A honvágy, az idegen környezett, az elesettség érzése könnyen maga alá temethet bárkit. Bár ahogy itt a regényben olvashattam, a remény tényleg utoljára hal meg. :) És ez néha nem is baj. Kell, hogy valamiben az ember bízni tudjon.
Ami rossz volt olvasás közben, hogy pontosan tudtam, mi fog történni, miközben a szereplők még bőszen reménykedtek, és úgy segítettem volna nekik.
Rövid könyv, és gyorsan lehet vele haladni. A szereplői szerethetőek, és bár nem tökéletesek, igyekeznek mindig helyt állni. A korról, politikáról, és a társadalomról szerintem egészen hitelesen ír a véleményem szerint.
Kiadó: Móra
Oldalak száma: 268
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése