2012. május 13., vasárnap

Top5


A szokásos havi bejegyzés most 5 olyan íróról szól, akiknek a könyveit elolvasom, annak ellenére, hogy tudom, bizonyos sablonokkal dolgoznak. Talán pont ezért szeretem őket. Mert végülis a legtöbb könyv, sőt film is hasonló alaptörténetekkel dolgozik, a kérdés mindig az, képesek-e élettel megtölteni, valami pluszt vinni bele. Ezen írók sokszor képesek rá, persze nem mindig, de én sem tudok 100%-ra teljesíteni, tőlük sem várom el. (Ugye milyen megértő vagyok? :D)

1. Vavyan Fable: A könyveit anya polcán találtam meg, olyan 13-14 éves koromban. Nem is tudom, pontosan melyik kötettel kezdtem már, de az megmaradt, hogy a humor, a finom irónia, a szereplők elvarázsoltak. Hiába tudom, hogy van egy erős női szereplő, aki nagy szájú, néha önfejű, és nem tökéletes ugyan, mégis szeretjük, van egy csodálatos és majdnem tökéletes pasi :D, na meg a váratlan események, melyeken ketten átverekedik magukat. Mégis. Eddig minden könyvét megvettük, és majdnem mindet el is olvastam már :D. Amolyan utolsó menedékem, ha nagyon magam alatt vagyok, előveszem egy könyvét, és 20-30 oldal után már mosolygok, mindegy milyen bajom volt/van közben. :)


2. Stephen King: Vele is fiatalon ismerkedtem meg, apának hála, és anyám nem túl nagy örömére. :D A horror alapjait tőle sajátítottam el. Bár az ő könyvei gyakrabban jelennek meg, mint ahogy megtudnám venni, és olyan sok ismerősöm nincs  a közelben, aki érte rajongana, kicsit nehezebb elolvasni a műveit, de egészen jól állok már. :D. Nála is hamar rájöttem, hogy vannak bizonyos alapkövetelményei, és rendszeresen a kedvenc szereplőimet nyírja ki. O.o




3. Darren Shan: Őt magamtól fedeztem fel, a vámpíros sorozatával vett meg magának. Most épp a trilógiáját kajtatom, de ez más téma. Ha jelenik meg új könyve, rögvest felcsillan a szemem, és igyekszem beszerezni. Szeretem a csöppet beteg fantáziáját, melyet vámpírok, démonok, szellemek létesítenek be. Rosszak és jók egyaránt vannak benne, és sosem biztos, hogy a végén a jók győznek.





4. Laurell K. Hamilton: Szintén saját felfedezett, és mily meglepő egy vámpiros-zombis-vérállatos kombós sorozattal találkoztam. Az első kötetnek a borítójába szerettem bele és a furcsa címébe: Nevető holttest. El nem tudtam képzelni mi lesz benne. Középiskolám unalmasabb órái alatt padtársammal olvasgattuk a sorozat köteteit. Nála mindig van egy gonosz lény, és egy erős személyiségű nő, aki szembenéz vele, és töméntelen mennyiségű jó pasi...és persze szex. Utóbbi időben ezen utóbbiból nekem már túl sok, de még reménykedek, hogy egyszer visszavesz. :D

 5. Leslie L. Lawrence/ Lőrinc L. László:
Eme magyar íróval, pontosabban a könyvével itthon a szülő polc böngészgetése közben találkoztam. Apa nagyon kedvelte, elég sok könyve meg is van. :D Jöhet vérfarkas, pajpaj, Drakula, hősünk készen áll bármivel szembenézni. Közben persze hullanak az emberek, a csinos nőszemélyek pedig valahogy az ő ágyában lyukadnak ki...:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése