2013. február 26., kedd

John Scalzi: Szellemhadtest


Az író tavalyi évben megjelenő könyve is nagyon tetszett, de ez a második vitte a pálmát.
Star Trek sorozatokon nőttem fel (anyám legnagyobb elképedésére), és emiatt mindig örömmel olvasok egy-egy jól megírt regényt eme műfajban. És ez...ez tényleg jól megírt.

Nem feltétlenül szükséges az első kötet olvasása, de alapot ad, ezért (na meg mert az is jól megírt darab) ajánlom, hogy tartsuk a sorrendet.

Ebben a regényben a Szellemhadtest működésébe, felépítésébe, katonái gondolkodásába nyerünk bepillantást, aminek nagyon örültem, mert igencsak kíváncsi lettem rájuk. Érdeklődésemet teljes mértékben kielégítette az író.
Hősünk Jared egyike ennek a hadtest katonáinak, ám ő még a szokottnál is különlegesebb. Azért alkották meg, hogy egy áruló emléklenyomatát töltsék belé, hátha így megtudják, miért és mennyire árulta el a Gyarmati Véderőt. És ezzel egy érdekes láncolatot indítanak el, miközben versenyt futnak az idővel.

Egy jól felépített világ(ok)ba nyerünk ismét bepillantást, néha csak pillanatokra, néha hosszabb időre. Itt is, akárcsak a fent említett sorozatomban, igazán elképesztő, hogy ennyi népet leír nekem úgy, hogy az megjelenik előttem, él, lélegzik, és még a társadalma is hihető, még a mássága ellenére is. Beszippant ez a világ, ahol a csillagok között utazol, minden erőddel véded az emberiséget, és társaidat.
Mindennek meg van az oka, és én nem találtam nagyobb logikai buktatókat, még akkor sem, amikor a biológiai tudásommal vizsgáltam meg mondjuk néhány eszközt, vagy fejlődést. Jó, nyilván nem vagyok tudós, de nagyon sokszor alapvető dolgokon áll és bukik egy-egy teória életképessége. És itt helyén volt minden.
Az események ugyan elég tempósan haladnak, de nincs azaz érzése az olvasónak, hogy maga alá temetné a rázúdított információ, és elvész a helyszínek között.

Komoly témákat is feszeget a történet. Mikortól számít valami/valaki emberinek? A másság tolerálása (ami, mint tudjuk, fajunknak nem feltétlenül erőssége), mit tehetünk meg egy nagyobb jó nevében, vagy épp a túlélés érdekében? Hol kezdődik az én, és mi történik akkor, ha ettől akarnak minket megfosztani? És még van egy pár. Ez olvasás közben ha így nem is ragad meg, utána...annál inkább előjön, és nem hagy nyugodni. Szeretem, ha egy könyv még napokig magához kötve tart, mert elgondolkodtat, és úgy érzem ez ilyen lesz.

A szereplők nagy részét kedveltem, és közel került hozzám, mindegy volt hogy valószülött ember, vagy sem, netalántán egy másik faj képviselője. Nem csak egy sablon szereplőnek, vagy épp sekélyesen egy oldalt képviselőnek éreztem őket. Hús-vér lények voltak, előítéletekkel, félelmekkel, szeretettel, hűséggel, kételyekkel és élet szeretettel.

És amikor már-már kezdett túl komor lenni a történet, mindig jött egy két jól elhelyezett poén, viccelődés.

Összességében tehát: Azonnal indulás és szerezd be! Ezt olvasnod kell. Szórakoztat, megkapod az akció részt, és humort is, és még mondanivalója is van. Engem le vett a lábaimról. Egyetlen kérdésem maradt csak. Hol a folytatás?

5/5 pont

A könyvért köszönet illeti az Agave kiadót.

Kiadó: Agave
Oldalak száma: 304

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése