Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
5/5
Ez egy olyan könyv számomra, amiről nehéz összeszedetten írni. Ha az ember hajlamos a hipochondria útvesztőibe ragadni, akkor nem éppen a megfelelő olvasmány. Gondolná más. Ennek ellenére cseppet sem bántam meg, hogy belekezdtem.
Julius híres pszichiáter, aki már sokaknak segített az élete során. Ám most úgy néz ki, neki kell segítség. Kiderül, hogy melanomája (egy agresszív bőrrák) van, és jó esetben egy éve. Mire elég egy év? Hogy fogadja a halál gondolatát? Erről szól ez a könyv.
Szerintem senkinek nem lehet könnyű azzal szembesülnie, hogy napjai tényleg meg vannak számlálva. Logikusnak éreztem, hogy Julius megpróbálta alátámasztani magának, hogy volt értelme az addigi életének, hogy segített másokon. És így jutott el ugyebár Philiphez, akit akár kudarcnak is nevezhetnénk. Már pedig ki akar, úgy távozni az életből, hogy a kudarcaira emlékezik?
Érdekesnek találtam az alapötletet, és a megvalósítást is. Azt vártam, hogy a regény főleg Juliusról fog szólni, de helyett kapott itt még Philip, Rebecca, Bonnie, Gill, Tonny, Stuart, Pam. Kicsit mindegyikük életét, problémáját megismerjük, és követhetjük azt is, hogyan próbálnak meg egymásnak segítve túllépni ezen. Nagyon érdekesnek találtam a csoportterápiás részeket, egyszer én is kipróbálnám :D, persze remélhetőleg semmi komoly, halálos probléma miatt.
Ami még érdekessége a könyvnek, hogy meg van felezve. A könyv fele a jelenről, és a csoporttagjairól szól, még a másik fele Schopenhauer életét, munkásságát mutatja be nekünk. Engem az elején megfogott, tetszett, hogy egy fejezet innen, egy fejezet onnan van. Csak akkor kezdett el zavarni, ahogy egyre érezhetőbben a végéhez tartott a Julius féle szál, és akkor kifejezetten megzavart néha a filozofikus elmélkedés :D. De azért nem vészes. És nagyon sok érdekes gondolat található azokban a részekben is, úgyhogy bármennyire is sietne az ember, érdemes végig olvasnia.
És kifejezetten tetszett, hogy az utolsó fejezet meg lett oldva :). (Aki kíváncsi rá, olvassa el :D).
Elgondolkodtatott, meg fogott a történet. (A hipochonder énemet meg kicsit megrémisztette, de ez van :D).
Kiadó: Park könykiadó
Oldalak száma: 423
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése