5/5
Ki ne látta volna a Három testőrt valamilyen feldolgozás formájában? Még valamilyen halvány képek nekem is rémlenek, de nagyon-nagyon távoli múltból. Már egy ideje igyekszem a szépirodalom terén lévő lemaradásomat pótolni, és egyik ilyen könyvem volt ez is. Ráadásul a könyvmoly párbaj-hoz is fel vittem, mint listás könyvet, így kétszeresen motiválva voltam az elolvasására.
Dumas stílusa szimpatikus. Habár hajlamos a részletek olyan szintű bemutatásába, ami már túlzásnak tűnik számomra, alapvetően mégis élvezetesen ír. Képes megszerettetni a szereplőit az olvasóval, még úgyis, hogy nem rejti véka alá, hogy bizony vannak rossz tulajdonságaik is. De kinek nem? Néha mind hajlamosak vagyunk hivalkodni, mindannyiunk életében lehet titok amit szégyellünk, és titkolunk.És ha fiatalok vagyunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, a virág a lábain előtt hever.
Ennek ellenére végig izgultam, hogy Athos, Porthos, Aramis, és D'Artagnan minden bajból épp bőrrel kijusson, és sikerrel teljesítsék a küldetéseiket. Habár a cím Három testőr, azért a főszereplő itt igazából a negyedik, és egyben legfiatalabb úriember, D'Artagnan. Az ő lépteit követhetjük igazán nyomon, a szerelmet, a csalódást, az agyafúrtságot, féltékenységet, veszteséget, győzelmet...persze a három jó barát szerves része ezeknek a történéseknek.
A történelem is megjelenik a regényben, hiszen ez szolgál hátteréül a cselekménynek. Szerelem, féltékenység, ármány, ami egy ország és a benne élő emberek életét átszövi, működteti. Hogy vajon tényleg sokszor egy-egy háború vagy csata csupán egy nő miatt tört ki? Nem tudhatjuk biztosan, de teljesen elképzelhetőnek tartom. Annyival kevesebbért is ölték már egymást emberek, mint egy-egy nő kegye...
Összességében szólva a könyv tetszett. Izgalmas volt, és bár sokszor sejteni lehetett a következő lépését a szereplőknek, azért bőven akadt meglepetés is benne. A szereplők árnyalt személyiségek voltak, még arról is, akit az elején utálni akartam, a végén kiderült, hogy annyira nem is rossz. Na persze, nem változott meg, és lett hirtelen jó ember, de már nem csak "fekete" színben láttam.
Azt sajnálom, hogy nem hamarabb olvastam el, gyerekként egy nyáron sokkal nagyobb örömet tudott volna okozni. Most is hatalmas szívességet tett, amikor a vizsgaidőszak stresszelős pillanatiból kiemelt egy teljesen más helyre, de elmaradt az a rajongás, ami lehetett volna, figyelembe véve hogy 14 évesen mik iránt rajongtam. :) De ez van, örülök, hogy most megismerkedhettem eme kötettel. Amint időm engedi, elolvasom a folytatását. Mert bizony az is van neki.
Kiadó:Európa Könyvkiadó
Oldalak száma: 688
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése