3/5
Szintén kölcsön könyv. Nos, a 3 közül ez az, amivel nem tudom mit kezdjek.
Lady Chatterley egy nem túl kielégítő házasságban él rokkant férje mellet. Habár nagyra tartja a szellemi frissességet, lassan teljesen belebetegszik, hogy nem szeretik, és napjai szürke mindennapokként telnek. Egészen addig, míg viszonyba nem keveredik a vadőrrel.
Hát...nem estem hanyatt a könyvtől. Pedig még én sem tagadhatom, hogy fontos gondolatok vannak benne. Olyanok, amik még napjainkra sem tűntek el. Ilyen például a pénz folyamatos hajhászása, vagy hogy a különböző társadalmi rétegek egymással milyen viszonyban vannak, illetve az ideális férfi-női viszony.
Ám mindezt néha olyan tálalásban kapja az olvasó, hogy már-már ütőeren akartam magam harapni. Kevdenc mondat kezdésem a következő volt: "Az érzés egészen a méhéig hatolt, és az beleremegett..." O.o Hm? Hogy hatolhat egy érzés a méhéig? Még ha szívéig. Na mindegy, nyilván az én fantáziám kevés ehhez.
Viszonylag sok filozófiai okfejtés van benne, amivel nem is lett volna különösebb bajom, csak néha a leghihetetlenebb helyzetekben adott egy-egy komoly gondolatot a szereplő szájába. Melyik pasi kezd el okfejtést a pénz hatalmáról, ha közben a nő épp a testét fedezi fel? :D. Micsoda önuralma lehet :D.
Ha valaki nem szereti a viszonylag sok erotikát, akkor nem ez lesz a kedvenc könyve. Elég realisztikusan leírja a dolgokat. Ezzel sem lenne bajom, bár azért a John Thomas és Lady Jane megnevezéseknél erősen vissza kellett fogni a röhögésemet, na meg amikor elkezdték egymást virágba borítani...O.o
A szereplők közül igazán egyet kedveltem meg, Mallors-t, a vadőrt.
Mindezek ellenére nem bánom, hogy elolvastam. Adott elgondolkodni valót, méghozzá a pozitív értelemben.
Kiadó: Ulpius
Oldalak száma: 451
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése