2012. szeptember 1., szombat

Testvérek új élete

Rupáner-Gallé Margó: Lányok a kastélyból
3/5

Alapjáraton nem vagyok az a nagy romantikus történet olvasós lány, de néha- néha azért szoktam. Ezért kíváncsian vártam eme könyv megérkezésére. Habár nem vagyok oda a rózsaszín, lila színekért, amikor kivettem a csomagolásból meglepődtem azon, hogy tetszik a borítója. Már ez egy jó pont neki.

A történet a gazdasági válság miatt mindenét elveszítő és ezért hazatérő Arlene Harris megismerésével történik, ő lesz a mi főhősnőnk. Habár nem túl nagy lelkesedéssel gondol bele, hogy segítséget kell kérnie, mégis megteszi. Nah persze vannak dolgok, amire ő sem számított. Mondjuk a cseppet sem dicső hazatérésre :D, vagy hogy mostohatestvérivel lesz kénytelen élni. Vajon sikerül nekik az évek sérelmeit elfelejteni?

A történet olvastakor egy igen nagy bajom volt, ami igazából az összes elégedetlenségemet okozta, mégpedig az hogy rövid a könyv. Ezért, hogy minden beleférjen, szinte rohamléptekben történnek az események. Az egyik mondatban még azt olvassuk, hogy a három nővér épp verbálisan készül egymást megsemmisíteni, majd az oldal alján már jól összeszokott csapatként jelennek meg, akik jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. Ez nagyon szép, de kifejezetten kíváncsi lettem volna arra, hogy ez a ragaszkodás hogy is alakul ki. Volt még néhány olyan pillanat, amit szerintem szintén ki lehetett volna bővebben fejteni, mert én szívesen olvastam volna többet is (lányok múltja, életútja stb.) Igazán emiatt a szereplők sem kerültek közel hozzám, benyomások alakultak ki róluk, de semmi több.

Itt van ugye a nagy szerelem, Leon személyében. Aki se veled-se nélküled állapotot szeretné fent tartani. Néhol Arlene helyében már simán lecsaptam volna mondjuk egy serpenyővel, aztán elindultam volna más szőke herceg keresésébe...de akkor ugye hol lett volna az izgalom? Mondjuk nekem a néhol gőgös, felsőbbrendű megnyilvánulásaitól, önteltségétől cseppet sem lett szimpatikusabb, hiába voltak néha kedves pillanatai.

Ami viszont megfogott, azaz ahogy az írónő leírja a tájat, a helyeket, épületeket. Szinte láttam magam előtt az éppen olvasott részt.

Aki szereti a kifejezetten romantikus, happy end végződésű történeteket, valószínűleg szeretni fogja ezt is.

Kiadó: Aba
Oldalak száma: 152

A könyvet köszönöm az Aba kiadónak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése